Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-08 / 32. szám

f m9 február Q A munkásság népgyuIéSB Követelik a statárium megszűnteiéi út és szocial sta kormánybiztost Rytregrbaa*, fbruér T. {A NyirvúUk tmUmtátmiálJ Tegnap délután bét órakor a Zö dség téren több ezer főnyi ember résztvételével tartotta meg népgyül.ését a szociáldemokrata párt. A népgyűlés tárgya a jelen politikai helyzet ismertetése és a statárium elleni tiltakozás volt, Elnökké Beregi Sándort, dr. Lakatos Imrét és Simonits Józsefet választották meg. Beregi el nök rövid megnyitó beszéde után — melyben sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a munka, akár csak kis időre is oaegáil, de másrés t örül annak, bogy egyetlen hhó szóra ilyen szép számmal gyűltek faszé Nyíregyháza szocialistái és igy kifejezésre jutatták az ő nagy erejű ket — átadta a szót a gyűlés szónokának Stric ker Jenőnek. Az október 31 -iki forradalom — kezdte Stricker — a proletárság forradalma volt, mély lyel sikerült a regi társadalom kezéből a gyeplüt kiütni. Sajnos a szociáldemokraták a most már szabad gyeplüt nem vették kezükbe s ezért még ma sem élvezik a forradalom gyümölcseit sőt ott tart inak, hogy — mint a székesfehérvári gyöngyösi és biharmegyei ellenforradalmi személyek is mutatják — a régi társadalom nyiltaa dolgozik az osztályuralom visszahoza talán és ismét visszaakarja állítani a jó pénzen összeszedett munkapárti képviselőházat. A régi állapotokat akarják, hogy százezer ember mi.liókat zsákmányoljon ki továbbra is. Szabolcsvármegyében statáriumot rendelt el a kormány, dacára annak, hogy hetek óta egyetlen rendzavarás sem történt a megyében s amikor volt is, mint Tiszadobon, statárium nélkül is rendet tudtak teremteni. A kormányt a kor mány biztos a valótak meg nem felelően infor máíhatta és éppen ezért kéri a szociáldemokrata párt vezetősége a beküdott adatok azon nali felülvizsgálását. Szüntessék meg a statáriumot. mert ez megbénítja a vármegye életét. Az egész statárium csak a szociáldemokraták ellen irányul, mert smkor például az osztályharcot eltiltják, a szociáldemokraták kezéből a leghathatósabb eszközöket ütötték ki. Igenis, a nép és munkásság nem hajlandók többé kizsákmányoltak lenni. Dolgozni akarnak tisztességes megélhetésükért, de dolgozzanak azok is akik eddig az ő verejtékükből élték „fejedelmi életüket.' Gyárak, műhelyek csak ugy dolgozhatnak, ha van izén, fa és még sok minden, amit most mind elszedtek tőlünk, ezt nem engedik a szociá demokraták sem. De nem fegyverrel akarjak visszaszerezni ezeket, mert azt ugy nem lehet hanem a nemstt'iösi szociálistnussal. Végül határozati javaslatot terjesztett elő amely szerint kimondja a népgyűlés, hogy követeli a statárium azonnali megszüntetését, mert arra semmi ok nem volt, teljes rend és nyugalom van ugy a vármegyében mint Nyíregyházán, követe i a belügyi kormányzattól egy szociáldemokrata kormánybiztos kiküldőjét, aki minden ellenforradalmi mozgolódást megszüntessen. A népgyűlés a javaslatot nagy éljenzéssel szavazta meg. A következő szónok Beregi Dezső volt, ki szintén élesen kikelt a statárium eilen ós nyílt »n követelte a kormánybiztos távozását. A szociáldemokraták — mondotta Beregi — nem fogják tűrni, hogy ellen forradalmárok a régi bűnös >endszert hozzák visiza. Ha mégis megkísérelnék ezt, a nép és munkásság irgalom nélkül fog velük elbánni Végül Simonits elnök arra kérte a nép gyűlés résztvevőit, hogy rendben oszoljanak szét, mert az esetleges zavargásokat a stará rium igazolására használnak fal Ezután a szo ciáldemokrata párt éltetésével a népgyűlést bezárta. A gyűlés után az emberek a legnagyobb réndben oszoltak szét. a> w w v i» * i

vw »t

mi y

mi Megavult Szsbolcíbao az Iparosait Szövetsége Arlr«£<%aj». február 7 ti\<wn»i)> A gazdasági élet víltozássi közepette en nek minden tényezője megérezte a tömörülés szükséges voltat. Igy alakultok a különföle foglalkozások terén azok az e dekc sportok, amc l\ek egyrészt a szellemi, másrészt a fizikai muukasokat zárják magukba, hogy igy egysége sen tudjanak fellépni minden irányú érdekeik megvedese és egyben azok kielégitéie terén is. Ma mar a tömörülés tudata teljesen áthatolta társadalmi és gazdasági eletünk minden tényezőjét ; ma már mindenki tudja, bogy tagjait fegyelmezni is tudó és éppen ezert ki

