Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-18 / 14. szám

2 jNftajxsÉit 1919. január 18 lem leli a Birbánp koronáért a városnak Syíregjaaasi, január lt (A Nyirüid&t tmdóntójátM.) Nyíregyháza mellett, de Oros község ha tárában levő, Borbánya néven ismert szőlőskert lakossága tudvalevőleg kérte Nyíregyházát, hogy Oros közigazgatási területéből csatolják át a Borbányát Nyíregyházához, mert a borbányaiaknak minden érdeke Nyíregyházához fűződik és ezer kellemetlenséget okoz nekiek, hogy közigazgatási dolgaikban a távol fekvő Orosra, vagy a kemecsei főszolgabirához kell járniok. A nyíregyházi városi tanács belátta, hogy a kérelmezőknek igazuk van és teljes jóakarat nyilvánult meg az átcsatolás iránt a nyíregyházi magisztrátusnál, amely töl is vette a tárgyalásokat Oros községgel. Az orosiak előbb készségesen járultak hozzá az átcsatoláshoz, mert magának Orosnak is sok gondot ad a Borbánya igazgatása és nem is volt más igénye az orosi elöljáróságnak, mint az, hogy a borbányai iskolaépítésért kártalanítsa Nyíregyháza Oros községet, amire Nyíregyháza hajlandó is volt. Az államépitészeti hivatal becslése alapján 35-40 ezer koronát ér az épület, aminek a megtérítésére a városban meg van a készség Közben az orosi közigazgatásban személyi változások állottak be és az uj vezetőség jó üzletet akart csinálni az átkapcsolásból. A legutóbbi tárgyaláson Oros avval állott elő, hogy a Borbánya átkapcsolásáért kétszázezer koronát kér kártalanításért a várostól. Nagyon természetes, hogy a város ekkora összeget nem fizet a Borbányáért, amelynek átcsatolása Nyíregyházának csak kis mértékben érdeke A városi szakosztályok legutóbbi ülésükben foglalkoztak az átcsatolás kérdésével, a melyet Oltványi Ödön főjegyző ismertetett Megállapították, hogy a borbanyai adóalap után bevehető községi pótádó nem több annál az összegnél, amennyibe Borbánya közigazgatása Nyíregyházának kerül. A bortermelési adót kártérítési alapnak nem lehet elfogadni, mivel a borárak tavaly abnormálisak voltak, de a termés nagysága és a bor árának magassága olyannyira változó és ideiglenes, hogy arra bazirozni nem lehet. Az orosi képviselőtestület kétszázezer koronás igénye nem állhat meg akkor, amikor mindössze egy 40,000 koronás épület képezi a kártalanítás alapjat. A főjegyző azt a propoziciót terjesztette a szakosztályok elé, hogy a közvetlen tárgyalásokat szakítsák félbe, az iratokat terjesszék ^ az alispán olé, aki a további tárgyalások veDk zetésére illetékes. KJB^^ Garay Kálmán dr. szólt elsőnek a javastUt l . és azt hangsúlyozta, hogy bizonyos állllV

