Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-03 / 2. szám

jtr 1919. január 3 Nyíregyházát is megszállják a románok, ha rendbontás lesz 3 városban Erdélyi miniszter nyilatkozata síFí'lap wu.. január 2 (Fővárosi munkatársunktól.) Hivatalos kommüniké adta hirül, hogy a legközelebbi jövőben aa entente megbízásából kilenc magyar várost román csapatok szállanak meg E városok lisztájában Nyíregyháza nem szerepel. Ennek ellenére mégis sokat beszélnek arról, hogy Nyíregyházát is megszállják a román csapatok. Felkerestem ma Erdélyi János dr.-t, a nagyszebeni román kormányzó tanács mégha talmazott miniszterét, a budapesti román kö' vetet, akit megkértem arra. mondja meg, vájjon fennáll-e az a lehetőség arra is, hogy Nyíregyházát román csapatok szállják meg. Í£ kérdésem a követ ur a következőket felelte : — E pillanatban, legalább is értesüléseim szerint nincsen szó Nyíregyháza megszállásáról. Ha azonban a rend és nyugalom fentartása érdekében szükség lesz erre. ugy a megszállás megtörténhetik. Ha anarchisztikus és bolsevisztikus irányzatok lépnek fel a város területén és ezek szükségessé teszik a megszállást, akkor valószínűnek tartom, hogy az entente a »end, nyugalom és béke fenntartása érdekében el fogja rendelni további területek megszállását is és ez esetben sor kerül arra, hogy az entente megbízásából román csapatok vonuljanak be Nyíregyházára. Nem lehetetlen, hogy a Tiszáig fog tartani a román megszállás, de csak a rend fentartása szempontjából. Éa egyébként sem tudom, hogy az entente mely pontokat tart stratégiai szempontból fontos gócpontoknak. Nincsen kizárva, hogy ez a szempocit is szükségessé tesz további megszállásokat. Eddig tart Erdélyi dr. nyilatkozata, 'amely nsm ad egyenes feleletet a kérdésre. Azt az egyet azonban őszintén megmondotta Erdélyi dr., hogy a románok sem tartanak igényt Nyír egyházára. Paál Job Ízléses címfeliratokat és fényezést vállal jutányos áron' Hatvani József czim- és szobafestő 395 Nyíregyháza, Víz-utca 14. h tanítók búcsúja a távozó tan íl A volt német császár állapota íjnnxár 2 iA JVyvrwáíáí: tváóHíéjotói Amsterdamból jelentik : A volt német császár betegsége makacs influenza következtében igen komoly s minthogy komplikációk léptek fel, operatív beavatkozásra volt szükség. Később az excsászár állapota javult. Bányay és Papp gfercfl, r&iyM ruhafestők is Hók Ifi?- i S

ifbáza, Fel*, izlst Széchenyt-fft 2. Kiss1 r 2, szám, (az Apolló-szteliázzai sz«sto,) Női- és férfi-ruhát, bármely kelméket vegyészetileg festenek és j tisztítanak a legszebb kivitelben,! azlntartóan, a lepIcsúSíi árai iaífetí, isely áivatszinbBn Is. — GyAszruhak 24 óra alatt kési ülnek. 1073 Nyíregyháza, január 2 (A Myirvidék Midúttí^é-jSl.) A meglepetésekhez hozzászokottan is nagy feltűnést keltett és mély sajnálkozást váltott ki a tanítóság körében dr. Wilt György tanfelügyelő áthelyezési hire. Az ünneplést nem váró csak kötelességet ismerő és teljesítő tanfelügyelő vallott irányelvei, tizenöt évi alkotásai megérdemlik a felújítást, a fenkölt szellem beragyogta kör bemutatását. E szia magyar vármegyében 60 —6a százaléka részesült Í903 ban va

