Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-28 / 48. szám

_í & munkásügyi bíróság első tárgyalása H/íreirjhásOf február 27. {A Nyirvidék tudóntóiátói,) Ismeretes, hogy a népkormány legelső intézkedésének egyike az a rendelet volt, amely lyel kötelezővé tette a gyári, kereskedelmi és ipari vállalatoknak és cégebnek, hogy hadbavonult alkalmazottaikat, amennyiben ezek le szerelésük után munkaadójuknál ^szolgálattétélre jelentkeznek, kötelesek újból alkalmazni, vagy pedig e helyett meghatározott felmondási időre szóló fizetésüket kiadni és esetleg végkielégítést is nyújtani. A rendelet, mint pár excellence szociális intézkedés a legnagyobb mértékbea megfelelt a hozzája fűzött várakozásnak, mert egy csapással oldotta meg a hadból hazatért kereskedelmi alkalmazottak, tisztviselők és munkások ezsistenciájának kérdését. Természetes, hogy mint minden kérdésben itt is marültek föl vitás kérdések, amely kérdések birói eldöntése végett a kormány munkaügyi biroságot állított föl. A nyíregyházi munkaügyi bíróság a járás bíróság kebelében alakult, elnöke Katona Géza dr. járasbiró, tagjait pedig a bíróságon kívüli egyénekből hívják be esetenkint, aszerint, hogy milyen kereskedelmi, ipari, vagy más szakmába vágó alkalmazás, vagy igény kerül tárgyalás alá. A Katona Géza dr. elnöklete alatt működő munkaügyi bíróság most tartotta első ülését. A bíróság másik két tagja Hoffmann Mihály kereskedő és Beregi Sándor kereskedelmi alkalmazott voltak. A tárgyalás a á került első ügy Klein József kereskedelmi alkalmazott igénye volt Deutsch Samu kereskedő ellen. Klein még a mozgósításkor bevonult katonának, most. hogy leszerelt, jelentkezett volt munkaadójánál, aki nem akarta visszavenni. Klein

1 ötezerhétszáz koronát követelt Deutschtól, de mivel nem tudtak sehogysem megegyezni Klein az ügyet a munkabiróság elé vitte. A munkabiróság letárgyalta az ügyet és Deutsch Samut kétezer korona fizetésére kötelezte. Ugyanekkor tárgyalta a bíróság Glück Mór igénykeresetét özv. Stern Jenőné ellen, filück már a háború előtt évekkel alkalmazásban állott Stern Jenőnénéi és 1915. évben vonult be Stern Jenőné közben eladta az üzletét, az uj tulajdonos pedig nem vette vissza Glücköt. Glück Mór 16 000 korona végkielégítést követelt özv. Stern Jenőtétől, a munkaügyi bíróság 10,440 koronát állapított meg. — A lakásínség enyhilésa A Nyíregyházi Nemzeti Tanács legutóbb tartott ülésén a hzabolcsvármegyei Iparosok Szövetségének kebélében alakult .lakásépítési bizottságba Kazimir Károly, Nagy Károly és dr. Schőn Viktor tanácstagokat küldte ki azzal az utasítással, hogy a munkás lakások megépítését lehetőleg a bérpalota rendszer szerint irányitsák. Mégkereste egyben a Nemzeti Tanács a város polgármesterét, hogy a lakásínségen az aradi példa szerint radikális módon segítsen olyformán, hogy a rendőrség utján írassanak össze mindazok az idegen illetőségűek, akik Nyíregyházán lakásokat bérben tártanak. Az így elkészített jegyzéket a lakáshivatal vizsgálja meg abból a szempontból, kinek az itt tartózkodása indokolt és azok az idegen illetőségűek, akiknek itt tartózkodását feltételt kizáró körülmények nem indokolják, — haladéktalanul távollittassanak el. \7árosi Színház-Mozgó. Péntek Szomhat Vasárnap Hanny Weisse szereplésével „Bűnös asszony" Szenvedés regénye 4 felv. j^íranuÉK A földbirtok reformja Irta : BOCK BÉLA oki. gazda II B) A régi tulajdonosok és haszonbérlők tűrési kötelezettsége és jogai. 