Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-19 / 63. szám

JátMWtK Í&19. sa&sém 19, elnöke üdvözölte a pártveze'-őséget és bizto­sította a nyiregyháa katonatömegek együtt­érzéséről. Kijelentette a katonák nevében, hogy ha kell, akkor fegyverrel is el fognak járni a reakciósok ellen és mindig szolgála­tára állanak a pártnak, hogy ebben a várme­gyében végképpen letörjék a reakciót. Beszédét a szociálista hadügyminiszter éltetésével fejezte be, mire a kivonult csapa­tok percekig éltették a hadügyminisztert. A pár.vezetőség nevében ^cíuuit Mihály párttitkár köszönte meg a katonák üd/üzletét. Biztosították a katonák — mond a a tit­kár — evvel a demonstrációval a teljes szo­lidaritást a katonaság és munkásság között. Ez a proletárösszefogás csak megerősíti a párt­vezetöséget abban a hitében, hogy helyes uton jár és a munkásság nevében biztosítja a kato­nákat arról, hogy ha ebben a mozgalmukban, amely a reakciós tisztek visszavonulását köve­teli nem lett volna sikerűi, a katouak akara­tának a vegrehajtasában maguk mellett talál­ták volna a munkástömegeket. A mai nap az erők teljes összefogásának a napja, az erők teljes egyesülései jelenii, amely erők együttesen sújtsanak le barmeiy oldalról jövő tamadasokra. A munkásakarat végrehajtása a feladatuk és köszöni, hogy ehhez ilyen hatalmas erővel járultak hozzá. A katonák lelkesen ünnepelték a párt titkárt majd Mussong százados kérte a bato nakat, tartsanak össze, legyenek fegyelmezettek, kötelességtel ,esitőkben, legyen eszményképük Fellner Andor, a szociálista kötelességteljesítés aradi vértanuja.' Kerte v^gal, hogy ugyanavval a Iclkesedessel, fegyelemmel menjenek vissza laktanyáikba ós szolgálják tovább a szociálista köztársaságot A katonák a hadügyminiszter éltetésével elvonultak és rendben mentek a kaszárnyákba. IWWV WWWVM A kereskedelmi kamarák reformja Irta: Bizony László. E hó 19 én nagyfontosságú ankét lesz a kergskedelemügyi minisztenumban Ezen sz ankénton fogj* a keresk-delmi és iparkmarák reformjának előkészítésére kiküldött bizottság tervezetét előterjeszteni. A tervezet a kormány kifejezett kívánságára készül. A kamarák tit­káréit a közelmúltban a kereskedelemügyi mi­niszter értekezletre hivta egybe s itt az elnöklő Méholy Kálmán államtitkár kifejtette, hogy a mai szellem a kereskedelmi és iparkamarak­ban is forradalmi változást követei Rámutatott arra, hogy a kamarák sem a kereskedelem, eem az ipar közvéleményében nem tudták el­foglalni azt a nép-zerüséget és súlyt, amelyet kellett volna, s hogy a kamarák gyökeres re­formra szorulnak, amely lehetővé teszi szoci­ális irányban való fejlődésüket. Ezt a reformot a népkormány sürgősen keresztül akarja vinni, s a kormanynak ez a törekvése jut ki ejezésra abban, hogy e hó 19 ére már a reformterve zet tárayalasát is kitűzte. Ötömmel ós meg­nyugvással, látjuk a kormánynak ezt a törek­vésé , mert a kereskedelmi ós iparkamarai in­téímöny valóbm megérett egy gyökeres re­formra Mehely államtitkár egész gazdasági életünk fájdalmas érzéseit szólaltatta meg, amikor a kamarai intézmény ingadozó, sőt ha­nyatló irányú népszerűségéről beszélt. Nálunk, ahol évtizedeken keresztül ipar, kereskedelem mostoha gyermeke volt 8z ország­nak, ahol a kormányzati politika a nagybirtok szolgálatában állott éa nemcsak, hogy el nem fojtotta de elősegítette az antimerkantilizmus tobzódását, nálunk a kereskedelmi és iparka­marákra kivételesen nagy, súlyos feladatok hárultak. Arra voltak hivatottak, hogy védvá­rai legyenek iparosnak, kereskedőnek s egy­ben nemcsak munkásai, hanem bátor agitatív h rcoeai a magyar