Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-15 / 37. szám

t jtöÍRSIDÉBL 1919. február 15 Buza Barna a földosztásról 8*dap©ü?« február 14 (Fővároti munkatársunktól.) Amiker ezeket a sorokat írom, a birtokpolitikai néptörvény szövege nem jelent még meg a hivatalos lapban és Buza Barna földmi velésügyi miniszter javában dolgozott még a törvény szövegének elkészítésén. Valószínűnek tartom azonban, hogy mire tudósításom a Nyírvidék hasábjain napvilágot lát, addigra a törvény hivatalos szövege is megjelenik és igy e tudósításomban a törvény ismertetésére nem is terjeszkedek ki. Azt közlöm a Nyirvidék szerkesztőségével, hogy a földművelésügyi miniszter ur szives volt ma hosszabb ideig tartó kihallgatáson fogadni és módot nyújtott ahhoz, hogy a birtokpolitikai törvény végréhajtását illetőleg kérdéseket intézzek hozzá. Megkérdeztem a miniszter úrtól, hogy a gyakorlatban minként hajt ak végre majd a törvény egyes intézkedéseit és milyen lesz a gyakorlatban maga a földosztás. Mindezekre a kérdésekre a miniszter ur a következő érdekes felvilágosításokat adta: — A törvénynek a minisztertanács által véglegesen jóváhagyott szövegén most végezzük az utolsó sím tásokat. Maga a törvény néhány napon belül megjelenik és azonnal életbe is lép A törvény megjelenése után Szabó István miniszter ur elnöklésével nyomban megalakul az országos birtokrendezési tanács amely részben gazdákból, részben mérnökökbő, részben pedig ügyvédekből fog állani és megalakulása után nyomban megkezdi a földosztás munkaját. A legközelebbi időben Hevesmegyében és Hajdúmegyében osztunk fel nagyobb birtoktesteket, hogy ez által a töld éhséget csillapítsuk ott, ahol a töld éhség

1 a legnagyobb. •— A földosztás a gyakorlatban ugy fog történni, hogy abban a községben, ahol a birtokpolitikai törvény rendelkezéseit végre akarjuk hajtani, megjelenik egy szakemberekből álló kisebb bizottság, amely átvizsgálja és kiegészíti a község igényjogosultjairól már fölvett névjegyzékét. Ha ez megtörtént, akkor a közösség érdekelt birtokosaiból és földnélküli földmivelőiböl alakult szervezettel együtt végrehajtja magát a földosztást is. Maga a földosztás tehát mindig ott lesz végrehajtva, ahol az igényjogosultak vannak és ügyelni fogunk arra. hogy az ellentétek már ott a helyszínen kiegyenlítessenek és csak ritka esetben legyen_ szükség arra, hogy a kérdés felsőbb fórum elé kerüljön. A földosztás gyorsan f og menni. — Emellett természetesen gondolunk arra is, hogy a földosztás a gazdasági termelés foly tonossagát ne zavarja meg és a föidosztás miatt egy tenyérnyi hely se maradjon bevetetlenül. Épen ezért gondoskodni kívánok arról, hogy a most földhöz jutó gazdaközönség gazdasági gépekkel és vetőmaggal azonnal ellátífesók ós gazdasági gépjk vagy vetőmag miatt ne legyen kénytelen gondokkal küzdeni. Már meg is történtek a szükséges intézkedések arra nézve, hogy a gyárak a gazdasági gépek v készítéséhez haladéktalanul hozzátogjanak. Paál Jób. \ — Hirfapelőflzetését aa Ujsagbölítass eíjítsa meg. Időt takarít meg: nem kell ácsorogni * postán, pénzt takarít sneg nem kell pártát íl/otale « pénz dküddés^ & vallásoktatás kérdése A vallásnak magánügynek kell lenni. Kjíregjhaia. február 14 (A Nyirvidék tudáiétájáSál.) A forradalmi