Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-12 / 34. szám

5 1919. február 12 Házépítési akció Nyíregyházán Az iparosok értekezlete Ijír«S!ryMia, február 11. {A Nyirvidik iudósitóiát<il,) A „Szabolcsmegyei Iparosok Szövetsége" vasárnap délután, a városházán ülést tartott, ahol több fontos tárgy mellett, tárgyalás alá vették, a vasárnapi számunkban emiitett lakás­építési tervet, h®gy a Szegeden ily irányban megindított mozgalomhoz hasonlélag, Nyíregy­házán is megalakuljon egy „Házépítő részvény­társaság." A gyűlést Piszer János szövetségi elnök vezette, amely gyűlés a vezetőségi tagok nagy számú részvétele mellett folyt le és néhány vezetőségen kivüli tag is megjelent az ülésen. Az elnök ismertette a házépítési mozga­lom célját, keletkezését és hogy a szövetségnek akkor, amikor ilyen mozgalmat megindít, szeme előtt lebeg a munkanélküliségnek és a lakás­ínségnek megszüntetése mellett az a célja, hogy az iparosság ezen az uton munkaalkalom­hoz jusson. Javasolja, hegy a szövetség keresse meg a Néptanácsot és Munkástanácsot, hogy ezekkel együtt megtárgyalván az ügy részleteit egyöntetű eljárásban állapodjon meg a szö­vetség. Többen szélottak a tárgyhoz. Kálmán Ká­roly mérnök akként javasolja a részvénytársa­ság működését, hogy az, magaszerezte telke­ken polgári lakóházakat, esetleg több lakással bírót is építsen, saját rezsijében, ugy, hogy a munkálatok csakis a szövetségbe tartozó mes­tereknek adassanak ki. Ezen az uton és az el­nök által javasolt módon megszűnnék az a hamis vád, hogy a munkások nem akarnak dolgozBi, de mód nyujttatnék a tökének is arra, hogy nem húzódik vissza, hanem a maga ere­jét is szolgálatára boesátaná a közszükségnek. Az elnöki javaslatot magáévá teszi. Fodor Ferenc alelnök a leglelkesebben magáévá teszi a javaslatét és annas szellőmé­ben óhajtaná, h®gy a városban még parlagon heverő telkeket kellene felhasználni a házépí­tések céljára, valamint a tarvbe vett uj utcák megnyitását is szükségesnek találná erra a célra. Kéry Józsof szintén csatlakozik a javas­lathoz, azt nagyon időszerűnek és a megvaló­sításra alkalmasnak találja. Maga is osztja ez elnök véleményét, hogy a város belső részei­nek fejlesztése legyen a főszempont és eanek elérésére a részvénytársasági házépítést tartja a legjobb formának és, hogy az a telkeket maga szerezze meg, de ha kell, hathatósan szorítsa az üres telkek tulajdonosait vagy az építésre, vagy arra, hegy hatósági uton is has­son oda a tervezett részvénytársaság, hogy az így parlagon heverő telkek, a közszükséglet kielégítésére felhasználtassanak. Felszólallak még Kóhn I. Igaác, Hogyan Mihály, Hudák Mihály, Kövér Sámuel és mások, mind egyhan­gúlag a javaslat mellett, ugy, hogy egyhangú határozattal kimondották, hogy a Néptanács és Munkástanács együttes működését kérik ki, hogy a már tarthatatlan és már a megpatía­násig feszitett lakásínség és munkanélküliségen, amely az alkalmazottakat és a öuáiló iparossá­got egyenlőképen suj'ja, az említett módon segíteni közreműködjenek. E végből bizottságokat küldöttek ki ugy a Néptanács, mint a Müu'úú tanáccsal való tár­gyalásra. „Szabolcsmegye Iparosok Szövetségéinek eme mozgalma iránt élénk érdeklődés nyilvánul már eddig is meg, a polgárság tehetősebbjei­nek körében, ugy, hegy a lakásépítési mozgal­mat, a tervezett keretekben, célirányosnak és megvalósíthatónak látjuk. Fejermep és a latifundium — A Nyirvidék számára irta : — Bizony László. II. Budapest, február 11 [Fővár tsi mufikatársunktélj Fejérmegyében a jelenlegi birtokmegosz­tás a következő képet adja : Van ezer-kétezer holdas birtok harminckét terület, negyvennégy­ezer tizenhat hold. Kétezertől tizezer holdas birtok van negyvenkilenc, amelynek területe kétszázkétezernégyszázhetvennéjy hold. — Tiz­ezer holdnál nagyobb birtok kilenc és területe százhatvaunyoleezerhétszázötvenhárom hold. Ezek mellett a nagybirtokok mellett középbir­toknak teljesen eltörpülnek, mindössze hetven­őtezerhároinszázhatvanhárom hold van és néz­zük meg mi marad Fejérmegye nagyszerű föld­jéből a kisgazdáknak. Fejérmegyében az összes gazdaságok har­minehétezerhatszaí egy hold, ebből mint fen­tebb láttuk kilencven a nagybirtok és kétszáz­aegyvenhárom a középbirtok, A száz holdan aluli gazdaságok száma 37,268. Főjérmegye összes mezőgazdasági területe, a nem termelő földlevonásával 679 140 hold, ebből 455,243 holdat lefoglalt a kilencven nagy birtok, addig a kétszáz negyvenhárom középbirtok és a száz holdon aluli birtokok terjedelme 37,268 hóid, kisgazdáinknak