Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-26 / 46. szám

2 "tjí ifaKM2«M^(MMftMak O.tl uajOB NYÖOTDEK 1919. február t nyíregyházi radikálisok nagygyűlése Supka Géza beszéde a forradalmi szellemről Nyíregyháza február 25. iA iSytrwiik luMritájáum A radikális párt nyíregyházi szervezeté­nek vasárnapi naggyülése Iszent tanúságtétel a forradalom jogosultsága mellett. Jól esett meg­állapítani. mint halad a forradalmi tömeglélek pályáján előre. A Korona-szálló nagyterme ros­kadásig megtelt forradalmi qmber sokaságával, ugy hogy százak és százak kinnrekedlek a kis­teremben, előcsarnokában, lépcső feljárókon is állottak. A radikális pártnak az ellúforradalmi törekvésekkel szembeni állásfoglalása léleke­melő, forradalmi szívnek feledhetetlen volt. Az elnöki megnyitó A naggyülést Sebőn Viktor dr. pártelnök nyitotta meg. A társadalmi tudományok isme­retében, mély és eredeti gondolatokban falette gazdag pártvezér a tőle megszokott szabatos­sággal vázolta a jelenlegi helyzetet. Kinyilat­koztatta, hogy igazi forradalmi párt ma az országban egyedül b radikális és szociáldemok­rata párt. E pártok amellett, hogy tényleges résít vettek az októberi forradalomban, annak kitörését már évekkel megelőzőleg hatalmas munkával együ.t'dolgoztak a forradalmi lélek megteremtésén, annak előkészítésén. A,jelenben igazi forradalmi épitő munkát csak e pártok tagjai végeznek, mely pártok múltja és jelene a törekvések nagy közössége közöttük véd- és dacszövetséget teremtelt, melyet mélyitoni és tovább fejleszteni a párt hő vágya. Supka Géza beszéde Az elnöki megnyitó után Supka Géza dr. a párt központi kiküldöttje emelkedett szó­lásra. Miadazokak. akiknek anaggyülésen jelen kellett volna lenni, s akik burzsoá felelemből, közönyből, vagy a rossz értelemben vett pol­gárt jeilemző megnyilatkozási iszonyból távol­maradtak, szónok azt a méltó büntetést mérteki, hogy nem hallhatták, s nem láthatták. Nehéz az isteni tehetségű és tudása forradalmár sza­badszárnyalásu gondo'atmenetét pontosan kö­vetni ós hiven visszatükrözni. Beszéde elején kiemelte, hogy a programra szerint fcz ellenforradalommal kell foglalkoznia oly tömeg jelenléteben, mely forradalmi, holott a forradalom ellenesek jelenlétében a munka könnyebb lenne. Visszapillantott a forradalom kitörése előtti közelmúltba, vázolta a millita­rista kapitalista nagybirtokos érdekszövetség háborús előmunkálatait, fel áita az újkori tör­ténelem még nem közkeletű tényeit, a régi rend kivá tságosainak benső s a nép akaratat figyelembe nem vevő céljait, s az ezek eléré­sere használt alj is eszközöket. A régi forra­dalmár Supt;a dr. tiszta, eszményi célokkal hevített lelkével, kikristályosodott elveinek hat hatósságába vetett hitével gyönyörű előadói készségével hangjának varázsával megkapta, magához ragadta az uj forradalmi lelkeket, s vitte öset, szárnyalt azokkal a közös cél felé, az emberiideál felé! . . . Az előadó azon az uton, a hallgatóságát a mély figyelőm csendjéban vezette. Kimutatta hogy a forradalom a hamis jelszavakkal meg indított, s folytatod négy és féléves háboiu természetszerű következménye volt. Belevitek embersömegeket ártatlanul* a földi pokolba, a halálba hazug jelszavakkal, téveszmékeel, üres frázisokkal A mult év október derekán elszánt forradalmárok radikálisok, szociáiisták a fron­tokról hazaszökött, letartóztatott katonák és fegyveres kíséretük zsebeit megrakták röpcé­dulákkal, s igy csempészték be a kaszárnyádba. A röpcédulákban a^t üzenték, hogy elég volt ! Az értelem és szellemereje a háborús legjobb ezredek katonái kezéből kihullatta ;a fegyvere­ket, az emberpáriák hazajöttek, miközben az ország él?n uj vezetőket találtak. Az oly cse­kély számú forradalmár megteremtette a^ ok­tóberi ünnepnapot, mely aktiónak reaktiója immár mutatkozik Az ellenforradalmi jelenségeknek, mon­dotta Supka dr. nagy fontosságot, tulajdonítani nem kell. Ezer gróf, ötven püspök, par ezer nagytőkés, latifundista milliónyi forradalmi tö­meggel szemben oly kis pont, hogy bármely pillanatban eltünthető, mint a porszem s el­taposó, mint parányi féreg. Egyedül jelentős és szükséges ÍZ egyénenkinti forradalmi lélek, annak állandó izzó kisugárzása, a belső er­kölcsi erő forrósága, emberihb, igazságosabb jövő akarása. Ez és csak a szent meggyő­ződés az, mely a forradalom kijelölt utján kell hogy előretörjön, s önmagában fejlesze ki azon a haladást bizto.