1. Birtokosoknál: Terhe a birtokosnak. Türmök kell az állam kisajátítási jogát 500, illetve 200 kat. holdon felüli mezőgazdasági földbirtokterületükön. Egyházi földbirtoknál minden esetben 200 kat. holdon felül. Ruszka Krajna területen esetleg a családi kisbirtok nagyságain felöli területükön (2—3. §) Ha a lakásszükség kielégítés végett háztelkeket keli létesíteni s ez helyesen máskép meg nem oldható, a község belső területe szélétől kis- és nagyközségnél 600, városoknak 10Ü0 méterig terjedő széles körzetben a 200 kat. holdnál kisebb terjedelmű földbirtokok vagy földbirtokoknak különben ki nem sajátítható részei, közlegelők teljesen zöldséges és gyümölcsös kertek á kat. holdon felüli területe kisajátithatók, de csak háztelkek létesítése végett A 200 kat. holdnál kisebb terjedelmű földbirtok a birtokrész tulajdonosa kívánságára ez esetben ugyan abban a határban hasonló értékű birtokkal kárpótlandó. (5. és 10. §§.) — Ahol a nép érdeke kívánja, türniök kell a népszükségletének megfelelő nagyságú erdő — és havasi legelőterületek kisajátítását — de csak oly módon, hogy a kisajátitatlanul maradó részek gazdaságosan hasznaihatók legyenek. A kisajátított rósz csak összességek közös birtoka, vagy állami kezelésbe vett terület, vagy állami birtok lehet. Ahol nagy a Dép földszükséglete a nem feltétlen erdőtalajon és futóhomokon levő, vagy van véderdők, irtványok és vadaskertek is kisajátithatók, különösen közlegelök létesítése végett. (10. §) Tűrni Ök kell birtokosoknak az 50 kat. holdnál nagyobb szőllőbirtokuknak 50 holdon feiüli részének kisajátítását a nép közti felosztás céljaira, — a nép kielégítése végett szükség esetén már 30 kat. holdon felül (11. §) Kisajátithatók az ingatlanokkal együtt, azok nélkül, vagy azoktól külön is, a hozzájuk tartozó malmok, szeszgyárak és a mezőgazda sággal kapcsolatos egyébb üzemek, haszonvételek, vagy jogosítványok, de csak az állam, községek, vagy földmivelők szövetkezetei részére. A tulajdonos kívánságára velük együtt ki kell sajátítani azon földbirtok részeket is, amelyek ,,gazdaságilag" hozzájuk tartoznak, azaz nélkülök gazdaságosan vagy nem, vagy sokkal hátrányosabban hasznosíthatók. Ezek ha kisajátítás mentes területhez gazdaságilag hozzátartoznak, szintén mentesek a kisajátítástól. Gyárakkal vagy más ipari üzemekkel kapcsolatos, vagy azok számára nyersanyagot termelő mezőgazdasági területek ilyen célra feltétlenül szükséges részei csak az államnak, községeknek, vagy földmivelők szövetkezetei részére sajátíthatók ki. Csak akkor oszthatók fel, ha ezen nyersanyogok termélését a felosztás után is biztosítani lehet (13, §.) Tűrni kell tulajdonosnak, hogy megmaradó 500 holdat, vagy annak egy részét más helyen, vagy községben kapja meg hasonló értékben, ha a nagymérvű földszükséglet miatt a régi helyen nem lehet meghagyni. (9 §.) A kisajátított földbirtokhoz, vagy részhez tartozik az BZOD termelt trágya, azon külön térítés nem jár haszonbérlőnek sem. A kisajátított birtokon levő szántások, vetések és egyéb mezei munkák szintén kisajá tithatók, úgyszintén a hozzátartozó élő- és holt gazdasági felszerelés. Tulajdonos, haszonélvező, vagy haszonbérlőnek az eljárás megindításáról szóié értesítés kézhez vétele napjától engedély nélkül abból elidegeníteni, vagy elvinni nem szabad. Köteles tulajdonos, haszonélvező, vagy bérlő, az átadáskor a birtok terméséből, ha abból kitelik, az uj birtokosnak és családjának s az uj gazdasági üzemhez szükséges 1 évi vető naagot és élelmet a szemes terményből, 1 évi 1919. február 28 takarmányt és szalmát s az előbb említett öszszes trágyát átadni. (29. §.) g Minden községben u. felosztási csoportban ha több felosztásra kerülő földbirtok van — először az erre legalkalmasabbat kell kisajátítani, — az egyformán alkalmasakat a következő sorrendben. 