ipar és kereskedelem érdé keinek. Ennek az országnak minden iparosa és keie keddje, aki nem akudott m g az osz trák nagytőke és nagyipír hatalmaval, 9?y szívvel, egy lélekkel esküdött gazdasági önát lóságunkra és független égüukie. A "kamarákra vált az a feladat, hogy ezt az iga^i, ezt a meg nem alkuvó magyar gazdasági közvéle­ményt megszervezze és harcra vezesse az osztrák gazdasági elnyomatás ellen. Hatalmas küzdelemre voltak hivatottak kifelé az osztrák imperializmus és a német gazdasági világ uralmi törekvések ellen, itt benn ped g a reak­ció kormányzati politika, a nagybirtokok szer­telen hatalma s a gazdisági fejlődést megbó nitó antimerkantilis szellem ellen. Kamaráink ennek a nagyfeladatnak nem feleltek meg. Nem tudtak megfelelni. A magyar iparos és keres­kedőtársiidalom széles retegeinek vágyait, kö­veteléseit elfojtotta bennük a nagytőkével ro­kon nagyiparos ós nagykereskedő, aki a nagy­birtok m'illett, ahol szívesen latolt, hol kény­telen kelie'len megtűrt síövetségasévó vált, a kifelé gerinctelen, befelé kegyetlenül önös, reak­ciós kormányzati rendszerűek. A magysr merkantil világnak ez a felső tizezerje, amely, hogy a hatalom árnyékában sütkérezhessen, behódolt az uralkodó poiiiiká­nak, ez a kicsiny társaság a kamarai intéz ményben is döntő hatalomra tett szert, a gyen géket apró érdekszállakkal láncolta magához, az erősöket elnyomta és minden alkalommal, amikor ípa-nak, kereskedelemnek egyesült erő­vel kérlelhetetlen harcra kellett volna indulnia, elgáncsolta a magyar üzleti világ igazi érzelmi­nek megnyilatkozását, hogy babérokat, érdem­jeleket srasson a kamarai közvélemény dif'erá­lásával Kortes politikát csináltak a kamarák­ban ; koncessiókat jobbra, koncessiókat balra; véresen komoly küzdelmekben, mint amilyenek legutóbb, a Tisza-Stürkh fele kiegyezés és a Mitteleurópa veszedelme idején voltak határo­zati javaslatok szavain nyargaltak és amikor az egész ország érezte 03 tudta, hogy a 20 éves kiegyezés és Muteleurópa Ausztria és Német­ország vazalussá teszi közgazdaságunkat és örök időre letöri még a remenyét is önálló gazdasági berendezkedésünknek akkor is halk, szelíd fuvalmakká foj ották el a gazdasági közvélemény keserű felzúdulását. Ezt a rendszert el kell söpörnie a fórra dalmi szellemnek és ezt a munkát fogja elvégezni a kamarai reform, amely vissza fogja adni a kamarákat eredeti, nagy hivatásuknak, hogy az Ujmagyarország felépitesében az iparos és kereskedő világ széles rötegeinek friss, fal­szabadult erejének sorompóba állításával vehes­sék ki részüket. Kamaráinkban tehetséges munkás, modern szellemi titkárok dolgoznak. Ezzel a reformmal, aa uj szellemmel az ő kezük, amelyet a régi rend megkötve tartott, felszabadul ós mi bizzuuk banne, hogy a meg­újhodott kamarák élén megsokszorozott munká­val fogják pótolni a multak mulasztásait. Bízik benne a kormány is, mely a kamarai titkári értekezletek rendszeresítésével látható jelét adta megbecsülésenck. Bajjiön.télő bíráskodás a piacon t J Megszámozták a kofákat már cim 14 iA tfyínrídéf: todósitájátői } Az áruzsora letörésére Kiss Roland kor­mánybiztos igen erélyes intézkedéseket tett és eme rendelkezéseket a legnagyobb szigorral hajtják végre. A kormánybiztos a kofák ár­drágításának és az árdrágítás letagadásának meggátlása végett elrendelte, hogy a piaci árusokat megszámozzák és az árdrágítók ellen rögtönitélő piaci bíróságot állítsanak föl. Gyakori a nyíregyházi piacon, hogy a kofát a vásárlók ái drágítás miatt föl akarták jelenteni, de mikorra a rendőr előkerült, a kofa már nem volt sehol. Hogy a kofa ezután ne űzhesse