!eié is nagy erőt jelentő tömörülésekre szükség van : társadalmi, gazdasági, valamit t a szervezetbe tömörü tek egyéni és kan érdekeinek szempontjából is. Ez a megismerés, ez a meglátás bírta reá megyénk ipari társadalmát, hogy egyrészt srellemi másreszt anyagi érdekeinek megvédés* és elóbbrévitele céljából szövetségbe tömörüljön. A szövetség megalaku t. alapszabályait megalkotta és ma mar hatalmas táborrá nőtt a szövetségbe lépettek száma. Ez nem is volt másként elgondolható Szabolcsmegve iparossága beiátta, hogy a különfele apróbb egytsü lések, csak az erok szerte'agoitságát jelentették, minden be sö erő hijjin. Ha azonban az egész vármegyét átfogó egyöntetű szövetségben egyesül, ugy ez a szövetség már tényezővé válik, amely a maga erejével, imponáló fellépésével kivívhatja a régi rendszerekben lerontott tekintélyét is: a munkánkk, az iparnak, valamint »z ipart gyakorlóknak. Ma már, erre a rehabilitációra szükség van ; ezt a társadalomnak meg kell adnia! De nem ebben merül ki tevékenysége a szövetségnek Tudjuk, hogy az ipari alkalma zottak és az ipaii munkaadók jogviszonyainak rendezését még a régi rendszer kormányzatai is munkaprogrammjukba vettek. Sajnos, ez csupán programm volt, de a megvalósulás terére csak mo-t léphet. Da ismeretes az is, bogy az utób) i idős telfot'ása szerint, a munkaviszonyok rendezése egyedül ugy lehetséges, ha egyfelől a munkaadok, másfelől az alkalmazottak szervezetei szerződeses viszonyt létesítenek, amely szervezetek ezután, a megállapított munkafel té eleket, a naá-ik fel el szemben garantálni is kötelesek. Ebben a szellemben kötötték meg legutóbb, az építőipari kollektív szerződést, Garami Ernő kereskedelmi miniszter élőit és az ő ellenjegyzése mellett. Ily szerződésekkel biztosíttatik a munkaviszony minden iparágban a közel jövőben, éppen ezért szükséges, hogy a most megalakult szövetség kebeleben szervezés alatt álló külömböző szakosztályok, teljesen kiépitcssenek. Ez a munka most van folyamatban. Rövid idő alatt befejezést is nyer. Minthogy pedig kollektív szerződések tartama szerint, a szervezett munkás csakis szervezett munkaadónál dolgozhat es viszont, egyúttal világos, hogy milyen jelentősége van annak, hogy az ösazipdrestság mielőbb tagja legyen a szövetségnek. Uiry tadjuk, hosy a szövetségen kivál, szamo tevő iparos nem is marad. Fel kell még említenünk, a szövetség céljai közül azt is, hogy tagjai számára jogvédelmet is kiván bi tositani; tagjait olcsó anyagok beszerzése u ján a már annyira óhajtott árcsökkentések útjára vinni, e célból, ha kell, anyagbeszerző és termelő szövetkezeteket létesít ni, szólal, igyekszik a szövetség megtenni mindazt, amit az eddig fennállott ipari egyesülések, éppen szervezetüknél fogva, elérni és megtenni nem tudtak. A szövetség tisztikara a kővetkező : Elnök: Pisszer J.mos, Alelnökök: Hogyan Mihály és Fodor Ferencz. Titkár: Killer Rezső. Pénztárnok: Baruha Pál. Jegyzők: Kubala Ferenc és Kovács Ferenc Veze ős^gi tagok : Érbe Géza, Gallasz Antal, Hudák Mhaly, Kéry Jó/.sef, Kövér Sámuel, Kuharek Ferenc, Magéra Gusztáv, Markovits Jenő, itj. Molárovits János, Osváth Antal, Repinszky János Ellenőrök: Kiss Sámuel elnök, tagok: Karasz László, Klufter Ignác, Tárczay Eudre, Zomborszky, Dániel Az iparosság és a közönség is nagy érdeklődéssel és sok reménnyel tekint a szövetség működése elé. Bondaskodás a leszereli: muakanélküli emberekről Felvétel a Munkásotthonban. ayir<-gx«t»*ft, fbruár 7 U NyimMk tudóiiuháuil) A hadügyminiszter rendelete értelmében Nyíregyházán es mint az ország többi városá ban munkásotthont állítottak föl a leszerelt, de meg munkanélküli katonák részére. A munkásotthonban minden ember ingyen élelmezést, lakást és azonkívül rendes katonai zsoldot kap amelynek ellenében köteles magát a munkásotthon házirendjének alávetni. A nyíregyházi munkásotthonban még van néhány üres hely amelyeknek betöltése végett a munkáso'thon vezetősége a következő fölhívástbocsáj'otta ki: A masryar hadügyminisztérium 48611 19l8 számú rendeletével gondoskodni kivan a leszerelt, de munkanélkül lévő emberekről miért is munkásotthonok felállítását rendelte el Ilyen munkásotthon Nyíregyházán is fel lett ál iiva, egyelőre 60 leszerelt, munkanélküli egyén részére. Ezen munkásotthonokban a jelentkezők mindaddig, mig ők megfelelő munkába nem állíthatók ingyen élelmezést, lakást és katonai zsoldot kapnak és a munkásotthon házirendje nek magukat kötelesek alávetni. Felhivatnak tehát mindazon les terelt, de még mu ikanélkül lövő egyének, akik magukat a nyíregyházi katonai munkásotthonban fel akarják vétetni, hogy ebbeli szándékukat a munkásotthon vezetőségénél vagy a nyíregyházi munkahivatal vezetőjénél mielőbb jelentsék be. Jelentkezéskor az illetők katonai leszerelési i

0azol?ányukat is vigyék masakkal Katonák 1 Munkasok ! Ne mulasszátok ei tehát az alkalmat, hanem akinek nincs munkája és nem akar családja terhére lenni, a fent említett helyen felvetel végett sürgősen jelentkezzék. Nyíregyháza, 1919. február hó 5. A nyíregyházi katonai munkásotthon vezetősége. Városi Színház-Mozgó, Péntek—Szombat—Vasárnap Magyar filmek remeke „Féltestvérek" Fenyvesiy Emil felléptével.