Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-25 / 45. szám

2 1919. február 12 A munkásság állástfoglalt a Néptanács ügyében A Munkástanács határozatai Nyiregyháza február 24 [A Nytrvidéti iudósiiójáiái.) Murányi László kormánybiztos egyik utolsó politikai ténykedése a városi néptanács összeállítása volt. Ezen ténykedésével, mint a Nyirvidék legutóbbi számában közöltük, a Nemzeti Tanács is behatóan joglalkozott és valamennyi forradalmi párt a legélesebben elitélte azt a módszert, mely szerint a kormánybiztos a néptanácsot összeállította. A Munkástanács szom baton tartott ülésén ssintéa foglalkozott ezzel a kérdéssel Hosszú, szenvedélyes vita után megbotránkozva vette tudomásul a nyíregyházi munkásságot ért támadást, hogy amikor Nyiregyháza politikai pártjai közül a munkásság képviseli a legerőteljesebbet, akkor a munkásságot úgyszólván elzárta a kormánybiztos a néptanácsban való résztvételtől. A munkásság az e fölötti felháborodásának csak azért nem ad megfelelő kifejezést, mert ugyanis más néptanácsnak kell felváltania azt. amelynek legtöbb tagja már lemondott. Megállapította a Munkástanács, hogy nagyon sok üzlethelyiséget elvonnak rendeltetésétől azáltal, hogy külömböző irodánaklefoglaljak és ezáltal a kereskedelmi életet alaposan megbénítják. Elhatározta, hogy egy háromtagú küldöttséget meneszt a lakáshivatalhoz a célból, hogy valamennyi üzlethelyiséget, amelyet külömböző irodák számára foglaltak el, haladéktalanul kereskedőknek adják át. A közoktatásügyi miniszter rendelete folytán március első napjaiban a vármegye tanítói részére Nyíregyházán a modern nevelés ismertetése céljából előadások lesznek melynek folytán több mint 200 tanitó érkezik Nyíregyházára. A Munkástanács elhatározta, hogy gondoskodni fog mindenben a tanitók elszállásolásról és e célból a szükséges lépéseket hala déktalanul folyamatba teszi. Tudomására jutott a Munkástanácsnak, hogy a környékbeli gazdik őrleni valójukat idegen helységekbe viszik őrlés végett, különösen Büdszentmihályra, miáltal azzal, hogy ott vámot vesznek az őrleményből, igen sok lisztet vonnak el a város élelmezéséből. Épen ezért megkeresto a közélelmezési hatóságot^ hogy szigo ruan ellenőrzés tárgyát képezze, hogy őrlési igazolványokat csak a város területére adjanak ki és hogy a vidéki malmok betartsák az őrlési igazolványra vonatkozó rendeleteket. Foglalkozott a Munkástanács a kisiparosok és kiskereskedők államkölcsön ügyével és ugy találta, hogy Nyiregyháza részére aránytalanul kevesebb összeg jutott amint más városok kölcsönei számára. Megkereste a Munkástanács a debreceni kereskedelmi és iparkamarát, hogy erélyesén hasson oda a kereskedelmi minisztériumnál, hogy Nyiregyháza kiskereskedői és kisiparosai részére is » megfelelő összeg folyósittassék. Ugy találta a Munkástanács, hogy a va sárnapi munkaszüaetre vonatkozó rendieteket Nyíregyházán nem hajtják végre kellő eréllyel és egyes szakmák vasárnap folytatják tevékenységüket. Megtette e kellő intézkedéseket, hogy tisztán nyerészkedéseket, hogy tisztán nyerészkedések céljából a munkások hátrányára ne hághassák át a munkaszünetre vonatkozó törvényes intézkedéseket. Megkereste a Munkástanács a vármegyei és városi építkezési hivatalokat hogy a közmunkákat lehetőleg házilag készítsék