1. 1914. augusztus 1 óta élők közötti jogügylet utján szerzett földbirtokok, ha azt tnlajdoaosa nem ez 'időpont előtt más birtoka helyett cserélte, vagy vette. 2. Állandóan külföldön tartózkodók földbirtokai. 3. Egyházak és egyházi testületek földbirtokai. 4. Alapok és alapítványok földbirtokai. 5. Részvénytársaságok, szövetkezetek, vagy más nyilvános számadásra kötelezett vállalatok földbirtokai. 6. Azon magántulajdonban levő földbirtokok melyek nem esnek 1. és 2. alá. 7. Az államok közérdekű célra nem használt birtokai. 8. Törvényhatóságoknak és községeknek közérdekű célra nem használt birtokai A 7, és 8. alatt felsorolt birtokok, ha más felosztásre alkalmas birtek, a községben, vagy felosztási csoportban nincs s általában csak községek termelő, vagy fogyasztó szövetkezetek szerezhetik meg. Egyéni igénylők, ha községek, szövetbezetak nem jelentkeznek s más terület nem áll az egyéni igéaylők kielégítésére. (28. §) Joga a tulajdonosnak. Kijelöli az általa megtartható részt (nem feltétlenül.) Figyelemmel kell lenni arra, hogy a megmaradó gazdasági épületek ősberendezések a régi tulajdonos számára gazdaságilag használhatók maradjanak 6. §. Ha a megtartható rész több községben is feküdne, a régi tulajdonos kijelölheti, hol melyikét akarja, de nem feltétlenül (7. §•) A tulajdonos minden olyan gyermeke részére, ki gazdasági akadémiát, vagy ezzel egyenlő fokú gazdasági tanintézetet, vagy erdészeti főiskolát végzett, vagy ilyenre a törvény életbe lépte előtt (1919. febr. 16) beírat kozott, kisajátítás mentesen kell hagyni agyanakbora területet, mint a mekkora a tulajdonost kisajátítás mentesen illeti. i Jogi személyek tulajdonost jelentenek. (8. § ) Az icgatlan helyébé a kisajátitsási ár lép. Ez általában az ingatlanok 1913. évi forgalmi értéke. (Hogy állapittatik ez meg ?) A kisajátítási ár megállapításánál figyelembe kell venni a birtokon levő gazdasági épületek és más berendezések (valószínűleg telkesítések és ültetvények stb. értékét, úgyszintén az 1915. január 1 óta teljesített hasznos befektetéseket is olyan értékben, amilyennel a kisajátítás idején a birtok értéket emelik (27. §.) Ha a földbirtokosnak valamely község határában minden földbirtokát kisajátítják, akkor kívánságára ki kell sajátítani az illető község ben, vagy határában levő lakóházát és ehhez tartozó belsőségét is (9 § ) A kisajátított birtokhoz átvett élő, holt felszerelések, szemes termények, takarmányok, szalma, forgalmi áron, teljesített szántások, vetések, egyéb mezei munkák, teljes befektetési értékben váltandók meg s az átvételi ár a földbirtok kisajátítási árával egyszerre, egy eljárással állapítandó meg. Tulajdonos — haszonélvező — haszonbérlő követelheti ezek kisajátítását. (29. §.) Olyan földbirtok amely után tulajdonossá már kivettetett keszpénzben számított vagyonadó, ha a vagyonadó kivetését követő 3 év alatt e törvény értelmében kisajátittatik s a kisajátítási ár kisebb a vagyonadó számítási alapjánál, az állam visszafizeti a külömbozetre eső adó részt (27. §.) — A szociáldemokrata-párt vezetősége holnap, pénteken este 6 órakor a szokott helyen rendkívüli ülést tart.