Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-22 / 17. szám

2 JHYBöTIDBK. 1919. fogoár Í2 Nyilatkozik Lovászy Márton a Pülgárszö/etséj szervezkedéséről B»á»]K«t, >an»ár 31 yNhirii munkatársunktól.) Nemrég megalakult Budapesten a Polgárszövetség, amelynek Lovászy Marton, a magyar politikai életnek ez R kitűnősége á!i az élén. Miután vidéken a szervezkedés munkálatai félreértést keltettek és sokan nem tudják, hogy itt egy uj pártalakulásról van-e szó, avagy a meglévő szervezeteket akarják e egyesíteni, felkerestem Lovásszy Mártont, hogy tőle ezirányban felvilágosításokat kórjak. Lovászy dr. ezeket mondta: — A polgárság szervezkedesének a lej utolsó érája érkezett el. Arról van szó, hogy fenmarad e a polgárság, avagy elpusztul. A magyar polgárságot, a magyar középosztályt nem szaoad a pusztulás prédájául odadobni — A magyar polgárságot azonban csak ngy lehet megszervezni, ha minden rétegnek meghagyjuk a maga keretét. Mindenki szabadon válassza meg politikai pártját és kövesse politikai hitvallását. Ebbe mi nem szólunk bele Épen ugy nem akadályozzuk meg, sőt inkább erősítjük a különféle egyletek és körök megalakulását. Mindenki szabadon menjen oda, ahová öt állása, politikai felfogása, környezete és szinpáthiaja viszi De a meglévő és megalakuló polgári pártok, egyletek, körök és egyéb Ezervezetek alkossanak azután egy erős phalancot, ezek alkossák a polgárságnak azt aa erős szövetségét, amely Dara engedi majd, hogy a polgárságot elnyomják. — Ezt a célt szolgálja a Polgárszövetség. Ezért csináltuk meg mi olyannak a programinunkat, hogy abba minden párt programmja beleilleszkedhetik. Mi csak a polgárság legvitálisabb éidekeit kívánjuk megvédeni é* prog rammunk a polgárság legfontosabb követeléseit tartalmazza csak. — Legszívesebben látják és segítjük elő a nyíregyházi po'gárság minden irányú szarvéikedését, csak azt kívánjuk mag, hogy a szer vezkedés ne jelentse a polgárság széthúzását, hanem ellenkezőleg a polgárság összetartását. A polgárszövetség azt jelenti, hogy az összes erők egy közös medencében találkoznak a polgárság érdekeinek védelmére. Mi nagyon fontosnak tartjuk a nyíregyházi és szaöolosi polgárság megszervezését és programmunkba is véltük, hogy az országos szervezés során hamarosan, talán elsősorban sor kerül az ottani szervezésére is. — Mi nem akarunk Nyíregyházán egy külön politikai pártot alakítani, nem akarjuk a meglévő polgári pártokat szétbontani, hanem a meglévő összes pártokat, szervezeteket akar juk egyesíteni a közös munkára. Elmondotta Lovászy Márton azt is, hogy a szervezés munkáját megindítják azokon a tbiCleteken is, amelyeket ezidőszerint idegen e-apatok tartanak megszállva. Paál Jób. Ágoston Péter belügyi államtitkár Bméa^tti, január ti {A. tfri'i nrtt tviitrrtifit^. A kormány tegnap minisztertanácsot tartott, amely Ágoston Péter aagyváradi főispánt belügyi államtitkárrá nevezte ki. A tiszadobi pusztítás Milliókat semmisítettek meg Az Andrássy kastély képe %yir9fj\iAM, január 31 iJt éHMtiiáéáWÜ) Debrecenből írják: Budai Aladár őrnagy, a debreceni karhatalom parancsnoka, aki leg utóbb két napra Tiszadobra utazott, hogy az ott működő debreceni kirendeltség munkáját ellenőrizze. Fényes hadnagygyal, a késaültség egyik tú-zíjévet együtt visszaérkezett