Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-01-15 / 11. szám

2 rnszíg területi épségééit A városi tanács csatlakozása Njíregytift**, január 11 • A Dfyirvtdék HuiósMjátét.l Magyarország területi épségének védelmi ligája fölhívást bocsátott ki, amelybeD mindenkit fölszólít, hogy csatlakozzék ahhoz az akcióhoz, ameiy Magyarország területeinek megcsonkítása ellen töiveszi a küzdelmet. A iölhirás, amelyet Nyíregyházára is raegkiildöttek, a kő vetkezöképen szól: Felhívás! Minden politizálás kárbaveszett dolog, mig nem tudjuk: mekkora lesz Magyarország a békekötés után ? A falat nem biztos szánkban, nincs igazi reform és nincs eleven élet addig, mig Magyarország területi épsége csak pillanatra is kétséges lehet. Mindenkinek ez a legfőbb azaz egyetlen érdeke, hogy a béketárgyaláson biztosítsák hazánk területi épségét. A küllőidet csak ugy világosithatjuk fel, a felelőtlen é3 jogosulatlan túlzótat csak ugy verhetjük vissza, a népkor- j manyt csak ugy támogatjuk, ha minden párt, j osztály, felekezet testület, magán ember, férfi és nő összefog egy óriási tarsadalmi mozgalomban, amely a legnagyobb nyomatékkal kijelenti ország-világ előtt mindnyájunk akaratat. Az országnak föl kell állnia mint egy embernek. Budapesten és a vidéken gyűléseknek kell tüatetniök és kimondaniok, hogy a Magyarország megcsonkításával támadó nyo- ! mor és elKesetedes uj keleteurópai tűzfészket teremtene és történelmi végzetszerüséggel röpíthetné levegőbe Európa békéjét. Röpiratok százezreinek kell hirdetniük világszerte, hogy a megcsonkítás nemzetiségeinket is megsemmisítené. Tudtára kell ad nunk a világnak, hogy mi csak olyas megoldást fogadhatunk el, arnely egyformán vonatkozik minden államra. Csatlakozzék mindenki! A legnagyobbtól a legkissebbig mindenkinek itt a helye, ez az érdeke, ez a kötelessége! Magánszemélyek és testületek sürgősen jelentsék ba csatlakozású kat a Magyarország Területi Épségének Védelmi Liga ánál IX., Dohány utea 4. sz II. Az intéző-bizottság Nyíregyháza város tanácsa tegnap Bencs Kálmán dr. po'gármaster elnöklete alatt ülést tartott, amelyen foglalkozott a Liga fölhívásával A tanaci egyhangúlag kimondotta, hogy csatlakozik a Ligahoz és erről a Ligát értesítetteNyíregyháza és vonalok Hajdúban rendes a forgalom Nyíregyháza január 11 (A Nyinidek budósit4jitól.) Második hete van aaár Nyiregykáza teljesen elzárva a világtól, második hete nem lehet kimozdulni ebből a városból, második hete nem láttunk rendes postát, újságot, második hete nem indul és nem érkezik vonat Nyíregyházára. Senki sem tudja, hogy meddig tart még igy ez az állapot, szén nincs és rendszeres vonatközlekedésre belátható időn belül számítani nem lehet. Nyíregyháza városát annál súlyosabban érinti ez a helyzet, mert mindkét Nyíregyházához csatlakozó állomásig, ugy Szerencsig, mint Debrecenig rendszeres vonatjárat van a fővárosból. És nem igen itközne nagyobb nehézségbe, hogy akár egyik, akár másik irányba naponta esak egy vonatpárt járatnának. Alig több mint egy érás útról van szé és evvel a vonat párral teljesen kiszabadulna Nyíregyháza izoláltságából, amely napról napra elkerülhetetlenebbé, kellemetj^HtoroÉs: lenebbé vilik. Szénvonat, tehervonat, szerel vény mindennap úgyis Megy Szerenesre és