ozatot a kulturális szempontok miatt is itjH^yboziji kell Nyíregyházának, de meg kell kisé l||^^lrelní azt is, vájjon azok a lakosok, akiknek átcsatolás evidens érdekük és akik a moz«galmat kezdeményezték, nem járulnak e a lil^V kártalanításhoz. •K^V Pöulik János arra mutatott rá, hogy az j^p evangélikus egyház érdekeit is tekintetbe kell vennie a városnak ennél a kérdésnél. Ugyanis a Borbánya lakói túlnyomó részben evangélikusok, akiknek Oroson sem papjuk, sem templomuk nincs és a vallási kapcsolat Nyíregyházához tűzi őket, amiért a városnak áldozatot is kellene hoznia. Bencs Kálmán dr. polgármester a Paulik beállítását egyoldalúnak tartja, amely ennek a kérdésnek a megoldásánál nem lehet szempont. Itt nem egyházi tekinteteket kell figyelembe venni, hanem közigazgatásokat és ha az egyházi vonatkozásnak ennél a dolognál szerepe lehet, ugy csak az a közegészségügyi szempont, mert a borbányai evangélikusok éjnek idején becsempészik esetleg ragályos betegségben elhalt hozzátartozóik holttestét Nyíregyházára, mert a hullaszállitási engedély megszerzése napokig tart, Az átcsatolás esetén a rend fön tartás ölötte sokba kerülne Nyíregyházának. Ez Orosnak is nagy teher és örülhet, ha megszabadulhat tőle. Kovách Elek dr. azt fejtette ki, hogy ilyen, kuitura tekintetében elmaradt terület idecsatolása nem áll érdekében Nyiregyházá nak. Emberiességi szempontokból ugyan nem szabad elzárkózni Nyíregyházának az átcsatolás elől, de áldozatokat nem hozhat érte. A szakosztályok ugy állapodtak meg, hogy az alispán elé kell terjeszteni az ügyet a további tárgyalások végett. i'

yu

mT

vw

vv

»n

wr

wnnf!>»»»»