Debrecenbe. Mindketten rendkívül lesújtónak mondják a lát ványt, mely a diszadobi csőcselék által kirabolt hires Andrássy-kastély megpillantásakor elébük tárult s azt mondják, hogy ember le nem Írhatja azt a pu ztitást, melynek a benne évszázadok óta szorgalmasan felhalmozott felbecsülhetetlen kulturális kincs áldozatul esett. A kastélynak két emelete és ötvenkilenc mesébe illő fényűzéssel berendezett szobája volt, melyet pompás angol park övezett A parkban dámvadak és a tavakban szelídített hattyúk éltek, melyeket a fosztogatók összeto reltek és fejszékkel agyonvertek. A földszinti tánctereinban egy ébenfáoöl faragott 2ongora állott, meljet izzéporrá törtek. Ennek közelében volt a lovagterem, melybea az Andrássy grófok ősi csaladi képtára talált elhelyez est, muzeális értékű páncélok, sisakok és más régi fegyverzetek között. Ezeksek jóformán hire hamva sam maradt. Az emelet kimondottan magas vendégek fogadására volt berendezve pazar kényelemmel Egyik szobájában az utolsó darabig Rákóczi Ferencz korabeli bútordarabok állottak, köztük a legendás erdélyi fejedelem nyoszolyája, egy nagy menyezetes ágy melynek selymei között valaha egy boldogabb Magyarországról szőtte ábrándjait a nagy magyar álmodó. A vandalizmus ezt a szentélyt sem kimélte meg. Az egyik szoba falát teljesen beborította egy kristály tisztaságú velencei tükör, melynek most csak apró cserepei hevernek a földön. Az összes tapétákat s egy gobelint, melyet Andrássy atyja vásárolt Parisban 83 ezer forintért, a megvndut csőcselék feldarabolta és aa asszonyok b-lő!e varrattak maguknak mellényeket és szoknyákat. El kell ismerni, hogy drágább ruhadarabokat született hercegnők sem varrathattak maguknak soha. A tiizadobi református pap szobaianya például a gobelin egyik legszebb ábrákkal beszőtt részletét szabatta fel magának. A kastély legfőbb dísze agy teljesen felbecsülhetetlen Van Dyk kép volt, melynek másolata a párisi Louvret díszíti s melynek óriási aranyi eretAt egy parasztasszonynál találták meg. Mikor kérdőra vonták, kijelentette, hotty a képet feldarabolta és a holt Tiszába dobta, a rámát pedig eltette magának, hogy tükröt vágasson belé A második emeleten volt a vendégszoba, felette bástyaszerü toronyszoba feküdt; ebben a szobiban töltötte tanulóelvait a kis Andrássy kontesz, ma Magyarország köztársaság elnökérek felesége A baibár fosztogatók nemcsak hogy mindent elhordták, ds azt is, amit elvinni nem tudtak, szétrombolták A szomorúan koagó termekben mindenütt karrarai márványszobrok csonka maradványai hevernek. Egy 180 személyes velencei pohái készletet, melynek darabja 90 koronába került, p«cáorjává törtek A kastély olyan elkeserítő állapotban van, hogy a debreceni karhatalom egyszerű katonái ts könnyeztek, mikor megmutatták nekik és legszívesebben felkoncolták volua az egésá falu népét. Andrássy Gyula egyébként megüzente, hogy a kastélyt többé nem fogja berendezni. Kéri, hogy az esetleg még megmaradt vagy előkeríthető dolgokat juttassák el hozzá, ö maga sohasem akar visszamenni Tiszadobra, ahol ezentúl egy pillanatig sem tudná magát jól érezni. Választások a UunkásbetegsegélyzS Pénztárnál #ytr«n*á*e. január íi U Nffirvidéh *udó$Miák!i Talán ismeretes még és élénk emlékezetébea van olvasóinknak a forradalom első hetében a Munkásbetegsegélyző