Debrecenbe is Nyíregyházáról és vissza is jön naponta egy egy vonat legalább. Ehhez egy-két személykocsit, meg a postát igazán hozzálehetne aondszeresen csatolni és már meg is volna oldva a Budapesttel való érintkezés problémája. Természetesen a kezdeményezésaek valamelyik hatóságtól kellene kiindulni. A város azonban csak ugy, mint a vármegye tehetetlen nem'örődömséggel szemlélik a dolgokat, hagyják Nyíregyházat elzártságában mindaddig, mig a város ipari, kereskedelmi és társadalmi élete teljesen meg nem bénul. Tenni kell valamit a hatóságoknak sürgősen, mert ez nem mehet igy tovább. Debrecenben ugyanakkor zárták el a vasúti forgalmat, mint Nyíregyházán és ott három nap múlva meg is indultak a vonatok nemcsak a főváros felé, hanem a vicinális vonalakon is. Igy például öt nappal ezelőtt megnyitották a Tiszalök—debreceni vasutvonalat is és a dadai alsójárás lakosságát Debrecenbe irányitot'ák. Ennek a járásnak minden termését Debrecen kapja most, mig Nyíregyházán alig lehet tejhez, tojfehojc, zöldséghez stb. hozzájutni. Ugyanez a helyzet a nyírbátori járással, amely szintén Debrecen felé gravitol. Hetenkint legalább egy két vonatot kellf ne indítani a legközelebbi napokban a vicinális vonalakon, mert különben teljesen megáll a gazdasági élet is Szabolcsban, Nyíregyháza közélelmezése körül pedig komoly bajok lesznek. Szlaboczky Pál eiőata j 4 munka szerepe a társadalomban Xviregyliús*, ja.nué,r 11 \A ÍVJrwrwtót MHXéfétát ) A nyíregyházi szociáldemokrata-párt ismeretterjesztő előadásainak során legutóbb Szlaboczky Pál tartott igen nagyszámú hallgatóság előtt nagy figyelemmel hallgatott és irodalmi színvonalon álló élvezetes előadást „A munka szerepe a társadalomban' ciminel. Az előadó abból indult ki, hogy a munka i.'a társadalom fejlődésében mindig vezérszerepet játszott, meit hiszen a munka a mindeaI kori társadalmi fejlesztő erő és e nélkül társadalmi fejlődés el sem képzelhető. A munka tehát a társadalomnak az egyedüli jogos I alapja. Mégis — sajnos — évszázadok hosszú során keresztül a munkások az általuk elő| állított produktumoknak csak szemlélői, nem | pedig élvezői voltak. Az előadó a társadalmi | fejlődés egyes fokozatain — az ősembertől, mint állattól kezdve — végigmenve, bebizonyítja hallgatói előtt, hogy a társadalom fejlődesének II. foka már a munka megosztáson alapult, mely a társadalomban fejlődött embereknek egyik felét a javak előállításán, másik felét azoknak megvédésére kötelezte. Igy állott elő az osztályuralom, minden bajok ős kútforrása. Népmilliók munkája — az őskortői kezdve — napjainkig, mind csak az uralmon íevő osztályok érdekét szolgálta és jólétét volt hivatva biztosítani. Ennek során eljutunk arra a következtetésre, hogy a munka, mint a tár í sadalmakat fenntartó erő, a nép milliói szempontjából csak akkor birhat jelentőséggel, ha annak eredményei is az ő jólétét is szolgálják. ^Csakis akkor tekinthet a társadalom biztos fejlődés felé. A régi — hübérű rendszeri társadalomban — a munka nem mindég azok számára termette a gyümöleseket, akik azt munkájuk által megérdemelték. A XIX. század elejétől fegva a szociális kérdés megoldása mindinkább foglalkoztatja a szociológusokat és közgazdászokat. Közben a kapitalizmus a legnagyobb fejlődés