el. Ez sok kai olcsóbb és a munkanélküliséget is enyhíti. Ezután még több közérdekű ügyet tárgy&'t a Munkástanács, mint a lakásépítési akciót ós a gyufagyár ügyét is. Nyiregyháza vasúti bajai Figyelmetlen az üzletvezetőség Nyíregyháza, február 24 iA Nyirvidék tadátiléjátél.) Több ízben irtunk már arról a lehetetlen indolenciáról, amellyel a debreceni üzletvezetőség viselkedik a nyíregyházi és általában a szabolcsi utazó közönséggel szemben. Nem tudjuk, hogy mit vétett Nyiregyháza a debreceni üzletvezetőségnek, de az a tény, hogy mi nem jutunk semmiféle utazási könnyebbséghez, de ha már hozzá is jutunk abban sincs semmi köszönet. Hosszú időn keresztül panaszkodtunk irtunk harcoltunk azért, hogy a Budapestről érkező vonat kapjon csatlakozást a Nyíregyházára induló vonathoz és hogy ezt hosszú tdőn keresztül nem tudtuk elérni az tisztán a debreceni üzletvezetőség rosszindulatán múlt. Mosf, hogy némi javulás állott ba az utazásba Nyiregyháza abba a szerencsés helyzetbe jutott, bogy Budapestre menet nem kell Szerencsen ácsorogni, hanem Miskolczon szállunk át. Ha Miskolczon várni is kell az nem olyan nagy baj. mert nem kell eltűrni a szerencsi vasúti vendéglős szemteienkedé3eit és megenni a rostélyosnak felszolgált cipőtalpat. Ma már Budapestről haza jönni is elsősorangu utazás volna, ha a debreceni üzletvezetőség csak egy nagyon kicsikét törődne az utasok kényelmével. A vonat nem késik, majdnem minden este csak pár perces késéssel érkezik Nyíregyházára, csak az a baj, hogy nagyon sokan lemaradnak erről a vonatról, azért mert alig pár kocsiból áll a voaat, utas padig nagyon sok van. Ezen a bajon az üzletvezetőség igazán egy nagyon kicsike jóindulattal is segíthetne, hiszen a mozdony fűtve van, az nem szénpazarlás ha még két három kocsit odaakasztanak a vonathoz Nagyon kérjük az üzletvezetőséget tegye meg ezt a nyiregyházaiaknak, nekünk olyan kevés örömünk volt eddig a debreceni üzletvezetőség jóindulatából Most itt az alkalom, csak egy távirat vagy telefon rendelkezéssel utasítsa a szerencsi állomást, hogy ahelyett a három marha kocsi hehelyett, amelyeket minden este odaakasztanak a nyíregyházi vonathoz, személy kocsikat csatoljanak. Nagy gyűlést tart a szabolcsi tanítóság Hyiregjrháxb; február 24. U Nyirvidék tudósítóidtól,) A magyar közoktatásügyi miniszter rendeete értelmében a meg nem szállott 25 vármegyében a most kevetkező hetek alatt tanítói gyűlés tartatii, melyen a helybeli és a központból kiküldött előadók megismertetik a tanítósággal az uj renddel kapcsolatos uj feladatokat, melyek a magyar néptanítókra várnak. A szociális igazságokra irányuló s a lelkeket átalakító tanítói gyűlés sikerének előmozdítása érdekében tegnap délután előkészítő értekezletet tartott a nyíregyházi ötfelekezetü tantestület, melyen részt vett a tanitóképző intézet, és a polgári iskola tanári kara is. Az impozáns értekezlet elnöke Benkő András szabolcsmegyei tanfelügyelő volt, ki ez első szereplése alkalmából is megnyerte a tanítóság bizalmát, tiszteletét és szeretetét. Mindenekelőtt a gyűlés helye tüzetett ki, mely egyhangú megállapodás szerint Nyiregyháza lett. Nagyobb gondot okozott és hosszabb vitát provokált az elszállásolás. Említésre méltó a szociáldemokrata pártnak a tanítóság érdekét felkaroló