Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-19 / 40. szám

jtesraste 1919. február 19 Az uj földbirtakreform Nyíregyháza, február 18 [A Hyirvidik iudúiüújáióL) Megjelent az uj földbirtokreformról szóló néptörvéty, nem letz taián érdektelen, ba rámutatunk azokra az okokra, amelyek az intéző köröket „föld osztásra" serkentették, s megvizsgáljuk : minő eredményt várhatunk a föld feldarabolásától ? Minden kornak megvan a mpga társadalmi és gazdasági problémája, amely elementáris erővel tör magának utat s amely elől kitérni nem lehet. A rabszolgaság eltörlése, a jobbágyság felszabadítása, a hűbéri rendszer megszüntetése egy egy állomásra ilynemű tö rekvéseknek, Ilyen állomás — amelytől kczdödőleg egy uj társadalmi és gazdasági elhelyeződés következik a földbirtokreform. Szükségességet a nép zömének nyomorúságos kereseti lehetőségei érlelték meg s életre hivta az ötödfélévig tartó szenvedésteljes „háború. Csordultig telt az elkeseredés pohara s forradalom alakjában tört ki az évtizedek alatt mesterségesen elfojtott indulat. Régi mondás, hogy akié a föld, azé az erszág, azé minden. A letűnt korszakban a felsőbb tízezrek kezén volt a főid, övék volt az ország, övék a jog s a hatalom. Az ő érdekeiket szolgálta a ;tör»ényhozás a köz gazgatás, a hadsereg, az iskola sőt még az alsó papság is De a föld urai nem voltak hűséges sáfárai önön birtokuknak. Nem egy főúri, vagy egyházi birtok alig IV2 2% jövedelmet hozott, de a holdnak tízezerén ez a kis százalék ís oly nagy összeget jelentett, hogy nem látták tulajdonosaik szükségét a nagyobb megerőltetésnek az intenzivebb müvelés tekintetében legfeljebb a munkabéreknek és az üzemi költségeknek leszorítására terjedt ki a gondjuk. Amelyik birtokos még ezt a kicsiny fokú jövedelmezőséget sem tudta kimutatni, az a birtokát egyszerűen bérbe adta. Azon a birtokon, amelyen a föld tulajdonosa még a haszonbérnek megfelelő összeget sem tudta kihozni, a (nagyobbrészt zsidó) bérlő kisebb igényével, negyobb szorgalmával nagyobb intenzitással nemcsak a haszonbért tudta előteremteni, nemcsak, hogy megélt belőle, de még vagyont is tudott szerezni. Természetes dolog, hogy a munkabérek leszorítása a bérlőknek is goudjuk volt. A rossz kereseti viszonyok miatt a falun élő — s legszaporább néprétegünk — földmivelő munkásság a városokba szorult és munkakínálatával letörte az igényesebb és kulturáltabb ipari munkásság bérét a létminimumra. Oppenheimer a kiváló német sociologus elméletében ezt ugy fejezte ki, hogy két munkás szaladt egy munkaadó után és licitáltak egymásra a munkabérekben — lefelé. Ez az elmélet nemcsak erre a két munkásrétegre vonatkozik, hanem épen ugy áll a kisiparosokra kiskereskedőkre a fej munkásokra és pedig ugy a tisztviselőkre, valamint a szabad pályán működő szellemi munkásokra s igy alapjában a béres, vagy mezőgazdasági nap számos munkabére szolgált zsinórmértékül az összes munkájuk után élő emberek munkabérének Mit fog evvel szemben hozni a földbirtokreform ? A birlokretoricról szóló néptörvény kimondja, hogy minden 500 holdon (kivételesen 200 holdon) felöli szántóföldbirtok kisajátítható. Jól értsük meg: kisajátítható, ami nem , feltétlenül jelenti a kisajátítást is. A kisajátított biitokból kis 5—20 holdas családi birtok létesíttetnek s igy minden földmüveléssel foglalkozó embernek módjában áll saját birtokán (tulajdon, vagy örökbérlet) muukáikodni. Az a me«őgazdasági napszámos vagy cseléd csak abban az esetben fog a meg ma radt nagybirtokon munkát vállalni, ha a fizetett bér legalább is annyit tesz ki, mint a 10 hold csáládi birtok jövedelme Ha a nagybirtok kevesebb bért fizet, a mezőgazdasági munkás kér magának családi birtokot (tekintve, hogy a kisajátithatás joga mindig fennáll, ennek később sincs nehézsége) s jmuniálkodik abban az önön maga hasznára. Ennek az eljárásnak kővetkező eredményei lesznek. 