gondolkozás a megvalósítás stádiumába juttatta szabadgondolkozó teoretikusok egyik régi programmpontját: a kötelező vallásoktatás eitörlesét. A szabad ember dogmáktól megszabadult, az osztálykülötnbság elhatárolásait lezáróit lelke netn tűrheti továbbra is a vallás szerinti osztályozást, megkülönböztetést, értékelést. Nem tűrheti, hogy már az apró gyermekek a valláskülöraség szétválasztó intézkedéseit lássák az iskolában, ahol ez egyi ket, az egyik a másikat a másik felekezet lelkésze tanítja különböző időkben a vallástanra. S az apró gyermekeknek már ott beidegzik, hogy itt a katbolikusoknak van vallásórája. . . A másik teremben a zsidóknak . , vagy a reformátusok nak . . Semmi szükség arra, hogy már apró gyerek kicsikorátóí azt lássa, hogy az emberek másfélesége onnan kezdődik, hogy ki milyen vallású. A kötelező vallásoktatás különben is erőszakos és barbár beleavatkozás a család legintimabb, legbensőbb jogaiba. Mert hogy jön hozzá az az apa. aki például felekezetnélküli, hogy meggyőződése, akarata ellenére a gyermekeit egyik vagy má3ik vallás kereteibe skatu yázzák el. Vagy kogn jön hozzá az a nem egy valláson levő házaspár, hogy az egyik gyerek ilyen, a másik olyan hittételeket tanuljon s odahaza — ha gyerekésszel megtárgyalják a dolkokar — valami lelki, titokzatos, misztikus válaszfalat vonjon keltéjük vallásos érzése közé a vallások külön félesége. Ne féljenek a papok, hogy a kötelező vallástanítás eltörlése kiveszi a szá ukból a kenyeret. Ettől nem kell tartaniok. Mert a vallás minden embernek, minden családnak a legszentebb, legsajátosabb magán ügye lesz, sokkal megtisztultatb, tisztább és bensőségesébb lesz a hit élet, mint ma. A vallásnak éppen olyan mindenki által respektálandó legszentebb magánügynek kell lenni, mint pl. a szerelemnek. Ha valakinek a meggyőződése, a hite ugy érzi. hogy lelki szükséglet nála a vallás megnyugtató, szuggesztív világa, nem kényszerűségből, megszokásból, a a másoktól való magszokás miatti kényszerűségből, hanem sajat legbensőbb érzései által diktált érzésekből fogjaápolni a vallás kultuszát. Otthon négy fal között, a saját maga megnyugtatására. De nem az iskolában, az államhatalom akaratából. Mert az az egésznek az ütközőpontja. Az iskolában, ahol ezer féle gondolkozású embernak a gyermekei vannak, nem szabad bevinni és a gyermekielkekbe beoltani a vallás embereket osziályozó gondolatát. Az államnak, az összességnek semmi köze ahhoz, hogy ki milyen vadast hisz. Tehát ott, ahol a mindenki szamára egyenlő mértékben és ugyanabban a formában elgondolt tudást terjesztik, nem lehet a megkülönböztető és szétválasztó vallást tanítani. Mert akik azt akarják, azok a türelmetlenek és azok az emberek lelkiismereti szabadságával nem törődik. Azok, kik már a gyermeknek apró korában uniformirozni akarják a lelkét, hogy megismerje a másféle lelki disztinkcióju, más fele vallásuakat. írjuk pedig mindezeket abból az alkalomból, hogy Nyíregyházán is megkezdődött az elmúlt heten az agiiáció a következő vallásoktatás- fenntartása érdekében. Hiszen rendben van. Iskolán kívül csináljanak, amit akarnak. — Gyűjtsenek felekezeti sajtóalapokra. Tomöriísék felekezetük szerint az embereket. Tegyék még nehezebbé az egyenlő jogokért küzdő apostolok amúgy is