meleg ügyszeretete, melyet az elszállásolás megkönnyítésére kifejtett s melyről Sílaboczky Pál számolt be. Szoboszlay Sándor igen életrevaló eszmét adott le a közlekedésre vonatkozó lépések megtételére, mig Kubacska István, mint gyakorlat embere, tanulságos tapasztalatokkal számolt be s a tömeges elszállásolás lehetetlenségére muatott. Miután a tanfelügyelő a csütörtöki fővárosi utazásakor pozitív tén'ek és eredményekkel akar beszámolni, igy tehát indítványára Kubacska István és Kardot István elnöklete alatt megalakult a 14 tagbjl álló elszállásoló bizottság s egyben a jeleabvők felszólittattak ajánlat tételre, mire 24 férfi 14 nő nyert a gyűlés napjára elhelyezési. 250—300 férfi és nőtanitó elhelyezéséről kel még gondoskodnia az elszállásoló bizottságnál a tanügy és a tanitőbarátok nemes szivéhz fog appellálni-e bizottság, hogy adjanak módot és alkalmat arra, hogy a megyei tanitóág ezen a gyűlésen teljes szambán megjelenhesen, a forradalmi újjáalakulást megismarve uegismertesse a néppel s megszeretesse a kötársaságot, mint a legtökéletesebb , államloriní. s a romokon óvatosan vezesse a béke uj rilágához, a munka oltárához. Miután a vidéki tani5ság jól ismeri a városok élelmezési mizériái, az értekezlet nem foglalkozott a közebéd kedésével, bár Vajda Emil ennek lehetőségére isrámutatott. Miután a gyűlés napit, (mely március 5 ike előtt semmi esetre sin lasz) úgyszintén a tárgysorozat főbb pontjd a miniszter fogja kijelölni az előadót, igy a: értekezlet csak a helybeli előadókról gondikodott és felkérte Téger Bélát, Vajda Emilt,Demeter Bélát irodalmi, illetve szociális és a dasági ismeretek közlésére, mely a majdan iözölt tárgysorozatban beillesztve vagy önnáóan fog szerepelni. Az értekezlet befejsése előtt, Fekete István elpanaszolta a felekseti tanítóság sérelmeit, mely az ígéretek benem váltásában, a javadalmak visszatartásába áll, ugy, hogy a felekezeti tanítóval még nsdég a cucctátor, a késedelmező szerepét játsatják, ki, ha nyer, akkor is veszt időt, alkalnt és értéket. Midőn a tanfelügyelő szaretetteljt szavakban biztosította a tanítókat, hogy asérelmök mielőbbi orvoslására az adott viszorok és körülmények mellett nagy suljt helyez ennek a minisztériumban kifejezést is ád megismertette az okát is, az átmeneti nehéégeket. A szociális érzékről és humanizmusrótanuskodó szavakat hangulatteljesen figyelték tanitók, megszűnt a leiek háborgása, a tomi csüggedés és kitört az oly gyakran panasis ajkakból a lelkes éljerizós. A nyíregyházi tanityülés rendezősége az alábbi kérelemmel ford a közönséghez: Szabolcsvármegye tatósága március 10 körül naggyüléit tart vásunkban. Felkérjük a nemesszivü emberbarátai és a t. szülőket, akik hajlandók a gyűlés jpján éjjeli szállásra elfogadni egy-egy olyan tstót, vagy lanitónőt, kik a vonat hiánya miattz nsp nem tudnak elutazni, hogy ez irányú izzájárulásokat bármely iskola tanítójánál, náránál, vagy igazgatóságánál szóval bejeleeni szíveskedjenek. Akik az elszállásolásért Sltseget igényelnek, azt is szíveskedjenek a iskola tudomására hozni Csak elszállásolási van szó, meliyel semmitéle élelmezés nemír. ÍSromac la, a lefinnyebl songara l'sMa n) fcltdáw mrrkezeii. &s 8, m 1L rés? ára £ K. SLapM minűm WmjM" Ser«sfcedí.sbM» #* lapé fctatttfiisaialfr'