Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-02 / 50. szám

2 .NYIJRVIDEK 1919. máraius 2. ŐssseMvjik a aemaetgyíilési Irta: Szatmári Mór. !tylr«tj)iáí&: március 1. IA Nyirvidék tudóUtógáM.) A népkormány elhatározta a nemzetgyűlés összehívását. Az ország belügyi és külügyi helyzetének mérlegelése után jutott a népkormány erre a nagyfontosságú elhatározásra. A nemzet közvéleményének is tisztába kell lenni azzal, hogy a nemzetgyűlési választások megtartása — a forradalom által megteremtett népuralomnak alkotmányos alapokra való helyezése valósággal nemzeti életkérdés. A választások nehézségei ma is meg vannak, — amint meg voltak akkor, mikor a népkormány elejtette a választások elrendelésére vonktkozó tervét. De ezzel szemben az ország belső rendjének és külügyi helyzetének összefiiződő életérdekei aek megóvása immár föltétlenül szükségessé teszi, hogy maga a nemzet juttassa kifejezésre a forradalmi átalakulásra vonatkozó szabad elhatározását. Az ország még mindig forradalmi állapotbán van. Abban marad mindaddig, mig a népkormány nem támaszkodhatik a nemzeti akaratot kifejező alkotmányosan létre jövő nemzetgyűlési többségre. A nép örvények meghozatalának mostani módját a forradalmi állapot kényszere teremtette meg. — Ezt a módot meg kell változtatni. A nemzet ugyan magára nézve kötelezőnek ismeri el a néptörvényeket, mert a hatalmat bizalmának egész teljességével ruházta rá a népkormányra, ezt csak ideiglenesen tette addig, amig a legszélesebb körű választói jog gyakorlása mellett meg nem alakult a népuralmat alkotmányosan kifejező nemzetgyűlés. Az ország belső rendje és nyugalma, melynek egyik feltétele törvényhozói hatalom által egyfelől^ védett, másfelöl megkövetelt, termelő és alkotó' munkának az egész országban ugy a dolgozó polgár, mint a dolgozó munkásvilág részéről leendő általános fölvétele megköveteli, hogy rend, még pedig alkotmányos rend legyen az ország kormányzása terén is. Ma még az államfői méltóság is csak ideiglenes. Magát az államformát vagyis a köztársaságot is a nemzetgyűlésnek kell véglegesen megállapítani ne mondhassa senki, — hogy nem volt módja a szabad vélemény nyilvánításnak az ország államformájának meghatározása dolgában. Ne mondhassa senki, hogy a forradalmi tagy átalakulás nem teremtette meg valósággal a nemzet életében a népuralom szuverenitásának teljességét. De még sokalta nagyobb jelentősége van a nemzetgyűlés összehívásának külpolitikai okokból. Nyilvánvaló, hogy a békekonferencia, mely dönteni fog sorsunkról, nem hozhat igazságos Ítéletei rólunk, de nélkülünk sem. Ha meg nem hallgat, nem ismerheti meg igazságainkat nem ismerheti fel azokat a nagy jelentősegü európai érdekeket sem, melyek hozzáfüzödnék ahhoz, hogy Magyarország ne legyen itt egy megnyomorított, szétmarcangolt s ezeréves történelmi jógiitól megfosztott, életérdekeiben, jövendő gazdasági és kulturális fejlődésében veszélyeztetett ország, — hogy ne legyen itt egy elkeseredett, igazságtalanul elnyomott nemzet, — mely sohase nyugodhatik bele a rajta hatalmi erőszakkal elkövetett rettenetessógbe. A világ jövendő békéjének, amelyre a békekonferencia törekszik, örökös háborgatója maradna itt a jogait és szabadságát, igazságtalanul elvett területét visszaszerezni törekvő magyar nemzet lázongó hangulatábaa és kitartó elszántságában. Da ezeket az európai jelentőségű szempontokat meg kell