ilyképen marad 188,574 hold. Fejérmegyében mezőgazdasággal foglal­kozik 167,349 ember. Ezek; az adatok minden kommentárt fölöslegessé tesznek. Hatszázhet­venkiíencezer mezőgazdasági terület van, ebből a kilencven nagybirtok 415 ezer heldat foglal le, ugyanakkor 37,268 kisgazdaság 188 ezer holdr i szorul össze és hányan vannak még a föld­nélküliek, a 167,000 mezőgazdasággal foglalkozó egyén közül. A kilencven nagybirtokot a föld­reform nem fogja érintetlenül hagyni. A föld­reform a 37,268 kisgazdaság és a 167000 ember boldogulását helyezi mindenek elébe, amikor Fejémegye törvényhatósága zász ót bontott az ellenforradalom mellett. Akkor ett a latifuadum próbált gátot vetni a népies demokratikus poli­tikának, mely Fejérmegyében a kilencven nagy­birtokot inkább megosztja, de azt nem fogja eltűrni, hogy a kilencven nagybirtokos 415 ezer holdat bírjon, amikor 37 268 kisgazdaságra 167 ezer kisgazdával és Földtelen Jánossal egyatt átlag öt hold jut. Fejérmegye ezerholdasainak Kossuth jel­szavát idézem „Veletek és általatok ha lehet, nélkületek sőt ellenetek ha kell." JIJP_Q LL0 Hétfő—Kedd Frank Eric és Lax Rudolf TÉpatius tittíffi Kedd, szerda, csütörtök 1 „Az ördög" Várkonyi Mihállyal Tiszadoban rálőttek Handfer Gyula debreceni kormánybiztosra A hadügyminiszter nem rendeli vissza a tiszadobi karhatalmat NylregríiáBR. február 11 (A Nyirvidék tuáéHtásátöl.) A tiszadobi események, az Andrássy­kastély feidulása és elpusztítása az utóbbi na­pokban igen sok beszédre adott újólag alkal­mat abból az alkalomból, hogy a tiszadobi, tiszaluci és tiszapolgári emberek azt a hirt terjesztették, bogy a Debrecenből kirendelt kar­hatalmi különítmény a legkegyetlenebbül jár el az emberekkel szemben, kiaozza őket, tüzes vassal sütögetik a talpukat, nehéz korbácsok­kal véresre verik még az asszonyokat is. Ezekkel a panaszokkal fölkeresték a mis­kolci kormánybiztost és a hadügyminiszternél is panaszt tettek. Ugy Reisiuger Ferenc miskolci kormánybiztes, miat a miskolci rendőrfőkapi­tány lenn is voltak a panaszkodó községekben és jelentést tettek a hadügyminiszternek, aki­tői. a három község lakosai azt kérték, hogy vonja vissza a debreceni karhatalmat. Közben Handler Gyula debreceni kor­mánybiztos-főispán is kiment Tiszadobra és az érdekelt községekbe Buday Aladár őrnagygyal, hogy megvizsgálja a helyzetet és a panaszok valódiságát A legszigorúbban és lelkiismerete­sen megvizsgált mindent és ez alkalommal megállapították, hogy a panaszokból semmi sem igaz. A csőcselék és a szándékosan feliz­gatott tömeg a karhatalom embereire, különö­sen az esti járőrökre rálőtt és a katonáknak az élete nem volt biztonságban. Tény az, hogy a karhatalmi parancsnokság azokat a merény­lőket, akik rálőttek a karhatalmi csapat embe­reire s kiket sikerült elfogni, megbotoztatta, de a lakosság közül senkit sem sütögettek, vagy korbácsoltak. Amikor Handler Gyula kormánybiztos főispán az egyik este 9 órakor vizsgálati kör­útjáról visszatért s tíszadobi szállására akart menni, merényletet követtek el ellene, Rejtek­helyről egy eddig még ismeretlen merénylő rá­lőtt s a kormánybiztos hallotta a feje mellett a galyó eles fütyülését. — A merénylőnek sikerült a sötétbea elmenekülni ós így letartóz­tatni nem tudák. A panaszok elkerülése végett a hadügy­miniszter el is rendelte a debreceni karhatalmi külöaitméBy visszavonását és jsleiatéstéteire hívta föl Handler Gyula kórmánybif.tos-főispánt is. Amikor a községi elöljáróság és a három község nyug®dtabb lakossága megtudta, hagy a debreceni karhatalmat visszaakarják rendelni Debrecenbe és igy a csőeselékkel szemben vé­delem nélkül maradnak, kijelentették, hogy ott hagyják a községet, inert életük nem leóz biz­tonságban. Handler Gyula korináaybiztos erre tele­foflon összeköttetésbe lépett a hadügyminisz­terrel, közölte, vele, hogy milyen állapotok van­nak Tiszadobon, Tiszalucon és Tiszapolgároa, mire a hadügyminiszter eltekintett a iar hatalom visszavonására vonatkozó rendeletének végrehajtásától, Handler Gyula kormánybiztos pedig utasítást adott, hogy a karhatalmi kiren­deltség továbbra is maradjon küan Tiszadobon és tartsa fönn a rendet. Általában az a vélemény, hogy az egész rombolást és rakoncátlaükodást a íiszapolgáriak ke/.dlék meg, akiket valami bujtogató lázított föl. A vizsgálat ez irányban is folyik. i . <nai'MtiiMn niftfciiig—— i«yniminiii^ i mim" Városi Szinház-Mozgó. Hétfő—Kedd-Szerda Ragyogó alkotású film „Kelet gyöngye Dráma 4 részben. U

Next

/
Thumbnails
Contents