Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-14 / 36. szám

r A? Nyíregyháza, 1919. Február 14. • Péntek XL évfolyam. * 36. POLITIKAI MAPILAP & mm^mrnsmmm s©xsffac gwrxim Ég a szabolcrwi©?® tJammemmm hivatalos n&zLftros IS MM^^S «.»» SSMl Ülj : w$ys&ém IS K, egy Béttsspr® 4 ü Ai.AriTft'rrA JÓBA KLEK I m Ktatóttfrafadi sztcnróvor bzAm. MW Japán háborúval fenyegeti Kínát Budapest, február 11 (Ftváresi munkatársunktól,) New Yorkból jelentik, hogy japán háborúval fenyegetődzött arra az esetre, ha Kina a két ország titkos szerződését nyilvánosságra hozza és nem teljesiti azt a szerződési kötelezettséget, amely szerint Kiua mindazon tulajdonjogokat és kedvezményeket, arrelyek a háború kitörésekor Németországot ilhtték Japánra nem ruházza. Kina Amerikánál és Angliánál keres segtséget Japánnal szemben. Hír szerint a titkos szerződésnek másolatát elopták a kinai in«gbizottak irattárából, aminek következtében azokat nem olvashatták föl a békekonferencián. Witsonvisszautazott Amerikába tnöapest, február 13 <A t*y%rviáék tudó*itóíától.\ Genfből jelentik : Wilson a békekonferencia legutolsó ülése után, amelyen bejelentette tiltakozását a német fegyverszüneti szerződés szigorítása eiieu, Bresztbe utazott és hajó ra szállott. Wilsonnak elhatározott szándéka, hogy csak rövid ideig marad Washingtonban és mihelyt lehetséges, konferensiára. viiszautazik a békeAz antant még 1916-ban Romániának igérte a Bánátot ÖRtíspíst, február 13 14 .iíyímcííJS tinUuhúyktM Belgrádból táviratozzák, hogy Románia 1916 évben szerződést kötött az antanttal, mely a háborúba belépés fejében az egész Bánátot Romániának igérte. Románia erről a szerződésről Dem értesítette Szerbiát és mentségül hozza föl, hogy Szerbia akkor olyan kétségbeesett helyzetben volt, hogy kíméletlenség lett volna vele szembea uj feltételeket szabni. Ezenkívül Szerbiát Oroszország képviselte, mely Románia a Bánátra való jogát elismerte Szerbia, mindamelett nem hajlandó ezt a titkos szerződést elismerni és a Bánátra való jogának érvényesítését követeli. Fél az antant Németországtól SStdapwt, ftbruár 13, {A tíyiruáék cuaámojátúl.,: Párisból jelentik, hogy a Temps irja: A szövetséges kormányok kénytelenek mérlegelni azokat a veszedelmeket cmelyek a német hatóságok aggressziv föllépése révén a közel jövőben őket fenyegeti. A szövetséges kormányok elvannak határozva, hogy megkérdik a német fegyverszüneti bizottságot, hány nehéz és könnyű ágyú vau még Német ország birtokában. Szükség esetén a fegyverszünetet öt, esetleg tiz nappal meghosszabbítják. A német trónörökös nem hagyja magát BKtiapest, február 13 lA Nyirviáék tudósítójától.) A New York World megkérdezde a német trónörököst, mit szól ahhoz, hogy az autantnak ki akarják szolgáltatni. A k trónörökös a következőket mondotta: — N'era kapják meg a fejemet. Akarják, de várhatnak rá. Clemenceau és L'oyd George rám hárítanak minden felelőséget, bünbakkot keresnek és azt akarják, hogy én és apám legyünk a büubakkok. Clemenceau egy vérszomjas 3ggastyan. Majd a következőket mondotta a trónörökös: — Juliusban, a reimsi harcok idején jelentettem főhadis/állásunkn<k, hogy velünk szemben negyven amerikai divízió áll. Az felelték, hogy ez nevetséges, mert csak tizenkét divizió van és ez is értéktelen. Ilyen volt a német hadvezeBerlinben a spartacusok újra élednek ihidfipml; december 13 Berlinből jelentik, hogy a mult éjjel a spartacusok megtámadták a pósta palotát és az Újság negyedet. Az Ulletin és Mosse cégeo, valamint a Rudcehan és Vorvártz őrszemélyzetét lelőtték és kézigránátokat dobták rájuk. A védőcsapatok a rendet már helyreállították. Wilson nem akarja megsemisiteni Németországot Üudttpesv február 13 (A Nyirvidék tudósítójától.) Luganóból jelentik : A szövetségesek legfőbb haditanácsának legutóbbi viharos üléséséről jeirntik : A haditanács véleménye az volt, hogy az antantnak mindent meg kell tenni Németország erőteljes ujjáéűredésének megakadályozására. Ezzel szemben Wilson kifejtette nézetét, miszerint Németország elfogult elitélése helyet módot kell nyújtani neki, hogy meglevő harci készleteiről önmaga adjoa fölvilágosítást. Balfour és Clemenceau hevesen tiltakoztak eme fölfogás ellen és Clemenceau a következőket kiáltotta közbe; — A németek mindég hazugságokkal áuiitottak minket, ezentúl is hazudni fognak. Wüson ezzel szemben hangsúlyozta, a demokratikus Németországban védőbástyát lát a bolsevizmus ellen és nem járul hozzá ahhoz a nézethez, hogy Németország a maga föltámadásával veszélyeztetné az antantot. A vitában később Foch tábornagy is részt vett, aki ingerülten kiáltott löl: — Majd én leütöm őket! — és irgalmailan intézkedéseket követelt a németek ellen. Kijelentette, ha mégegyszer mégegyszer a léidéi alá szorítja őket, i csak akkor engedi el a németeket, ha előbb mindent aláírnak. Elferdítik a francia lapok Wilson szereplését BíttftjMtrt. lebruár IS (A Nyit vidék tudósítójától.) Párisból szikratáviratozzák : Az amerikai békedelegátusok körében kínos hatást keltett, hogy a francia hírlapok állandóan eltorzítják Wilson szereplését és ebben támogatják őket a hivatalos francia körökben elhangzó nyilatkozatokkal. Wilson ingerültségének az az oka, hogy Clemenceaunak és Fochnak az a követelése, hogy Essent megszállják és a francia politikusoknak az a vádja, hogy a németek még mindig talpra tudnak állítani hárommilliós hadsereget. Wilson elvan határozva, hogy a fegyverszüneti bizottság jogainak nagy részét polgári egyénekre ruházza át. Ennek a kívánságának alapja az, hogy a Németországgal szemben követendő politikában Amerika és Franciország közölt szakadás állott be. i * 20 m