érteni a sorsunk fölött döntő európai nagy bírósággal. Evégből módját kell ejteni annak, hogy az uj magyar államot, a forradalom által teremtett uj magyar országot az entente hatalmak elismerjék s vele közvetlen érintkezésbe lépjenek. A bé kekonferencian szószólói vannak a cseheknek, szerbeknek, románoknak, akik országunk testét szétmarcangolni, ezeresztendős "birtokunkon osztozkodni, a magyar nép millióit uralmuk alá hajtani törekednek, csak mi vagyunk védők és képviselők nélkül az él«tönk, sorsunk, jövendőnk fölött való döntésnél. Az entente hatalmai Magyarország helyzetét, múltját és hagyományos törekvéseit, mostani szerencsétiemégét nem ismerik. Ellenségeink festenek rólunk hamis képet s mi fojtogató izgalmak között vonaglunk, mert tehetetlenek vagyunk Az entente nyilván azt hiszi rólunk, vagy nem tudunk, vagy nem akarunk alkotmányos berendezkedést, anélkül pedig nem juthatunk elismertetéshez, nem juthatunk idején való diplomáciai képviseltetéshez A nemzetgyűlés összehívása egyszerre megváltoz tatja ezt a képtelen és keserves helyzetet. A nemzetgyűlés összehívása után az entente nem zárkózhatik el előttünk. Nekünk sem szabad tovább késlelkedni, — mert egész jövendőnk van kockán. E?eknek goodos és alapos mérlegelése után hozta meg határozatát a minisztertanács. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a népkormány megtalálja a választások megtartásának azt a módját, amely mellett a területi megszállások ellenére is megnyilvánulhat a népakarat. A népre hárujon majd az a feladat, hogy a választásoknál a maga akaratával' szentesítse a forradalom fenséges céljait, kifejezve azt az elhatározását, hogy minden erejével meggyőződésének minden szilárdságával meg akarja teremteni igazán a maga számára a demokratikus, szabad ós független, uj Magyarországot. 1 kormánybiztos fofmentése Nyíregyháza március 1. \ A Nytrmdéi tudósitójátóL) Murányi László dr. kormánybiztos még február elején kórt6 i kormánytól fölmentésót, mivel nem értett egyet a kormánynak ama rendelkezésével, amely megszünteti a törvényhatósági bizottságokat az eddigi összeállitásukban'és eltiltja a törvényhatósági és képviselőtestületi közgyűlések tartását. Eme rendelkezés ellen a szabolcsi kormánybiztos előterjesztéssel is élt és mivel nem fogadták el előterjesztését, levonta a konzekvenciát és fölmenté3ót kérte. Tegnap érkezett le a vármegyéhez a belügyminiszter értesítése arról, hogy a kormány elfogadta a lemondást és Murányit a kormánybiztosság alól buzgó szolgálatainak elismerése mellett fölmentette. A belügyminiszter a főimentéssel egyidejűleg közhasznú tevékenységéért köszönetét fejezi ki Murányinak. A távozó kormánybiztos minden kétséget kizáróan nagy és értékes szolgálatokat tett ugy a forradalom előtt, mint a novomberi nehéz napokban. Igen nagy és érdemes része volt a rend helyreállításában és három hónapos kormánybiztosságához hatalmas munka fűződik. A kormány elismerését és a belügyminiszter köszönetét valóban kiérdemelte éppen ugy, mint a vármegye közönségének háláját. A hiba ott volt, hogy Murányi a balra való menésben nem tudta követni a kormányt és ezért hagyta el helyét. Sokat, hasznosan dolgozott és ha lassabb is az előrehaladása annál, mint ahogyan a forradalom eredményeinek a biztosítása érdekében szükséges, kétségkívül aagy érdemeit elvitatni nem lehet. Murányi László dr. utódát még nem nevezték