Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-11 / 57. szám

Nyíregyháza* 1919. Március 11. * Kedd XL. évfolyam * 57 Kifizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. Tanítóknak félévre 10 korona.; ALAPÍTOTTA JÓBA ELEK Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENY1-ÚT 9. SZÁM. TBUFON SXAM 1SS. POSTACHEQÜS I Kéziratokat nem adunk vissza. POLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE A kormánybiztos a nép eldtt Kiss Roland bemutatkozása 5yí '«wá»á«»j máieius 11. (A JW>/*rtid«k iwióKtóttátcíí. Egyfelől céltudatos pártszervezés, másfelől a szociáldemokrácia igazságai hatalmas tömegben hozták össze tegnap délután Nyiregyháza és Szako'csvármegye népét, hogy meg hallgss a a vármegye uj kormánybiztosának, Kiss Rolandnak bemutatkozó beszédét. Kora délután kezdték meg a tömegek a folvonulást és alig lehetett végét várni a hatalmas, fegyelmezett soroknak Szakmák szerint, vörös lobogó alatt gyülekeziek forradaimi dalokat énekelve férfiak és nők, a falvak népe szekereken, ló háton jött be a gyűlésre, amelyen ott volt valamennyi nyíregyházi hatéság képviselete is. Mintegy tizenkétezer ember állott két órakor a Buza-léien és dacára a folyvást SZPkadó estnek, eg^re gyűlt a tömeg, e^yre ujabb küldöttek érkeztek és helyezkedtek el a tömött sorok között. Ugy a fölvonulás, mint az óriási tömeg elhelyezkedése példátlanul impozáns volt. A szocialista tömegeket jellemző fegyelmezettség és Lyahovits Sándor főrendező ügyessége tette, hogy az óriási tömegben mindvégig teljes volt a rend. A népgyűlés megnyitása Kevéssel két óra után jelent meg a pódiumon Kiss Roland kormánybiztos, akit szüuni alig akaró, orkánszerü éljenzéssel fogadott a a nép. Sohmiat Miháy, a szaboícsmegyei szo ciáldemokrata-ptrt központi titkara nyitotta meg a népgyűlést, amely a htkar javaslatára elnöknek Kazimir Károlyt, jegyzőnek Lyahovits Sándort választotta meg. Kazimir elnök a következő szavakkal nyitotta meg a népgyűlést: Tisztelt elvtársak 1 Szabolcsvármegye dol gozó, munkás nepe! A mai nap Szabolcsvármegye dolgozó munkás népének öröm ünnepe. Felemelő öröm ünnep az, amikor a grófok ós oligarchák uralma után végre egy munkás embert üdvözölhetünk tömegeink között, egy olyan munkás embert, aki eijött dolgozni Szabolcsvármegyeba az elnyomottakért, a kiuzsorazottakért, — eljött dolgozni, hogy Szabolcsvármegyéban is megteremtse azt a rendet, amely rendteu a népjólét és a népakarat jut majd diadalra. De ami örömünnepünk nein csupán örömet jelent, — mert mi, Szabolcsvarmegye munkás népe ma hadat üzenünk a reakciónak is. Nem akarunk többet heréket látni, azt akarjuk, hegy aki nem dolgozik, az ne is egyék! A munkás ember testvérek boldog ünnepe ez. Munkás emberekké akarunk tenni mindenkit, aki dolgozni tud aki dolgozni akar és bejelentjük innen Szabo'csvármegye dolgozó nepének a színe előtt, hogy pusztuljon el ebből a vármegyéből az, aki nem dolgozik, aki nem halad becsületes azon az uton, amely utat a népakarat és a munkás akarat megjelöl. Ezzel a mai népgyülésünket megnyitom és felkérem Kiss Roland elvtársunkat, Szabolesvármegye kormánybiztosát, hogy mondja el piogranmbeszédét, amelyet mine künk, mint jó katonáknak követni kell ! A kormánybiztos beszéde Az elnöknek tetszéssel fogadott szavai után a tömeg feszült figyelemmel fordult Kiss Roland telé, akinek hosszú, tartalmas beszéde a nép legtökéletesebb helyeslésével találkozott és akit a beszéd egyes részeinél percekig éljenzett a tömeg A kormánybiztos ezeket mondta: Éljen a világot megváltó szociáldemokrácia ! Elvtársak 1 Azt mondták nekem Budapesten, hogy Szabolcsvármegyében nagy a reakció azért kell oda kü deni egy olyan szocialistát, aki már prói ára volt téve az ő álhatatosságában a szocialista eszmék mellett. Mikor ideérkeztem Szabolcsvármegyébe, akkor azt mondták nekem, hogy nincs itt reakció — tévesen inter náltak engem. Le akarták tagadni a re akciót Azonban tisztelt elvtarsaim, ma délelőtt az történt, hogy mielőtt én erre a népgyűlésre eljöttem, kaptam egy névtelen levelet, amelyben nem kevesebbet jelentenek be, minthogy ma i'.t engem ezen a helyen agyon fognak leni. Elvtársaim! Vagyok én olyan magyar legény, mint aki ezt üzente nekem, — láttam én már golyókat, — elküldött engtiin a mi régi jó barátunk Szterényi meg Szuinny a harctérre, hogy a golyók eltaláljanak engem. És mégis itt vagyok elevenen és ha akkor nem ijedtem meg a golyóktól, most még kevesbé fogok megijedni. E.