nehéz munkaját ... De az iskolába be ne merészeljék hozni a vallasosztályozása szerint különféle embert látó felfogást. Az iskola mindenkié. Az államé. Minden emberé. Az iskolában annak a gyermeknek csak azt szabad látni és éreznie, hogy ember ... Ne pedig azt, hogy vallás szerint küiömb e, előkelőbb e, nemesebb-e, mint a másik. A vallásnak a jövőben magánügynek kell lenni és nem szabad szétválasztó, megkülönböztető hatarokat vonnia ember és ember közzé Nyíregyháza február 14 {A íVj/cs-osJét mdáíiiójáiói.) Megírta röviden a Nyirvidék, hogy január 15-től lenyegesen megjavul a vasúti forgalom, amennyiben a fővonalakon naponta fognak közlekedni a vonatok. A legtényegesébb az uj menetrendben az. hogy Budapestről Debrecenbe és Ddbrecanből Budapestre naponként fog személyszállító vonat indulni. A debrecen budapesti vonat a nyugati p ilyauivaría fog érkezni és onnan indul ki. Ugyancsak napokonként lehet utazni Királyházára, továbbá Nyíregyházán át Csapra és Szerencsre. Budapesre csak egy közvetlen vonat lesz és pedig az 1705-ös személyvonat, amely mindennap délelőtt 11 óra 32 perckor fog Debrecenből indulni. Eízel egyidejűleg azonban megszűnik a Debrecenből Budapestre eddig reggel 9 óra 33 perckor induló és Budapestről Debrecenbe délután 5 óra 14 perckor érkező vonat. Ugyancsak szombattól február 15 tői kezdve Debrecenből Nyíregyházára két ízben is lehet utazni naponként és pedig reggel 8 óra 51 perckor és délután 2 óra 20 perckor. Ezek a vonatok délelőtt tíz, illetve délután négy órakor érkeznek Nyíregyházára. Január 15 tő kezdve egyébként a debreceni üzletvezetőség területén a következő vonatok járnak a fontosabb vonalakon. Debrecenből indul: 5002 sz. személyvonat Nyíregyházán át Szerencsre 8 óra 51 percnor minden nap. 1705 sz. személyvonat Budapest nyugati pályaudvar 11 óra 32 perckor minden nap 1745. sz gyorsteher személyszállítással Püspökladányig dalutány 2 órakor minden nap. 4704- sz. személyvonat Nyíregyházán át Csap

:g 2 óra 20 perckor miaden nap. 1"06. a) sz. személyvonat Királyházáig 2 óra 26 perckor minden nap. 440ö. sz. saemélyvoaat Tiszalökig 2 óra 52 perckor minden nap. 4206. sz. személyvonat Tiszafüredig 5 óra 03 perckor minden nap. 4506 sz. személyvonat Derecskén át Nagyváradig 5 óra 26 perckor minden nap. Debrecenbe érkezik: 4501. sz. személyvonat Nagyváradról (Derecskén át) reggei 6 óra 29 perekkor mindennap. 4401. sz. személyvonat TiszalökrM reggel 7 óra 23 perckor minden nap. 1710. sz. személyvonat Püspökladányból reggel 7 óra 25 petekor minden nap. 4201. sz. személyvonat Tiszafüredről 7 óra 42 perckor minden nap, 1705. sz. személyvonat Királyhizáról délelőtt 11 óra 2 perckor mindennap. 1706 a) sz. személyvonat Budapest nyugoti pályaudvarról délután 1 óra 46 perckor minden nap, 4701. sz személyvonat Csapról délután 3 óra 25 perckor minden nap. 4615. sz. személyvonat NBgyléta Vértesről este 6 óra 25 perckor minden páratlan nap. 4703. sz. személyvonat Szerencsről éjjel 10 óra 36 perckor minden nap. fíróman E. a tegkönuyebb »onforc Iskola n) kiadása megérkezett, Aa 1. is Ii. rész ára S K» {Kapható mindes* k3jfyjs< lw«aik»slÍ8ÍMfli fiü lntMsnk ttíífúéMmMé" Városi Szinház-Mozgó

. | Szombat—Vasárnap DESMOND OLGA felléptéve Egy táncosnő kálváriája Nagy dráma.