1) A létminimum a jövőben a családi bútok jövedelme lesz. Minél nagyobb intensivitással lesz a föld művelve, annál nagyobb lesz a létminimum ami egyenes arányban áll a kult urával. 2.) A megmaradt birtok forgalmi értéke leszáll. Ez részint a magasabb munkabérek, részint a kereslet hiánya miatt okvetlenül bekövetkezik. 3) Nehezen lesz, vagy egyáltalán nem less lehetséges nagybirtokot bérbeadni épen a fentiekek miatt. 4.) Bérmunkással dolgozó mezőgazdasági nagyüzemek csak ugy lesznek fentaithatók, ha azok a tudomány és technika minden vivmá nyainak alkalmazásával fognak kezeltetni. 5.) Nem lesz egy egy embernek 10 -100000 hold földje tehát kenytelen lesz a birtokos intensívebb műveléssel a megmaradt 5C0 hold föld termelését megsokszorozni, hogy régi életstandardját legalább megközelithetőleg fenntart! assa. 6) A régi birtokosnak az intensivebb müvelés lehetősége adva lesz, mert a kisajátított birtokrész kötvényeinek beváltása révén elegendő pénzzel fog rendelkezni megmaradt birtokának tökéletes beinstruálásához. 7.) A szapora mezőgázdasági munkásság nem fog a városokba szorulni, hanem megfordítva: a városban elhelyezkedni nem tudó munkásság is visszatér a faluba s ezáltal az ipari munkásság létminimuma is a családi birtokok jövedelmezőségéhez fog igazodni (különben az ipari munkás is családi birtokot kér magának) Bekövetkezik tehát — Oppenheimer szerint — az az idő, amikor két munkaadó tog szaladni egy munkás után s licitálni fog a munkabérrel — fölfelé 8 A világkereskedelem helyreállítása után az iparcikkek árai egyensúlyba jönnek s ehez a magyar ipari üzemeknek is alkalmuzkodníok kell. Tekintve azonban, hogy a munkabérek magasabbak lesznek (s a családi birtok jövedelménél kisebbre nem szabhatók?,, az ipari üzemeknek is modernizálódniok kell. Több gép, kevesebb munkáskéz a] főként kevesetb profit lesz az ipari termelés is irányadó. Ezzel a nagy vagyoni kiilömbségek az ipar terén is nivellálddt.i lógnak. 9 Ha a termelésnél az eddigi 30 50, 100—500 % os nyereség helyett a gyári üzemeknek esetleg csak 5 — 10 %-os nyereséggel kell megelégedniük, akkor nem fognak oly könnyen, mondhatni könnyelműen 8—10—12 %-os hitelt igénybe venni. Ennek megint következménye lesz a pénztorlódás, ami a bank kamatláb leszállásában fog nyilvánulni, amely esetleg 3—2, sőt 1 Va %-ig is zuhanhat, ugy mint Angolországban 10 A bankokban meggyülemlő pénz azonban minden áron elhelye'.est fog keresni s minthogy ilyen alacsony kamatláb mellett ad ják ki a pénzt, inkább vállalnak a bankok nagyobb rizikót is olyan vállalatoknál, amelyek a pénznek nagyobb jövedelmezőségét helyezik kilátásba. Egymásután keletkeznek majd különféle üzemek, hogy a tehetség és munka bevonásával a holt és önmagában értéktelen pénzt megtermékenyítsék, jövedel meztessék Nem vagyon lesz akkor a pénz, hanem csak eszköz (szerszám) a munkálkodáshoz. Olyan szerszám, akár a cséplőgép s ugy fogják adni a bankok a pénzt akár a gyárak a cséplő gépet — békében kics'ny biztosíték mellett is olyanoknak, akik azzal dolgozni tudnak és dolgozni akarnak. A vagyon a tehetség és a munka lesz, aminek szolgálatába szegődik a pénz is. Ez az Oppenheimer elméletnek a magva. Ezért volt'