!amelye3 oktatasban A megye népoktatásának uj vezére ekkor azon reményének adott kifejezést, hogy 80—85 százalékra felviheti az eredményt, mely munkához a megye összes értelmiségének, a polgári és egyházi hatóságok erejét kérte azon Ígérettel, hogy erejének teljes összegét a kötelesség betöltesére fordítja A reményben senki nem csalódott, mert 10 éves működés után is már büszke önérzettel jelenthette a nagy tevékenység sikereit, amennyiben a mindennapi tankételesek 80—95 százaléka beiskoláztatott, 240 uj iskola épült s mígfelelő tanerővel lett ellátva. Ott is létesült ismétlő iskola, hol ennek hirét sem hallották. Népkönyvtárak, ifjúsági könyvtárak, ifjúsági egyesületek, analfabéta tanfolyamok ugy a polgárok, mint a háború idejében a katonák reszére szervezve lettek. 17 cvodával több volt 1913 ban mint 10 évvel ezelőtt A tanonciskolák szervezése több községben s általában a fejlesztés szintén dr. Wilt György tanfelügyelő nevéhez fűződik. A nőipariskola rendezése, a negy asztályu polgári fiúiskola szervezése, a polgári leányiskola fejlesztése s a vidéki tanintézetek létesítése, mindmegannyi alkotás, amely halhatatlanitja alkotója munkás szorgalmát. A Wodianer-féle és az ezt pótló állami ösztöndíj kieszközlése által Szabolcsmegye ezen a téren sem maradt a sötét ponttal jelzetlek között. A nagy szellemi és erkölcsi haszon mellett a községek anyagi hasznát is megadta az iskolai alapvagyon ügyének rendezése által, (mely által sok község nem remélt iskolai alaphoz jutott A személyi éá dologi ügyek mindig igazságosan lettek elintézve, melynek legszebb bizonyítéka a 10 éve3 működés alkalmából a közigazgatási bizottság azon elismerése, hogy munkásságát, érdemeit ag egész megyében hirdetik az alkotásai, melyeket „lankadatlan buzgósággal, akadályt nem ismerő SZÍVÓS kitartással létesített." Ez elismerő szavak 1914 febr. 12-ikén hangzottak el, de erejüket nem vesztették, mert a munka örökké beszél munkásáról. Az, ki a tanítókat munkatársainak nevezte, ki a tanítók mrnden ügyét figyelemmel kisérte, ki részt kért a tanítóság öröméből, bánatából: nemes ösztönzést adott, bizalmat, tisztelettel párosult szeretetet kapott, A vezér és vezetett egymásra talált és egyesűit a munkaban, áldozatkészségben és szeretetben' mely minden akadályt legyőzött, harmóniát teremtett. Épp ezért érzi at a tanítóság is az elválás fájdalmát s a korszelem sodra mellett is lerója a tisztelet és szeretet adóját, A szaboicsvármegyei általános tanítóegyesület választmányának legutóbb tartott üléséből kifolyólag a helybeli felekezeti tanítók képvise lőinek s a?, egyesület tisztikarának élen Orsovszky Gyula ügvőzölte újév napján a Wilt György dr. tanfelügyelőt s egyúttal elbúcsúzott a város és a tanítóság nevében a távozó, de a gyümölcsöző tetteket itt hagyó vezértől. Az elnök tolmácsolva a megyei tanitóság érzését, mélyen meghatottan adott kifejezést az ügy szentté avatta azon kellemes kötelékeknek, melyeket az egy hivatás érzete a lelek méiyé tői a szeretet ienségeig szőtt Szabolcssnegye tanügyének érdekében. A tanítóságot munka társnak tekintő, a munkát éitékelni tudó. a murtkás javát tettekkel munkáló, páratlan jóságú vezéremkor távozását méltán fájlalja egy megye tanítósága mo*t. midőn egy szent kötelék oldódik fel. A béke és türelem hirdetőjét és gyakorlóját, vezérgondolatokat sugalló igazj ság megtestesítőjét, a tettekben jegecesedett akarat emberét ismerte, tisztelte és szerette a tanítóság a távozóban. Jótettei, alkotásainak szépségei, egy megye tanítóságának hálás szeretete és tisztelete kiséri további utain. Dr. Wilt Cyörgy könnyezve mondott köszönetet, istenhozzádott Szabolesvármegye tanítóinak, biztosítván további szeretetéről s