-itó erkölcd és szeliemi erőket amelyek összeforrottan minden ellenforradalom­mal ssemben oltalmaznak és megvédjék. Az ellenforradalomtól Supka dr. szerint annál kevésbbé keli tartani, mert az ezen ol­dalról jövö minden aktiót még sokkal erősebb aktió követ, mely az irányt csak balfelé jelöl­heti, s igy a forradalom állandó fejiődése mind­jobban biztosíttatik- Mély kérdéseket old meg itt. Kiffjti, hogy a programmhoz, a dogmához való szigorú ragaszkodás a haladással ellenté­tes. Nem a programm fontos, hanem az em ber benső lelki világa. A dogmához íaló kül­döttség megmerevíti a fejlődést, s újból csak konzervativizmushoz vezethet. Kérdi, vájjon mi történik akkor, hu a programm, mely akár szocialista, akár kommunista minden pontjában megvalósult, vájjon ezesetben megszűnik e a társadalmi intézmények tovább fejlesztése, a folytonos munkálkodás a még tökéletesebb, szebb és igazságosabb társadalmi rend létre­hozásában ? A fejiődé3 útját dogmával, prog­rammal elzárni nem lehet. Supka dr. épen ab­ban látja á rad kalizmus jövőjét, hogy nem köti magát mereven programmhoz, dogmához, a fejlődós határát meg nem szabja, haaem minden erejét a társadalmi igazságosság, em­beriesség, a benső tiszta erkölcsi erő forrása­iból meriti, s elvei meggyőző erejében bizva, azokat az emberi megértés, haladás ós kuiiura szolgálatába állítja. Az ellenforradalmi elenyésző társadalmi réteg gazdasági és ezzel kapcsolatos társadalmi hatalmáért ugyan még mindig reszket, nem tö­rődik a régi társadalom égbekiáltó igazságtalan­ságaival, azonban rövidesen észre fog térni. A harcos szótárban a kapitalizmus kifejezés már avulta váit, hiszen a kispolgár is bizonyos mértékben tőkés, az a ogaloru, mely tő fekó­lye a társadalmi organismusban, — a mammo­nismus A hatalmas töke mérhetetlen felhal­mozódásában, öncélúságában. A péüzisten kul­tuszában, a nagybirtok s annak gazdasági ér­deke védelmében népmilliók melett oly csekély számú imperialista nagytőkés ős nagybirtokos érdekcsoport, államfők és királyok uszály­hordozói millió nincsetlent a haza, nemzet, vallás hazug jelszavaival belevittek oly ember­társakat elleni irtó háborúba, akiket aljas magánérdekekből mesterségesen tettek ellen­ségekké. A haza, a nemzet és vallás szent fo­galmak, tiszteletre méltók, csakhogy gonosz vezetők e szép fogalmat a múltban önös érdek­ből kihasználtak s frázisok jegyében embert az emberrel gyilkoltatták, mig ők felmentést él­vőzve, vagy kiváltságos helyzetben kényelmes és biztos helyeken gyönyörködtek. Kihasználtak minden régi adottságot, nemzeti, nyelvi, faji különbségeket, .megmérgezték az emberi lelke­ket és sziveket. Nemzeti alapon állunk, mert itt élünk, dolgozunk és alkotunk, azonban kap­csolatot kell teremtenünk a többi nemzetekkel, ezen nemzetek tagjai szintén emberek, igy munkálkodnunk kell a nemzetfelettiség jegyé­ben is, embertársaink felé ki kell tárnunk kar­jainkat, meg kell teremtenünk azt az inter­nacionálét, mely meghozza az emberi jogok és igazságok világát, a tiszta elveken és nem a szuronyon nyugvó világbékestéget, az ember eszményképét, az emberideált. A határozati javaslat Supka dr. másfelórás beszédet tomboló éljenzés és tapsvihar követte. Ezt következőleg Gábor Arthur dr. párttitkár a naggyülés elé a következő határozati javaslatot te jssztette : A radikális párt nyíregyházi szerveze­tének az 1919. évi február hó 23. napján meg­tartott gyűlésen megállapítja, hogy a lappangó ellenforradalom aknamunkája Magyarország népe jövendő boldogságát fenyegeti. Ások, akik szándékosan, vagy tudatlan ságból a régi rendet akarják helyreállítani, a valóságban csak a nagybirtok és nagytőke érdekét szolgálják. Már pedig, az ország sorsát a nagy amerikai es nyugoti demakráciák rokonszenve fogja eldönteni, amely most sajit hazájuk imperialistáival áll harcban az igazságos béke érdekében. Ezeknek a rokonszenvét veszít­jük el, ha a forradalom vívmányait felál­dozzuk. A hóditókkal csak Wilson szellemében szálhatunk szembe és csak u*y, ha belső politikánkat is társadalmi igazságosság és béke szelleme hatja át. A naggyülés üdvözletét küldi a forra­dalmi testvérpártoknak, amelyek ebben a szellemben velünk egyek és felhívja a nép­kormányt, hogy épitő munkájának erélyes folytatásával szálljon szembe a lappangó ellenforradalmi törekvésekkel és ezzel biz­tosítsa azt, hogy a msgujaodott Magyaror­szág báléi leszkedhessék a népek testvéri szövetségébe. Ezen határozati javaslatot a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta, melyet követőleg a tö­meg példás rendben feloszlott. Nem tuM az augoltá és framtók megegyezni a náíoei Mim Bac&pHt, február 25. < A ItyWvidék txMtitájától.) Párisbó! jelentik, hagy a német hadi­hajók kérdésében Amerika azt kiváuta, hogy a hajókat teljesen szereljék le az­utun sülyeszszék el. Amerika ezt azért kívánta, mert látta, hogy a felosztásnál Anglia és Franciaország ueaa tudnak megegyezni. A franciák elleníik Amerika tervét és a német flotta nagyrészét ma­guknak követelik, hogy versenyképesek legyenek Angliával. Az ani^oí miniszterek már beleegyeztek, hogy az amerikai h ídi f otta létszáma- egyenlő legyen Angliáéval, ^mig Earópa többi ílóttája enn .1 jóval ki­sebb maüd.

Next

/
Thumbnails
Contents