Pénztárnál is előállott és majdnem végzetessé vált az ellen tét, ami onnan eredt, hogy a pénztár igazgatósága a háború kitörése óta nem működött, az önkormányzatot csupán a pénztár elnöksége képviselte, amit a munkásság, de különösen a hadból hazatért egyének nem vettek szívesen. Éppen azért a muukások körében akció indult meg arra nézva, hogy a pénztárnál a hiányzó igazgatósági tagiágokat betöltsék, vagyis, hogy a törvényben és alapszabályokban előirt munka adók és alkalmazottak ez igazgatóságban egyenlő arányban képviselve legyenek. Az abban az időben megalakult munkás tanács is foglalkozott ezen kérdéssel és mivel a pénztár igazgatósága csonka volt, de meg azt az akkori összetételében a munkástanács sem látta az ös?zeség érdekeiben odavalónak, egy teljesen uj, a mai kor szellemével haladó, demokratikus igazgatóságot delegált, amelyet azonban az állami hivatal nem fogadott ei, hanem csak a csoaka igazgatóság kiegézitését rendelte el, illetve a hiányzó tagságokra «j tagokat nevezett ki. A kiegészített és most már a törvény és alapszabályok ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő igazgatóság a pénztár székházában tegnap tartotta alakuló ülését, amelyen ugy a légi, mint az uj igazgatósági tagok majdnem teliés számban megjelentek Az ülés megreyi tása után a megjelenléket Weisz Manó aleinök üdvözö te és a tárgysorozat értelmeben felkérte a jelenlevőket, hogy az üresedésben levő eluök és egy munkaadó alelnök személyében álla podj^nak m*g, illetve ezt a két tisztséget rz alapszabályok értelmében titkos szabazás utján töltsék be. Az igazgatóság által kijelölt jelölőbizottság javaslata alapján elnöknek egyhangúlag Beregi Sándort, a munkástanács elnökét, a szervezett munkásság egyik legértékesebb emberét és alelnöknek Simonits József cipész iparost választottak meg. Beregi elnök székfoglalójában békés együttműködésre és arra kérte az igazgatóságot, hogy feledve a multat minden igazgatósági tag a pénztár és a beteg munkások érdekeit nézze és e nemes intézmény önkormányzata minden pártpolitikát mellőzve arra törekedjék, hogy működésével mindkét érdekcsoport meg legyen elégedve Lakner Ödön igazgató az újonnan meg választott elnököket az adminisztráció nevében üdvözölte és kérte, hegy működésében támogassák. A tárgysorozat többi pontjainak letárgya lása után az ülés véget ért. Vörös zászló szentelés Nagyhalászon A nagyhalászi szociá isták gyüléss H)tr«frylia*it, január Sl Vasárnap délelőtt tizenegy órakor szocialista gyűlésre gyűlt össze Nagyhalasz és környéke födmunkás népe. Az ezerhatszáz tagot kitevő szociáldemokrata párt szervezett minden tagja jelen volt a nagygyűlésen, amelyet Roma Gábor a nagyhalászi szociáldemokrata párt egyik lelkes vezére nyitotta meg. Roma Gábor után Killer Rezső a nyíregyházi szociáldemokrata párt kiküldötte mondott tartalmas, lelkes beszédet, majd Gábor Sándor a párt kiküldötte lépett a dobogóra és szociáldemokrata párt legfőbb alaptételét a pártfegyelmet fejtegette hosszasan majd foglalkozott a rend és nyugalom kérdésévet, amely ma sarkalatos tétele a szociálista politikának. Gábor Sándor beszéde után Zoltán Sándor nagyhatással szavalta el saját szerzeményt alkalmi \7árosi Szinház-Mozgó. Szerdán—Csütörtökön FEDÁC SÁRIVAL SZERETŐ" J? i felvonásba!