őször azt mondtak, ugy adtak tudtomra az itteni nemzetőrök, hogy a parancs n okukat akarjak lelőni. Azt mondták hogy akit le akarnak lőni az ne menjtn a népgyűlésre. mert nem szabad megtörtenni annak, hogy itt emberek pusztuljanak el. Miután azonban megtudtam ezt, hogy én vagyok az, akit le akarnak lőni azért, mert én szocialista, eljöt tem, mert engem le lehet lőni, de akkor nem engemet lőnek le, hanem hadat üzennek a szocialista eszmének és ez esetben ezeket a lö völdözőket letiporják és nein maradnak megboszuiatlanul. Mert ha ez a város elpusztít valakit azért, mert az szocialista, akkor itt nem fog kő kövön maradni. Elvtársak! Ez az erszág eddig grófoknak, a bankároknak, ezerholdas püspököknek és mindenféle muckás nyuzóknak az orszaga volt. Azonban a forradalom nagyot változtatott ezen az országon és a grófok országából a népek, a dolgozó munkások millióinak a hazája lett. A grófok főispánja összehívta az urak zártkörű társaságát a vármegyeházán es azoknak mutatkozott be Én szocialúta vagyok én nem vagyok a grófok vezére, én nem vagyok az urak csésze, én a nép szolgájainak jöttem ide és én a népnek jöttem el ide bemutatkozni, én nekik akarok hűseget esküdni azért, mert én csak a dolgozó milliók ezreivel törődöm, csak a munkásokhoz akarok hűséges lenni és nem törődöm azzal, hogy mi sors éri a heréket, akik titeket nyúztak évtizedeken keresztül. Ha én azt mondtam, hogy szocialista vagyok, hivatkozom a multamra, amely tanúbizonysága annak, hogy igaz szocialista vagyok, mert megszenvedtem a szocialista eszmékért és mégis itt vagyok. És ma amikor eljöttem ezzel a szent vallással már egyúttal programmot is adtam. Tisztelt elvtársaim I Amikor azt látjátok, hogy ebben az országban még nincs tiszta munkás uralom, akkor legyetek belátássá), varjatok nem hosszú, de rövid ideig addig amig a ti uralmatok a maga teljességét el nem éri. Minden lépésünkkel arra kell törekednünk, hogy a régi bürokráciát, a régi grófi uralmat a dolgozó munkás nép uralmának kelt felváltania. Ehhez az első lépés az, hogy a földhöz jusson, aki azt műveli. A második lépés az, hogy a termelő eszközökhöz, a gyárakhoz, gépekhez azok jussanak, akik építik az épületeket, akik varjak a ruhát és akik csináljak a cipőt. El kell itélri azonban az erőszakos rablásokat, mert a szociáldemokrácia eszmeit nem lehet beszennyezni rablással, gyilkolással és gyújtogatásokkal. A szocializmus nem azt jelenti, hogy akinek sok vtn azt azért kell elvenni, hogy az enyém legyen és tőlem ismét más vegye el, hanem azt jelenti, hogy egy , embert nem illethet meg tizezer hold föld. Ez nem illethet meg egy embert, hanem az állam közösségét. Az állam közösséget illet meg minden tőidnek és minden termelő eszköznek a tulajdon joga Es ez az áfám közösség ennek rendje és módja szerint majd gondoskodik ar\ ról, hogy a földből és a termelő eszközökből annak jusson, akit az munkája után megillet. Azt mondjak, hogy a forradalmat a forradalmi pártok csinálták. En nagyra becsülöm Karolyi Mihály elnököt, nagyra becsülöm a radikális pártnak cél kitűzéseit, de ahboz, hogy forradilmat csináljunk nem elég kétrét muakaja, nem elég 15 becsületei Károlyi-parti képvisflő és cem elég egy pár tisztességes latéiner ember összefogása Ahhoz, ho^y a magyar forradalom meg legyen, negyven évig kellett szenvedni a szervezeit munkasságüak. Börtönt, bilincset kellett szenvedni a negyven év alatt es aldozatokat teremteni a inaga szűkös napi béréből. 40 évig kellett tanulni a szervezett munkásságnak gyakran őszülő fejjel, h< gy eh készítsék ezt az országot a forradalomra A szocialista szerve'.ő erő csinálta a forradalmat. Az ipari munkásság a varosokban tette lehetővé, hogy a szegény falusi asszonyok nyumorultan el ne pusztuljanak a gyerekszülésben Ifi 20