Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-05 / 52. szám

2 jjmKBlDÉK 1919. március 5. A szabolcsi falvak követelik a földosztást A szocialisták kisvárdai járási értekezlete Nyíregyháza március 4. (4 tíyvrvniis t sdyrtí Oí. A szociáldemokrata pártnak Szabolcsvármegyében levő, immár aagy tábora egyre közvetlenebb kapcsolatot létesít a nyíregyházi központi pártvezetőséggel. Ezeknek a kapcsoknak a minél tökéletesebb megszilárdítását cé lozzák azok a járási pártértekezletek, amelynek sorát előbb a dadai alsó járás székhelyén, Tiszalökön, a legutóbbi vasárnap pedig Kis-' várdán tartotta meg a nyíregyházi központi vezetőség. Vasárnap délelőtt kilenc órakor kezdődött a kisvárdai járás szociáldemokrata pártszervezeteinek értekezlete Kisvárdán az állami fő gimnáziumban. Aa értekezleten a járás tizenhét községének száznál több küldölte tizenkétezer tag képviseletében vett részt. Az igazoló bizottság jelentése után Tamássy István, a kisvárdai vezetőség megbízottja üdvözölte a megjelenteket, akik az ő ajánlatára elnöknek Kazimir Károlyt, jegyzőnek Fácán Sándoit, a kisvárdai pártszervezet titkárát választották meg. A járási értekezlet bizalmát meg köszönve nyitotta meg a tanácskozást Kazimir Károly pártelnök, aki a földet mivelő, nehezen küzdő kisgazda és földmunkás eddigi helyzetével foglalkozott rámutatván arra, hogy az eddigi kiuzsorázott elnyomatással szemben milyen uj világot akar minden do'gozó ember számára teremteni a szociáldemokrácia. Azután letárgyalták a napirendben levő pontokat, amelyet Kiss Pál dr. ismertetett és amelyekhez a falusi küldöttek nagy számban szóltak hozzá. Különösen a részes müvelés kérdése, valamint a szántásbér, napszám- j bér és a gazdasági cselédek helyzetének javi tása foglalkoztatta élénkebben a községi pártszervezetek megbízottait. A járási értekezlet hosszas és beható tanácskozás után egyhangúlag a következő határozatot hozta : Kimondja a járási értekezlet, hogy sürgősen kívánja Szabolcsban a fö dosztás foganatosítását és evégből a nyíregyházi központi pártszervezetőség utján fölir a magyar népkormányhoz. Megvalósítja a járási munkaközvetítő hivatalt és ennek a községek pártvezefőségeiben kiépíti bizalmi rendszerét * A részes müvelés-, föídhaszonbér-, szántásbér, napszámbér-, ai^tási-, cséplési munkálatok feltételeit valamint a gazdasági cselédek helyzetén való javítást formaba öntötte az értekezlet és azoRnal* megvalósításáéit síkra száll. Felíratta* fordul a járási értekezlet a magyar népkormányhoz, hogy az aggkori munkásbiztositás törvényét haladéktalanul hozza tető aiá. A pártvezetőségek és ellenőrző bizottságok, valamint a Magyarországi Földmunkások és Kizgazdák Szövetsége ügykezelésének éa működésének egységességét a szabályok alapján kívánja a járási értekezlet formába önteni és erre nézve megteszi a szükséges lépéseket. Tiltakozik a járási értekezlet a ma fenáltó statárium ellen, kívánja annak megszüntetését, valamint kívánja azt, hogy a statárium féként azokra hirdettessék ki, akik a népköztársaság és annak néptörvényei ellen izgatnak. Kívánja a járási értekezlet, hogy a vár megye székházáról és a községekből is elhárittassanak a reakció és a régi rendszer csatlósai és exponensei A vezető állásokba a járási értekezlet a modern kor uj emberinek kivan és akjjr helyet biztosítani. ÍA járási értekezlet kimondja végül, hogy minden eszközt felhasznál arra, hogy a közsé gekben minél erőteljesebbé legyen a szocialista agitáció. Községről, községre járva, kötolességévé teszi a kisvárdai vezetőségnek is és a községi vezetőségekaek is, hogy a szomszéd községekbe átjárjanak és élesszék a szociálista szellemet, oda törekedve, hogy minden evvel ellenkező népbolonditó, önző törekvést letörjenek és a válaiztásoknál diadalra juttassák a s 7, o c iá

! d e m o k r á f; i a t.f Végül pecfígtoglalkozik az ellenforradalmi törekvésekkel, és kijelenti, hogy ezekkel szemben felveszi a harcot, mert a nép milliók érdekeit a forradalom szellemében megvédeni akarja. Délután három órakor nyilvános népgyűlést tartott a kisvárdai és környékbeli földmives nép, amelynek tömegei teljesen megtöltötték a község piacát. A több ezernyi tömeg előtt Egri Lajos nyitotta meg a népgyűlést, majd KÍ3S Pál dr. ismertette a földbirtokreform törvényét. Kazimir Károly nyíregyházi pártelnök volt a következő felszólaló. Rámutatott arra, hogy az idegen érdekekért folytatott háború milyen keserves örökséget hagyott reánk és hogy ebben az országban a ma született gyermekre is 2132 korona adóság esik. Ez a háború a gazdagokért, a kiváltságosok érdekében folyt és ezek éppen azért bújnak össze ellenforradalmi társulásokba, mert