» rn Magyarország tirSlati épségét megkell óvni SylregyhjU% január 17 (A Nfirviáék UMmtáj&iál) Azok R nagy veszedelmek, melyék a magyarságot és hazánk másajku népeit is minden oldalról környékezik, arra indították a társadalom számottevő tényezőit, hogy megalapítsák Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligáját. A Liga céljai a következők: Megértetni az egész magyar társadalommal mennyire szükséges ország-világ előtt demonstrálnunk a nemzet egységes akaratát Magyarország területének épségben való megtartására nézve. Megértetni az itt élő nemzetiségekkel, hogy mindennemű anyagi, gazdasági és erkölcsi érdekük megkívánja, hogy megmaradjanak a állam kebelében. Bebizonyítani a kü föld előtt Magyarország történelmi jogát egész területéhez. Meg értetni az entente népeivel, hogy az ország földarabolása oly katasztrófát j&lentene, amely megnyugvás helyett csak uj és talán még a mostaniaknál is súlyosabb bonyodalmaknak válhatnék forrásává s nekünk, magyaroknak uj Elszász-Lotharangiát, egy nemzetünkből soha ki nem ölhető revanche-vágyat teremtene, melyben nevelnénk gyermekeinket, mely miatt nemzetünk másirányu komoly munkája mind addig megbénittatnék, mig csak vissza nem szerezzük közös hazánkat a maga ősi egészében. A magyarság nyilt sebe volna az egész világ testén s ha volt valaha állandóan nyugtalanító irredentizmus, ugy a magyar irredentizmus i'yen lenne. Célja továbbá a Ligának, hogy felvilágosítsa a külföld társadalmát Magyarország háborús helyzetére nézve. Beláttassa azokat a kényszerítő okokat, melyek miatt az entente népeivel, — vérző szivvel bár, — de mégis okvetlenül szembe kellett kerülnünk, merhiszen mi nem voltunk szabad, hanem elnyomott nemzet s most mégis valamennyi nemzet a mi testünkből akarja étvágyát kielégíteni. w ••• Az ukránok terjeszkedése 8*íUdaitt) január 17 (A Nyirvitek tuatmtásMi,) Beregszászból táviratozzák, hogy az Ukrán csapatok megszállták Munkácsot és Siolyvát. A cseh csapatok Sátoraljaújhely előtt állanak. •mmmm o = H D I A A L izz Péntek, szombat, Vasárnap lg Regény a vadonban |íe A főszerepben CHARLY a csodaelefánt. 11 Városi Szirtház-Mozgó. Szombat — Vasárnap CAROLA TÖRLE felléptével HATTYÚDAL" Szerelmi dráma. Iz uj menetrend N/Irejyliáza ellen Debreczen érdekelt szolgálja Nyíregyháza, január 17 (A Xyiretdék mhatójától.) A vármegye területén a debreceni üzletvezetőség intézkedése folytán holnap megindulnak a vonatok, azonban ebben az intézkedésben nem sok a köszönet. Az a menetrend, amelyet tegnap közölt a Nyirvidek, egyáltalán nem számolja város és a vármegye speciális érdekeivel, sőt ellenkezőleg, a szabolcsi érdekek teljes sutbadobásával, mindenképen Nyíregyháza ellen irányul. Nem szólunk arról, hogy a fővonalon hetenként kétszer indított vonat mifele ostromnak lesz kitéve és sokkal helyesebb lett volna, ha a naponként közlekedő teher vonatokhoz és szén vonatokhoz néhány személykocsit csatolnának, — ahogy azt minden beavatkozás nélkül eddig is megtették — ós ezeken a vonatokon bizonyos koriátok között megengednék az utazást. Az is eredmény, hogy hetenként kétszer lesz rendes vonatunk Szerencs és Debrecen között és a mostani állapothoz képest ez is haladás. A vicinális vonalak uj menetrendje azonban legkevésbbó sem nyugtatja meg és elégíti ki a közönségét. Ma, amikor a legnehezebb hónapjait éljük az utolsó öt esztendőnek, százszorosan fontos a vidéki lakosság bejutása a vármegye székhelyére. Az uj menetrend szerint hetenként egyszer lehetségessé válik ugyan a Nyíregyházára valő beutazás, azonban a leglehetetlenebb időpontokban. Tiszapolgár felől csütörtökön, Vásárosnamény és Mátészalka felől kedden van vonatközlekedés, tehát olyan napokon, amikor a legkisebb a város gazdasági forgalma, hetivásár nincs, az élet pang. Ha már hetenként csak eg^ vonatot kapunk, az legalább szombaton, vagy szerdán hozza be a vidékieket, akik ezeken a napokon sokkal többet tudnak végezni, mint szürke hétköznapon. De avval sem lehet bibékülni, hogy míg Debrecen naponta kap vonatokat nemcsak a saját vármegyéje területéről, hanem Szabolcsból is: Tiszalökről, Nyírbátorból, Nyiradonyból, addig Nyíregyháza elégedjék meg hetenként egy vonattal. Sőt a vármegye egy hatalmas része, a nyiradonyi vonal községei egyáltalán nem kaptak vonatot Nyíregyháza falé. Ellenben Nyiradony ég Debrecen között közlekedik a vonat. Ezek a tények, amiket letagadni nem lehet. Debrecen a hatalom folytán, amelyet az üzletvezetőség révén bir, hatalmas szabolcsi vigékeket zár el Nyíregyházától és ezeket az érdekeket saját migáhoi vonja. Itt saját kérdésről van szó Nekünk ép olyan szükségünk van arra a tejre, vajra, csirkére, kölesre, mákra, amit a nyiradonyi. tiszalöki és bátori vonalak községei termelnek, mint Debrecennek Nekünk ép ugy kell az ennivaló, mint Debrecennek és az ennivalóhoz való jogunkat nem engedjük át Debreczennek. A helyzet nehéz azt jöl tudja mindenki. De egyelően nehéz helyzetben egyenlő elbánást kell követelnünk Debrecennel. — Szemétfuvarozó vállalatot létesít a város. Évek óta súlyosan érzi Nyíregyháza város közönsége azt a lehetetlen állapotot, amely a szemetfuvarozás körül fennáll. A háború előtt még csak lehetett fuvart kapni a szemét kiizállitására. de a háború óm semmi pénzért nem vállalják a szemétfuvorozást. A város épen ezért elhatározta, hogy szemét fuvarozási vallalatot létesít, A vállalat a város belsőterületén naponta, a külsőbb utcákon kétnapota, a külvárosokban pedig minden három nap köteles elszálitani a szemetet a házaktól, viszont a háztulajdonosok kötelesek a szemetet a meghatározott idöpotokban elszálitani. Az előzetesen tett számitások szerint egy-egy normélis nagyságú házban a szemét fuvarozása havi 5—6 koronába fog kerülni.