Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-21 / 16. szám

í JPfítRmBÉBL 1919, január 21. A szabolcsi közalkalmazottak nem támogatják a szocidistáiat Lemondott a szövetség elnöke Viharos naggyülés a vármegyeházán SytrssyXAna,, január 20 U NgvrvuU* tudóttíájáitoi,} A szsbolcsvármegyei közalkalmazottak szövetsége, amely misfél hónappal ezelőtt alakult meg Nyíregyházán, tegnap délelőtt rend kívüli nagygyűlésre hivta egybe tagjait. Az öszszehivást több ok tette szükségessé, igy az alapszabályok módosítása, határozathozatal arról, hogy a szövetség csatlakozzék e a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségéhez, végül Nagy József dr. elnök lemondása. Több száz alkalmazott jelent meg a gyűlésen, amelyet Nagy József dr. elnök nyitott meg Üdvözlő beszéde után áttért az alapszabályok módosítására, amelyet Walter Géza dr. titkár terjesztett elő. Az előterjesztett módosításokat hosszabb és több helyen éles vita után elfogadták és végül kimondották, hogy a szövetség fölosz'ása esetén a szövetség vigyonát közalkalmazottak jóléti céljaira fogják fordítani. Igen éies és szenvedelyes vitat provokált az a javaslat, amelyet a közalkalmazottak országos szövetségéhez veló csatlakozásával foglalkozott. A köziiszi viselők országos egyesülete, amely eddig hivatalos testülete volt a magyar közalkalmazottaknak, pár héttel ezelőtt BucUpes-ten nagy viharok között föloszlott. A föloszlás legfőbb oka az volt, hogy az egyesület ezetősége nem tartott lépést a kor rohanó szellemével és nem tudott, vagy nem mert az osztály harc alapjára helyezkedni Az egyesület föloszlásával a köztisztviselők irányitasa és gaz dasági érdekeiknek megvedése a magyarországi közalkalmazottak szövetségére háramlót, amely eddig is igen sokszor nagy eredményeket ért el. Ez az egyesülés szakszervezeti alapoa egyesíti magába is magyar köztisztviselőket és alkalmazottakat és mig a forradalom előtt tag jainak száma nem volt tulnagy, ma több mint százezer tagot számlálnak, amely szám napról napra növekvőben van. A szövetség szoros nekezüst tart fönt a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, amelynek a befolyásával és hatalmával együtt küzd a közalkalmazottak helyzetének javítása érdekébea A szabolcsi szövetség tagjainak körében pár hét előtt fölmerült az a kívánság, hogy a szövetségnek be kell lépnie az országos szövetségbe, mert esak igy tudja elérni azokat a eélokat. amelyeket maga elé tűzött. Összehívták a bizalmitanácsot, amely ekkor egyhangúlag kívánatosnak és szükségesnek jelentette ki a központi szövetséghez való csatlakozást. Közben azonban olyan hirek terjedtek el, hogy a központi szövetséghez való csatlakozás kötelezővé teszi a szociáldemokrata pártba való belépést is éa ekkor a bizalmitanacs mcgmódositotta határozatát. Még pedig oly képen, hogy csak gazdasági célok elérése végett csatlakozik a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségéhez, politikailag azonban minden tag szabad kezet nyer. A bizalmi tanacs ezt a határozati javaslatot terjesztette a tegnapi megyegyülés elé, amelyen élénk vitát és nem egyszer heves vihart váltott ki a javaslat. Az indítvány ellen elsőnek Szepessy Gáza dr. államvasuti tisztviselő akart felszólalni. Az elnök azonban nem akarta megengedni a felszólalást, amit azzal indokolt, hogy Szepessy nem tagja a szövetségnek. Szepessy ekkor bejelentette, hogy a nyíregyházi és szabolcsvármegyei vasutasság, amely 1300 tagot számol és amelynek ő, mint bizalmiférfia van jelen, belép a szövet ségbe, mire az elnök vendégjog eimea szót adott Szepessynek. Szepessy kifejtette, hogy ma is két tábor küzd még: a munkaadóké és a munkásoké, Jegyesek ez utóbbiak testi avagy szellemi munkasok. A munkások tábo rának a szociáldemokrata pártban van a helyük, mert ez a párt harcolt mindég és harcol ma is őszintén a dolgozók érdekében. Nem érti tehát a huzódozást, amelyet a közalkalmazottak a szociáldemokrata párttal szemben tanúsítanak. Kazimir Károly ugyancsak a vendégjog alapján szólal fel. A forradalom az osztályok közötti külömbséget eltörölte, a szabolcsi közalkalmazottak szövetsége pedig élesen ki akarja épiteni a tisztviselő osztály külön kasztját, egyszóval fönn akarja tartani a régi osztálykülömbséget. amelynek átkát épen a köztisztviselők érezhették legjobban. Az ilyen kisér letek — minden becsületes szándék mellett is, — az ellen