érzik, hogy az uj korszellem azokkal fogja megfizettetni a háború adósságát, akiknek az érdekében a háború csinálódott. Ezek ismét egymás ellen uszítják a népet és különösen a szociáldemokrata párt ellen ágálnak, mert tudják, hogy ez a párt sohasem fogja engedni hogy a népet újból becsapják, pórázon vezessék és visszaállítsák azt a rendszert, amelynek békés uralma alatt is Magyarországon négyszázezer ember pusztult el évenként tüdővészben, amelynek uralma alatt alig kétezer nagybirtokosnak fejenként 6627 hold földje volt, mig az ország másfélmillió kisgazdája nem egészen három holdnyi földön gazdálkodott fejenkint. Rámutatott azokra a reakciós csoportokra, amelyek még ma is próbálkoznak a falu népé nek az elámitásával. Ezek most a földreform kérdésével kapcsolatban hazudoznak a kormány ellen. Hosszasan foglalkozott Kázimir a földosztással és az aktuális politikai kérdésekkel a hallgatóság nsgy figyelme és élénk tetszése közben. Este hat órakor a kisvárdai gimnáziumban előadás volt nagy hallgatóság előtt a szociális erkölcstanról és a nőkérdésről. A szociáldemokrata párt nyíregyházi központi vezetősége arról értesít bennünket, hogy e hét folyamin a vármegye összes járásainak pártszervezetei megtartják a járási pártértekezleteket. — Csak azon előfizetőnek küldhetjük — a papirhiány miatt — a lapot, aki az előfizetési dijat idejében beküldi kiadóhivatalunknak. Nagy kertgazdaság Nyíregyházán hadviselt szellemi munkásoknak Nvíresry'náía március 4 {A Nyirvidék iudomUif&ifi.) A hadviseit szellemi munkások országos egyesületének szabolcsi csoportja most megtartott végrehajtó bizottsági ülésén a titkár beszámolt budapesti utjának eredményéről. A földmivelésügyi minisztériumban dr. Ráoz Gyula államtitkár az egyesületnek nagyszabasu gyümölcsös létesítésére irányuló törekvését a legmelegebb érdeklődéssel fogadta el és a legmeszebbmenő támogatását helyezte kilátásba. Az államtitkár megigárte, hogy a Nyíregyházán létesítendő gyümölcsfaiskolához tanerőt és ad az állam többi faiskolaiból megfelelő csematéset is. Sajnos — mondta az államtitkár — felvidéki nagyobb faiskoláinkból a megszállás miatt ez idöszerint semmit sem hozhatunk el. Az államtitkár tudomásul vette, hogy addig is mig a gyümölcs kertészetet elsajátítják a szellemi munkások, mig a faiskolabót a csemeték kiültethetők lesznek az egyes parcellákba, az egész mintegy 1000 holdas ingatlanságon már az idei tavasszal szövetkezeti alapon ők maguk óhajtanak termelni és az intenzív mező és kertgazdasági termelésnél előforduló minden munkát maguk óhajtják elvégezni. Bizonyos helyi kérdések tisztázása után e célból a miniszteri kiküldött ideérkezését soronkivül ugyancsak megigerte az államtitkár. Felhívja az egyesület összes nyíregyházi tagjait, akik 5 kat. hold földet kertgazdaság hoz igényelnek, jelentkezzenek Dr Gara Sándor titkárnál Bocíkay u 6 szám Telefon 290. naponkint d. u. 3-öig. Az egyesületnek tagja lehet minden hadviselt szellemi munkás katona is, nemcsak tiszt és tisztjelölt. Beiratkozás a titkári hivatalban. Az egyesület ama tagjai, akik a frontról menekültek, vagy útközben minden ruházatuktól kifosztattak, díjtalanul egy öltözet mhát, fehérneműt kaphatnak a gróf Károlyi Mihályné védnöksége alatt álló irodától, ha a nyíregyházi katonai állomásparancsnokság által megerősített ez iránti kérelmüket e hó 9 éig a titkári hivatalhoz benyújtják. Véaül a tagok közül az arra rászorultak 100—300 koronáig terjedő gyorssegélyben részesülhetnek. Ez iránti kérelmek, nemkülönben azok kérelmei, ak:k az anyaegyesülettől díjtalanul tagjaink részére adott 50 drb ingből igényelnek, ugyancsak a titkári hivatalhoz küldendők be Megalakult a Munkasdalárda Sjíresjls&fft március 1. <A Xymsiék iwMfri'éM'M^ A helybeli szocialista munkásság tevékenysége és munkálkodása mindjobban fejlődik és napról-napra teret hódit. Egyik szebb és egészségesebb vállalkozását követi nyomban a másik. Alig néhány napja, hogy megalakították a munkás testedző csoportot, most egy másik szép és üdvös vállalkozásba kezdtek: megalakították a munkásdalárdát. Közismert dolog, hogy az egész világ szervezett munkásai azok, akik tudatában vannak ama ténynek, hogy a munkát szórakozásnak kell felválltani. A napközben végzett nehéz fizikai munka után a helyett, hogy korcsmákban, vagy kávéházakban keresnének szórakozást mintegy jól fegyelmezett hadsereg katonái nemcsak a fegyelem, de az egymás iránti tisztelet és szeretettől átitatva haladnak azon az uton, amelyik a művelődéshez vezet. Most volt az alakuló ülése a munkásdalárdának Az előkészítő bizottság nevében Lyachovits Sándor nyitotta meg az ülést és üdvözölte a megjelenteket.