álegfontosabb és legsürgősebb programmja a forradalmi intéző köröknek a földreform megvalósítása, mert ezen elmélet szerint a föld kötöttsége volt oka az ország gazdasági elmaradottságának, gátlója az előre haladásnak, melegágya a társadalmi rétegek tagozottsátrának és kirívó vagyoni külömbségek lehetőségének. De ha a föld szabad, akkor a népek milliói is szabadok ; akkor a népek kulturális fejlődése mint szükségszerűség jelentkezik ; akiíor megszűnik a gazdasági kizsákmányolás; akkor megszűnnek a munkanélküli jövedelmek; akkor érvenyesül a tehetség és érvényesül a munka és az intenzív munka révén előáll a többtermelés és az általános jólét. Oly szédületes presp9ktiva ez, hogyha m ndez csakugyan a földosztástól függ, akkor igen is érdemes volt Magyarországot forradalomba vinni, érdemes a forradalom időleges kellemetlenségeit elszenvedni s érdemes egy pár ezer embernek a földhöz való fictiv jogát erőszakosan összetörni. Hogy igy lesz e a gyakorlatban is, ezt legközelebb próbálom megvilágítani különös tekintettel a többtermelésre. Demeter Béla. üjra alakult a nyíregyházi Katonatanács 1 —i 1 TS5 SPB rSüjgJ A Katonatanács nyilatkozata" Hyíroyyffl&aa, fbruár 18. •A. Nyínidék tudósitóiától,) A hadügyminiszter rendelete értelmében a nyíregyházi Katonatanácsot tegnapelőtt újjáalakítottak, ugy, hogy most hat tisztből és kilenc katonából áll a nyíregyházi Katonatanács. Ugyanekkor megalakították a legénységi es küdtszékeí, amelyeknek kilenc tagja van. A nyíregyházi Katonatanács a következő nyilatkozatokat közétételre kérte föl a Nyirvidéket: A Nyirvidék napilap febr. 16-iki számában megjelent ,.Nincs bizalmi rendszer" cikkre vonatkozólag iodittatva érezzük magunkat az alábbiak kijelentésére: A statárium kihirdetésének ideje alatt Nyíregyházán tartózkodott Avramovics százados ós Fóldy bizalmi fórfi azon állítása, hogy Nyíregyházán nincsen bizalmi férfi rendszer, nyilván tóves értesülésen alapul, mart a nevezettek ittlétükkor a helyőrségi bizalmi íférfiai előtt tartottak előadást. A holyörség katonatanácsának végrehajtó bizottsága 1918. évi december hó 17 én lett először megválasztva. Miután ezen Katonatanács tugjainak mandátuma lejárt, a választások újra meg lettek ejtve és ugy a Katonatanács, mint annak végrehajtó bizottsága a hadügyminiszter ur által elrendelt demokratikus formák közt újólag megalakult. Azon állításra vonatkozólag, mely szerint a nyíregyházi helyőrségben nincsenek biztosítva a forradalom vívmányéi, kijelentjük, hogy igenis mindannyian, mint a magyar népköztársaság katonái örömmel biztosítjuk azt. hogy a forradalom vívmányait mindig — mindenkor — minden erőnkkel s ha kell, fegyverrel is megvédjük, azolat tovább fejleszteni készek vagyunk. F. hó 16-ún a bizalmiférfi rendszer újjászervezésével kapcsolatban az 1544 eln. 7. számú hadügyminiszteri rendeletre a katonatanács tagjai újra megválasztattak melynek eredménye a következő: A helyőrség Katonatanácsának végrehajtó bizottsági tagjai: Tisztek. Gyuk József százados, 39. hadoszt. parancsnokság. Bossányi Rudolf alezredes, 15. huszár pótszázad. Ferenczv Béla főhadnagy, 39. tüzér ezred. Kováts István főhadnagy, nemzetőrség. Halassy László főhadnagy 39. hadoszt. személygyüjtő állomás. Tyll József százados, 5. m&gyar huszár ezred. Katonák: Veres István főtüzmester, 39. tüzér ezred. Molnár János gyalogos, 39. h&doszt. személygyűjtő állomás.