forradalom célját szolgálják, amit tűrni nem szabad. A közalkalmazottaknak a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségéhez feltétel nélkül csatlakozni kell, mert érdekeiket itt találják legjobban megvédve. Több felszólalás után, amelyek hangsúlyozták, hogy mily sok előnyt jelent a központi párthoz való csatlakozás, viszont igen nagy gyengeséget az elszigeteltség, Szesztay Zoltán dr. vármegyei tiszti főügyész szólalt fel, aki bejelentette, hogy abbau az esetben, ha a Szövetség csatlakozik az Országos Szövetséghez, Szabo'csvármegye tisztviselői kilépnek a helyi Szövetségből. Azután Nagy József elnök szólalt fel és hangsúlyozta, hogy ez a Szövetség megalaku lásakor kimondotta, hogy a pártpolitikától távol tartja magát, tagjainak egyéni politikai nyilvánítását nem kívánja befolyásolni. Majd hosszas beszédben kérte a fölszólalókat, hogy mondanivalóikat fogják rövidre. Vietórisz József dr. szólalt föl ezután és megkérdezte a nyíregyházi szociáldemokrata párt elnökét, Kazimir Károlyt, hogy az Országos Szövetséghez való csatlakozás kötelezővé teszi e a szociáldemokrata pírtba való belépést. Kazimir Karoly kijelentette, hogy a csatlakozás ezt nem teszi kötelezővé. Z-oldos Péter'dr. terjesztett elő ezután két indítványt. Az elsőben javasolta, hogy a Szabolcsvármegyei Közalkalmazottak Síövetsége csatlakozzék 8 Magyarországi Közalkal mazottak Szövetségéhez minden feltétel nélkül. A második javaslat az volt, hogy a Szabolcsi Szövetség erkölcsileg és társadalmilag támogatja a magyarországi szociáldemokrata pártot. Az elnök elrendelte a szavazást és a nagy gyűlés túlnyomó többsége a bizalmitanács javaslatát fogadta el. Zsoldos Péter dr, mindkét indítványát pedig elejtette. Azután Nagy József dr. elnök bejelentette, hogy Budapestre való áthelyezése miatt az elnöki állásról lemond és indítványozta, hogy helyette ui elnököt válasszanak. Mivel azonban az elnökválasztás nem volt napirendre tűzve, a távozó elnök indítványát elvetették. A közgyűlés délután félkettökor véget ért. alkalmazottak szakszervezete január 20 (A Mfftrvm&t UttettHiáMj Az ötöd'éléres háború pusztító hatásai Nyíregyháza egyik virágzó egyletének működését is megbénította A Kereskedő Ifjak Egylete, mely nemcsak otthont adott a kereskedelmi alkalmazottaknak, hanem fontos kulturmissziót is teljesített, a tagok nagyszámban való bevo nulása következtében kénytelen volt működését megszüntetni. A forradalmi átalakulás előidézte uj helyzet, amelyben minden társadalmi osztály tö mörül, hogy céljai elérése érdekében egységesen léphessen fel, — arra indította a nyíregyházi kereskedelmi alkalmazottak vezetőit, hogy az egyletet szakszervezet formájában hivja újból életre. Evégből közgyűlést hívtak egybe, mely májdnem valamennyi nyíregyházi kereskedelmi alkalmazott részvételével folyt le. Beregi Sándor ismertette a szervezkedés céljait és egyszersmind bejelentette, hogy az egylet helyiségei éi könyvtara a tagoknak újból rendelkezésére állansk. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette a szervezet megalakulására vonatkozó indítványát Ezután a tisztikar választatott meg: elnökké Beregi Sándor, alelnökké: Fridíáader Lajos és Grósz Jenő, titkárrá Lukács Andor, jegyzővé Róth Ármin, pénztárnokká Swarczkopf Mór, ellenőrré Schlésinger Sándor, háznagyokká Löffler Ernő és Szamuely Miklós, könyvtárnokká Ripper Lajos és Weisz Elek. választmányi tagokká: Beregi Dezső, Glück Dezső, Grósz Jolán, Hónig Szerén, Erdélyi János, Bartha Lajos, Heller Dávid, Reiner Lujza, Sehawartz József, Stein József, Tündér Lajos és Zöldhelyi Sándor választattak meg. y^r^wiwrwv^p^^ »•