ki. Eddig Kiss Roland és Hegymegi Kiss Pál neve került forgalomba. Ugy tudjuk, hogy döntés ma lesz. — Felhívás. Felkérjük a nyíregyházi és Nyíregyháza határában lakó földmunkásokat, hogy a földmunkás csoport helyisége ben szerdán és szombaton 6—12 ig és 2—6 ig tagok fölvétetnek Vay Ádám n. 13. A vezetőség A földbirtok reformja Irta: BOCK BÉLA. oki. gazda IV. Számításba jöhet kisajátítás alá ha jogos igénylők az igényüket fenttartják és gyakorolják a 3 uradalom (Csutto 110D9 k. hold), esetleg egy két kisebb birtok, mely csak azért kerül a kisajátithatók közé, mert tulajdonosuknak másut is van birtoka s tulajdonosok esetleg nem a nyíregyházi határban levőt óhajtják megtartani. A város helybeli birtoka nem jön külö nösébb számításba, zöme legelő, erdő és ut, illetve város fejlesztésre hivatott terület, melyek úgyis e törvény céljaival egyező célokra szolgáltak eddig is, Miután a felsorolt 3 uradalom a 11009 k. holdból vissza tarthatja a törvény által kisajátítástól mentes területet csupán kb. 6—7 k. holdas és azon aluli térületek juthatnak igénylők kezére, amely kiterjedés kedvezőnek mondható. Óhajtandó volna a városi korlátolt jövedelmi fogyasztók részére községi vagy szövetkezeti termelésnek birtokon való (baromfi tenyésztés, sertéshizlalás, tehenészet, méhészet, téli főzelékek és gyümölcs konzenvek előállításával) s az uj birtokosok termést feldolgozó, — értékesítő — és beszerző szövetkezetekbe való szervezése. Az nem igen remélhető, hogy uj birtokosok a nekik jutó birtok részt, egyénileg kihasítsák és tulajdonjog néikül egy tagban örök haszonbérletben vegyék ki, bár lehetséges. Az uj birtokokon, ha a helyes irányban fejlődő gazdasági élet törvényei szabadon érvényesülhetnek, a legbelterjesebb és ésszerűbb gazdálkodási rendszernek kellene kifejlődnie, amely valószínűleg elfogtórni némileg a jelenlegiektől r— kissé egyoldhiu is lesz az eddigi, mindeni arányosan fejlődő nagy üzemek helyett, de ha az emberi tunyaság nem hatalmasodik el — bőséges jövőt igér az akadályok leküzdése utáa. A nagy haszonállatok helyét, mig újból elszaporodnak, a 3ertés, baromfi foglalja el — talán még a házi nyul is előtérbe kerül — esetleg a juh és kecske is ideiglenesen. A méhészet fellendülhet bár akácz helyett tarlóvirágra szorul egyelőre, az igy elmaradó tarlóhántás más előnyeit csökkentve. A trágya kezelés éf emésztő gödör rendes kezelésének s evvel a bőséges trágyázásnak végre feltétlenül el kell következnie, az ugyanilyen műtrágyázással együtt. Uj kisebb szántó és talaj mi velő gépekre — kisméretű orsi szalma és tengeri szár tőző (feltáró) készülékekre lesz szükség. Ha a konzerv gyár megnyílik és hazai szakerőkkel nemes készítményekre tér át mint I randü aszalványok, gyümölcsizek, finom zöldség konzervek, és később kész ételek cukrozott gyümölcs, nagy szolgálatot tehet — s ugyanilyen hasznot szerezhet Ezzel kapcsolatban faiskolák gyarapodása is szükséges és várható. Tatán a rengeteg faanyagok emésztő kerítések virágzó és esetleg olyan, amilyen gyümölcsöt hozó bokrokkal való helyettesítésével is jó volna már megbarátkozni, ott ahol ennek helye van. rVtWVVVVfVWVVVDTVVWVVVVWWWVfV***** Városi Szi nház-Mozgó. Péntek Szomhat Vasárnap Hanny Weisse szereplésével „Bűnös asszony" Szenvedés regénye 4 felv. Kovács Ernő szövet és kelengye üzletét ideiglenesen a Váradi Bé a férfi ruha üzlethelyiségében megnyitotta. 317—20