Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-27 / 47. szám

<88? Ilii li II ifftMli iMIfclIlittlI Mi ifliWL Élül JlíIRHIUEK 1919. február 27 A szabolcsi földosztás megkezdését követelik a szociálisták Járási népgyűlés Tiszalökön Nyíregyháza február 36 i<4 UyiTwüí i*d4sit4jáUii. Az a hatalmas szervező munka, melyet a ayiregyházi szociáld'mokrata párt vezetősége végzett a vármegyében, most kezd & maga impozáns nagyságában kibontakozni. A rögre verejtéket izzadó kisgazda tömegek és a földet turó szegénység hatalmas tábora a kiszipolyozás és ámitás politikája után, a. megpróbáltatások ezer utves?tőjén át, végre elértek a szocilista igazságok felismeréséhez. A föld rabszolgái lelkükben érzik a szociáldemokrata igazságait. Sóvárogva várják az «j világot. Érzik a lelkükben, hogy az uj világ kialakulása előestéjén állanak. És meggyőződéssel, a szociáldemokráciába vetett hittel állnak oda, meg nem téveszthető és le nem győzhető harcosoknak a szociáldemokráciáért küzdők hatalmas táborába. Erről tesz tanúbizonyságot az az első járási pártértekezlet, melyet a dadai alsó járás szociáldemokrata földmunkásai és kisgazdái tartottak Tiszalökön, ós amelyet a szabolcsi szociáldemokrata pártszervezet központi vezetősége különösen a termelés biztosítása végett ós ebből folyólag a földmunkások és kisgazdák helyzetének orvoslása céljából tartatott. A pártvezetőségnek az az álláspontja, hogy amaz okoknál fogva volt kénytelen azt a járási értekezletet tartani, mert a kormánybiztos elmulasztotta végrehajtani a magyar népköztársaság kormányának 430. M. E. sz. rendeletét, a mezőgazdasági békéltető és terményállapitó bizottságok létesítése tárgyában. A járási értekesiet A járási pártértekezleten a mintegy tizenötezer tagot számláló 13 községi és 12 tanyai pártszervezet vezetőségei 150 küldöttel képviseltették magukat. • Az értekezlet a megjelenteket a tiszalöki pártszervezett otthonában délelőtt 9 órakor Tompos Endre, aki a tisza'öki szervezet elnöke üdvözölte lendületes szavakkal. Ajánlatára elnökké Kazimir Károlyt, a nyíregyházi pártszervezet elnökét, társelnökké Szabó Lászlót, jegy zőkké Goldberger Lajost és Goldberger Mórt választották meg. Kazimir Károly a kisgazdák és földmunkások helyzete és szociáldemokrata párt idevágó programmpontjainak ismertetése után megnyitotta a járási párt értekezletet, mely a tárgyalások folyamán kimondotta, hogy szükkégesnek tartja Szabolcsban a földosztás sürgős foganatosítását ós a végből a nyíregyházi központi pártvezetőség utján felirattal fordul a kormányhoz. Az értekezlet elhatározta, hogy a járás területére megszervezi a szociáldemokrata földmunkások munkaközvetítő hivatalát, és hogy az egyes községekben lévő pártszervek kebelében kiépiti a munkaközvetítő hivatal bi zalmi rendszerét. Behatóan tárgyalta az értekezlet a részes művelés kérdését, amelyre nézve megállapodás létesitettet. A gazdasági cselédek helyzetén javítandó, a járási értekezlet kielégítő bérfeltételeket kíván a cselédek részére biztosítani. Állást foglalt az értekezlet a statárium mielőbbi megszüntetése mellett és tiltakozott a tiszadobi karhatalom kegyetlenkedései miatt, melynek kapcsán a debreceni Munkástanácsnak a kegyetlenkedők eltávolításáért távirati és jegyzőkönyvi köszönetett mondott. A pártszervezeti, földmunkás és kisgazda szövetségi ügykezelés egységességének biztosítását célzó tárgyalás után, Tompos Endre dr. mély nyomokat hagyó, összetartásra buzdító szavai következtek, majd Csépes Imre olvasta fel a határozati javaslatot, melyben a járási értekezlet a vármegye szókházán lehetetlenné kiván tenni minden ellenforradalmi törekvést. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után Kazimir Károly elnök az értekezletet d. u. 2 órakor berekesztette. A tissalőki népgyűlés A népgyűlésen, melyet délután 3 órakor a tiszalöki községháza előtti téren tartott meg, Tiszalök szociáldemokrata polgársága, Strícker Jenő, a nyíregyházi pártszervezei ellenőrző bizottságának tagja volt az előadó. Stricker több mint egy órás beszéde keretében a földreform kérdésével, és azokkal a vádakkal foglalkozott, melyekkel a régi világot visszaóhajtók a szociáldemokratákat illetik. Az előadő a nagytömegben összegyűlt kiskazdák és földmunkások élénk helyeslése közben halomra döntötte a rágalmak valamennyiét és meggyőzte a hallgatóságot, hogy azok, akik a szociáieemokratákat támadják, rágalmazzák, azok a nép ellenségei és meggyőzte a hallgatóságot arról is, hogy az igazság, a haladás politikai pártja a szociáldemokrata párt, ahova mindazoknak be kell lépni, akik megelégelték és visza nem kívánják a régi rendszert a maga bűneivel és nyomoruságaival. A népgyűlést azzal zárta be, hogy felhívta a jelenlévőket a Népszava és a Világszabadság fokozott terjesztésére. Ugy értesülünk, hogy a legközelebbi időben hasonló szellemű szociáldemokrata értekezletek lesznek Szabolcs többi járásaiban is. Bizonyítás a polgári leányiskola tantestületének Kivonat a Nemzeti Tanács 1919. évi február hó 22 én tartott ülésének jegyiŐkönyvébői : ,Mépánssh' János: Indítványozza irjon fel a Nemzeti Tanács a közoktatásügyi miniszter úrhoz vessen véget annak a tűrhetetlen állapotnak, hogy a nyíregyházi polgári leányiskolában a régi dolgokkal megmételyezzék a gyermekeket Nem tűrhetem azt, hogy kis lányom fejét tele beszéljék a királyság dicséreté vei, inkább nem járatom gyermekemet a polgári leányiskolába, mint ilyen eszmékkel bolon ditsák.