oly nyugodtan árdrágitási játékait, sorszámot kapnak és ha baj lesz az árusítóval, a rendőrségen csak a számát kell megmondani. Ez a rendelet már ma életbe is lépett és azokat a kofákat, akik nem jelentkeztek és igy számot nem kaptak, a rendőrség eltiltotta az árulástól. A kormánybiztos másik intézkedése, a Tögtönitólé piaei bíróság fölálliláaa gyökeresen meg fogja változtatni a mai piaci rendet. A legnagyobb szigorral járnak majd el minden olyan árdrágító ellen is, aki többet kér vagy többet fizet az árucikkért. A rögtönitélő bíró­ságot a Kossuth Lijos-téran fogj ik fölállítani és ítélkezni két hadbíró fog. Minden árdrágitási ügyet azonaal letárgyalnak és az Ítéletet rög­tön végre Í3 hajtják. A rendőrség emberei reg­gelenkint a sorompóknál is ellenőrizni fogják a vevőket éa az árusítókat 03 akit árdrágításon c-ipnek, azokat is a piaci rögtönitélő bíróság elé állítják. A rögtönitélő piaci bíróság a napokban már megkezdi működését. ÚJDONSÁGOK — A munkástanács ülése. A nyíregy­házi munkástanács holasp, szerdán délután fél hat órakor a városháza kistermében ülést tart. — Meghívó. A Nyíregyházi Ev. Leány­egyesület 1919. március 23-an, vasárnap d. u. 5 órakor a főgimnáz um dísztermében vetített képekkel il usztrált előadást tart a Felföldről. Eiőad%dr. Schárbert Ármin főgimnáziumi tanár. Belepődij nincs tekintettel azonbm az egyesü­let nemes céljaira, önkéute3 adományok köszö­nettel fogadtatnák. — Szociálista előadások a tisztek számára. A tenyteges tisztek szakszervezete Nyiregyaázán folyó évi márciu3 hó folyamán a helybeli szociáldemokrata párt oktatóbizo t­ságának közreműködésével szociális oktató elő­adási ciklust rendez, melyre a he yőrség ösa­szes tisztjeit és az érdeklődő hivatásos altiszt­jeit tisztelettel maghivja A tárgysorozat a kö­vetkező : Március hó 21 én dr. Lakat03 Imr® orvos : Nemzetiérzés, nemzetköziség. Március hó 24 én dr. Kiss Pál ügyvéd : Szociális er­kölcstan. Március hó 27-en Kazimir Károly : Szakszervezeti mozgalom. Marc üs hó 3t-én Tolnay Lajos százados: Hivatásos katonik el­helyezkedese a jövő társadilmaban. Az elő­adások a vármegyeház nagytermében tartatnak délután fél 6 órai kezdettel. Az előadások áp rilis havában fotytatódai fognak, A tényleges tisztek szakszervezete. — Eljegyzés. Hí esi István tőrzsörmes ter eljegyezte Rethy Gizikét Nyíregyházán. Weisz Imre eljegyezte Leicht Rózsikát Demecserből (Minden külön értesítés helyett). — Házasság. Kovacdes Leó folyó hó 17 én házas&agot kötött Vas Rozáliával Nyír­egyházán — A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Egyesülete ezúton ertesití összes tagjait, hogy f. hj 23 án vasárnap dél­előtt 11 órakor a Varo-i színházban Stricker Jenő elvtárs szabad előadást tart „Miért kell a badirokkanUknat és hadiözvegyeknek szer­vezkedniük.' Kérjük a tisztelt elvtársakat, hogy mennél nagyobb számban megjelenni szíves­kedjenek. Vendégeket szívesen iát a vezetőség. — A nyíregyházi nemzetőrök tánc­mulatsága. Az auyagi és erk tlesi siker teljes jegyeben tolyt le, tegnap dé'után a nsmzetőr­ség táncmulatsága. A gazdakör dísztermét, már kora délután megtöltötte a jókedvű bálozó fiatalság. Ö ömmel láttuk, hogy a nemzetőrség tisztjei és tisztjelöltjei, nemcsak elöljárói kato­náinak, hanem megértő bajtarsai is, akik nem­csak a komoly munkában, hanem a minden­napi életben is osztályosai a nemzetőrség der^k katonáinak. A mulatságon a tisztek is te jes számban részt vettek. A jól sikerült mulatság­nak a raeghosszabitott záróra vetett végett. — A szociáldemokrata párt irodájá- . nak telefont zárna 284.

Next

/
Thumbnails
Contents