igérte, hogy a távolból is dolgozni fog egykori munkatársaiért. Sarai Kálmán dr. előadása Kyíregryháza, január 3 (A Nyiroi&ék tudó Bitójától.) A feministák kérésére dr. Garai Kálmán tegnap, e hó elsején a városháza nagytermében tartott előadást és ismertette a nagyobb politikai pártok progtammját. Bevezetésül utalt arra a nagy erkölcsi főkére, ameiy a politikai jogokban van msg ós igy arra, amelyet eddig a politikai élet a nők szavazati joga hijjdn nélkülözött. Felhívta tehát a figyelmet arra, hogy a nők gyakorolják kivívott jogukat és agitáljanak amellett, hogy minden szavazati joggal bíró nő lépjen a szavazó urnák elé. Az egyes pártok programmjántsk ismertetését a Karolyi-párttal kezdte meg és történelmi, valamint tartalmi ismartetés után megállapította, hogy ez a párt az eredeti 48 as párt függetlenségi programmját demokratikus tartalommal töltötte meg és az ország politikai függetlenségének kivívása mellett a legszélesebb körű demokratia megvalósítására irányítja törekvését. Becsületes demokrátia, fokozottabb kulturtörekvések, egészséges birtokpolitika képezik prQgrammjának főbb pontjait. Ezután ismertette a szociáldemokrata párt történelmi lejiődését, programmjának főbb pontjait és a kommunistikus társadalomra irányuló végső célját. Kiterjeszkedett arra a különbségre is, amely ezen párton beiül a többség és az «gynevezatt balszárny között fennforog, mely utóbbi ugyan szintén a kommunistikus társadalomra törekszik, da ezt azonnal és erőszak utján is akarja megvalósítani, mig a többségi párt a végcél szem előtt tartásával egyelőre a társadalmi rend erőszakos megbomlasztása nélkül akarja mindazt megvalósítani, ami súlyosabb megrázkódtatások, a rend felbontása nélkül és a termelés f®kozatos biztosítása mellett megvalósítható. Hivatkozott arra, hogy a szélsők elméletileg megindokolható törekvéseikben az értelmetlen tömegekre támaszkodhatnak és ezért az ő programmjuk és a fagyelmezettlenség, a fölforgatas azonosittatnak. Végül rátért a polgári radikális párt keletke'zésénnk és programmjának ismertetésére, mely részleteiben egyezik a szociáldemokrata párt programmjával, amelyet amelyet a komminismus végcélja nélkül is megvalósíthatónak tart. Szerinte a Károlyi párt minden tiszteletre méltp programmja mellett is szemben a másik két párttal mérsékeltnek tekinthető, amelybe az eddigi uralkodó pártok tőkés és birtokos tagjai csoportosulnak, mig a szociáldemokrata pirt túlnyomó részben munkásság és főieg az ipari munkásság csoportját aikotja melyhez a mezőgazdasági munkásságot bevónnia még nem nagyon sikerült. Ezek méllett a polgári radikális párt a középosztályból alakult, ki és főleg a szellemi munkásokból, melyből következik, hogy programmjának legsarkalaiosafcb pontját az anyagi, szellemi és erkö esi javak több termelése képezi, cé'ja a termé szeu erőknek, a tudomány vívmányainak a, köz javára való belterjesebb kihaszniiása. Az erdekes előadást azzal rekesztette be, hogy mindenkinek saját osztályhelyzete és érzelmi világa határozza meg, hogy moljis: párthoz tartozzék, de újból hangsúlyozta annak szükségét, hogy a nők kivívott politikai jogaikat a közelgő választás alkalmával valóban gyakorolják. Feltűnt, hogy az előadó, aki tudvalevőleg a polgári radikális párt exponense, az egyes pártok programmjának kritikájától a legnagyobb mértékben tartózkodott és ho^v az ismertetés a maga objektivitásával a tájékoztatás határát aem lépte túl.