a A Nyirvidék február 26-iki 46-ik számában , Bizonyítást kérünk" cimü „A polgári leányiskola tantestülete" aláírással megjelenő közleményre ez a válaszom. Részemről az ügy polemikus részit evvel le is zártam. Nyíregyháza, 1919. február 26. Kazimir Károly. •t^^

^jtttwm

iwa

rmJrai^ • • tar s I

Városi Színház-Mozgó

. | Kedden Szerdán Csütörtökön f A legszebb magyar film : Kétlelkű asszony. | Bródy regénye 5 felvonásban • I WIIIIIIIIIIIMWI MA^^MI sm —————8 A földbirtok reformja Irta: BOCK BÉL.\ oki. gazda I. 1909. évi XVIII. néptörvény a földmivelő nép földhöz juttatásáról. Életbe lépett 1919. február 16 án. „A népköztársaság az ország termőföldjét ennek a törvénynek rendelkezései szerint a földmivelő nép kezére akarja juttatni." A szándék törvénnyé érett. Nyomaték végett a törvénnyel létesített szervek munkájukat Gödöllőn, Kerepesen ós Párádon a budapesti lapok hirei szerint meg is kezdették. A törvény világosan mutatja, hogy nemcsak a földmivelő népet akarja a jövő közgazdasági életben az őt mindnyájunk hasznára szolgáló, megillető helyre juttatni — hanem a főidtől elszakadt városi embert visszavezérli ahhoz, amivel kiegyenlíti a 2 évtized óta nálunk folyton fokozodó ellentéteket a város és falu között, megszünteti a földmives — és városi nép között a háború okozta nélkülözések miatt elmérgesesedett viszonyt. L) Mit hoz a törvény. 1. Az eddig is földmivelő és kertészkedő népnek, melynek ingatlana nincsen, vagy a felsorolandóknál kisebb. 1. Családi kisbirtokok 5—20 k. hold közti nagyságban. 2. Családi kis szőllőbirtokot Vs 3 k. hold nagyságban. 3. Kerti kisbirtok 5 k. holdig terjedő nagyságban. 4. Munkás birtokot 3 k. holdig terjedő nagyságban. 5. Családi szőllőkertek 1 k holdig terjedő nagyságban. 6. Családi kertet 2 k. holdig terjedő nagyságban. 7. Családi háztelket 10 000 lakost számláló helységben 1600 D-ölig terjedő nagyságban, azonban ha a meglevő kicsi nem egészíthető ki. 8. Közös használat alapján álló legelő és erdőbirtokot. 9. Községi vagy szövetkezeti földbirtok (14- §) 10. Földmivesházak építését állami támogatással, külön törvény alapján 11. Városi, vagy eddig földet nem művelő népnek melynek ingatlana nincsen, vagy a felsorolandóknál kisebb. 3. Kerti birtokot, ha nem kertészkedő is, de, 1914—19. években a háború miatt keresetét vesztette és az ilyenek számára rendelt külön tanfolyamot elvégezte. 5. Családi szőllőkertet. 6. Családi kertet. 7. Családi háztelket, valamennyit a jelzett nagyságban. 14. §. Ez utolsó azonban, ha a meglevő kicsi nem egészíthető ki. 11 10000 nél több lakost számláló helységben legalabb 500 tagból áll, szövetkezetek, vagy tisztviselői beszerző csoportoknak tagonkint 2 holdig terjedő mezőgazdasági, vagy 1 holdig terjedő kerti szövetkezeti birtokot, határozatlan időtartamra vBgv örök haszonbérletre. 12. Ugyanezt maguknak a községeknek is, ha saját ingatlanjaik e célra nem elegendők. <53 §) III. A mezőgazdaság eddigi úttörői és fejlesztőinek a gazdatisztek, erdőtisztek és haszonbérlőknek. Családi középbirtokot 200 k. holdig terjedő nagyságban, illetve e helyen 1 —10. pont alatt foglalt birtokok valamelyikét. 14. §. értelemszerüteg. Minden esetben a esaládi háztelek, családi házbirtokkal, családi kisszőllőbirtokkal, vagy munkásbii tokkal kapcsolható, da a háztelek területe beleszámítandó a birtok területébe. A meglevő birtok ha kisebb ez elnyerhetőnél, kiegészíthető a jelzett határokig. A meglevő házhely beleszámít az elnyerkető birtok területébe. 14- §.