»• i

rim

u

rt Sziznvt korosa segélj a hadviselt iparosokn&li Ivtregyhán, január SO lA ÍJyirmdék twlóiUáijatúl.) Azok között a társadalmi osztályok között, amelyek a legjobban megérezték az évek ó!a tartó háborút, az önálló kisiparosok állanak elöl. Nagyrészük bevonult éí családját a legnagyobb nyomorúságban hagyta idehaza. Da az itthon maradottak egyrésze is és az anyaghiány, a vállalkozási kedv hiánya és a kereslet csekélysége folytán épen csak tengethette életet. A béke nem váltoatátott a helyzeten, söt még nehezebbé tette azt, a munkanélküliek nagy száma még nagyobbá tette a nyomorúságot. A háborúból hazatért iparos osztálynak ezzel a súlyos ós nehéz helyzetével foglalkozott a város vezetősége és arra az álláspontra jutott, hogy azonnal segíteni kell az iparososztályon, Az állam ad ugyan állami segélyt az önálló kisiparosoknak, a segély kiutalása azonban Nyíregyházán és Szabo.csban a debreceni kamara nemtörődömsége folytan még mindig nem történt meg. A városnak, amely nem helyezkedhet erre a kényelmes álláspontra, azonnal segítenie kell ezen az aliapoton és ezt ugy akarjak megoldani, hogy százezer koronányi segélyt adnak a hadból hazatért iparosnak. A szakosztályok azt a javaslatot terjesztették elő, hogy a város erre a célra 100000 borona rendkívüli hitelt vegyen igénybe, amelyet tiz év alatt fognak letörleszteni. Azok az iparosok, a»ilt a segélyre rászorulnak, egy bizottság által összeírásra kerülnek és ez a bizottság állapítja meg a segély összegét is. Ezenkívül kellő munkaalkalomról is gondoskodni fog a város és különös tekintettel lesz az építkezésekre, mert ÍZ építő munkások vannak a legnagyobb nyomorban ós küzdenek legtöbbet a szegenyséjgel. Sürgősen téglát és fedőcserepet égettet a város, megszerzi a 2. számú barakkórház faanyagát, amivol aztán meglehet lesz kezdeni az építkezéseket. A város képviselőtestülete tegnap foglalkozott a javaslattal, amelyet több fölszólalás után egyhangúlag elfogadott. A felszólalók valamennyien hangsúlyoztak, hogy a segítség eme módjához a legnagyobb készséggel járulnak hozzá, mert ismerik a hadviselt iparosok nehéz helyzetét és meg vannak győződve arról, hogy a segélynyújtás nemcsak az iparososztálynak, ha nem a varos minden lakosának érdekeben áll. — lAPOLLO .—.. zzz Hétfőn és kedden — 1 A sors ökle SÜI Detektív dráma. —— lirMmtD 1% a legkéua;«bt» wmgora tstíftia nj kiadása Ritgérkiozett. Az 1. t» U, rés* ára i VL Kapható minden könjsÉrwaskedésbBU fis lapunk »