fokára jutott s tultengései következtében mindinkább éreztette társadalombontó hatásait s ennek következtében alakult ki e túltengés által suj191$, január 15 tolt társadalmi osztályok lelkében a társadalom tökéletesítésére irányuló törekvés: a szociális mus s Marx Károly iránytűje mellett halad a természeti fejlődés törvényeinek utján végcélja : a szocialista társadalom megalkotása felé. Így érkeztünk el a múlt és jövő határköréhez A mult már a történelme, a jövő a miénk. A forradalom ledöntötte azokat a válaszfalakat, melyek .eddig a muaka társadalom épitő hivatását befolyásolták Ledöntötte a korlatokat, hogy megteremthesse az alapot, amelyre építenünk keli Reánk vár a munka, hogy az uj társadalmat ugy építsük fel, hogy mi proletárok ne szoruljunk ki belőle, hanem örök időre biztosítsuk magunknak a társadalomban azt a helyet, mely minket vegzett munkánk révén megillet. A mult példái intésül szolgáljanak, melyben a munka igazi értékének fei nem ismerése lett szülő oka tarsadalmi bajainknak. Intézményekben biztosítsuk a helyes irány fejlődését. ISe irtózzunk a muukútöl I Fej es testimunkás — kéz a kézben — együtt küzdjön a társadalombontó befolyások ellen. Hiszen egyformán bérmunkások testvérele vagyunk szoros kapcsolat áll fenn köztünk és munkások között s csakis ez teremtheti ineg e földon szamunkra az igazi boldogságot. Ez a boldogság azonban még a távol jövő zenéje. Az, hogy ma — napjainkban — nagy pénzeket latunk mindenütt ós mindenkinél, még nem a bo dogság, mert azt nem mun kánkkal szereztük, értéke nincs, léhát fee:degságot sem adhat. E boldogságért, a jobblétünkért nekünk még dolgoznunk, küzdenünk kell. De az a korszak el fog jönni. El log jönni az a korszak, amelyben élni csak annak lesz joga, aki dolgozik és amelyben munkáj* után mindenki boldogulni is fog. Az iskolákban uj szellemben — és mindenki számara hozzáférhetően — igazi ludast fognak nyújtani és az elet számára fognak előkészíteni, mert hiszen a^ igazi szocialista társadalom felépítéséhez az epitő anyagot elsősorban a tudás szolgáltatja. A jörö társadalomnak a szeretet jegyében kell felépülnie. El kell tűrnie a szegénységnek és nyomornak, hogy kevesebb szerep jussén a rendőrnek és büntető birónak A nyomort aaa már nem tekinthetjük megoldhatatlan problémának. Birtokunkban vannak azok az ismeretek és az a hatalom, amellyel leküzdhetjük, mint a colerál, csak akaratunk legyen hozzá. S az akarat meg van és meg lesz, mart e kérdés megoldásával sok más társadalmi kérdést is megoldunk. A munkaerő védelme biztosítja egyedül a termelés fokozását s csakis ez hoz hatja a társadalom gépezetét teljes összhangba s ez az összhang biztosithatja csak a társadalom helyes irányban való fejlődését. S ekkor lesz valóban a munka a társadalom alapja. j f(sz. s.) Francesbadot megszállták a csehek Huda^Wt, január 13 ÍA NyUrmdík ínMnttyábúl,) Bécsből táviratoz-ák, hogy Francesbádot a csehek megszállották. A polgármester tiltakozására a megszálló* parancsnoka kijelentette, hogy erős határvédelmet akarnak berendezni. I

parosi Szinház-Mozgó, Szerda—Csütörtök SUSANNE GRANDIAS francia művésznő 40 éves férfi Nagy dráma. insraBDBMManaaurai m» mbbmbhvammmumem Az Ssszos magyar is német Kapott kaft' hatók w Uiaá^xtftDfto.