Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-05 / 29. szám

t J

fiUauíúíK. 1919. február & Ha jön a tavasz... Szó, ami szó, Mtjérzi falu, várai, kegy olveiztettük a háberat, hogy a megszálló csapatok ugy körülvettek bennünket, mint a farkast a verem. Mintha a mell tökön térdelnének: nehe«en lélegzünk Télvíz ideje van és üres a kamránk, hideg a szobánk. A haboru fölemésztett mindenünket és az összeomlást követő megszállás megkötötte a kezünket: nem tadunk ugy cselekedni, ahogyan kellene, ahogyan szeretnénk. Erdéink, bányáink idegen, sőt ellenséges kézen. Fázunk. A konyhánkba, szobánkba nem kerül annyi tüzelőanyag, amenayi kellene. Legtöbb helyea hogyan segített magán a falu, a város? Ugy, hogy a család meleg ételhez juthasson, hogy a szobában a mosdóm be ae fagy jon, megengedte a köztereken, utcákon levő fák kiirtását. Nem jószántából, nem fapusztitási p«sz szióból, hanem a legnagyobb kényszer páran csa folytán. Tudjátok, mit jelent ez? Azt jelenti, bogy a ránk következő tavasszal Magyarorszag ftlu<ban, varosaiban kevesebb lesz a lomb, a virág, nyáron az árnyék, a madárdal, az egészséges levegő. Évszázados fák törzseire hullnak a fejszecsapasok, sok örömet és boldogságot látott fdk dőlnek ki jajgató ropogással, egyike másika kora pusztulássá!, hogy segítségünkre legyenek ezzel a legszomorúbb téllel való megbirkózásunkban. A tavasszal visszatérő madár hiába keresi a fészkét, a méhecske a virágot, a fáradt utas a lombot: nem lesz, mert elpusztítottuk, föltüzeltük. A ránk kényseeritett fapusztításokat mi is a háború pusztításai közé szamithatjuk, aminthogy annak volt is a következménye A tavasz beálltával lássunk a faültetésekhez, mert — mondom — bűnös könnyelműség az utánunk következők ellen való vétkezés tanyázhatik ott, ahol ölhetett kezekkel nézik majd a kiirtott iák sírját és nem gondolnak a falu, a város disze inek a visszaszerzésére, a madárra, a méhecs kére, a lombra, az árnyékra, az utasra, a játszó gyermekekre. Egyszerre netn szökken sudarba a fa egyszerre nem nő meg a lomb, az árnyék, az igaz, de idővel éppen olyan hatalmas, terebélyes lesz mint aminőt kiirtottunk Legyünk olyan emberek, akik nemcsak maguknak dolgoznak, hanem a jövő generációknak is. A magyar népköztársasagot sem marói holnapra csinálják. ez is olyan fa, aminek a lombjára és gyümölcsére várni kel. De nem bünős könnyelműség és leírhatatlan bűn lett volna e az, ha csak azért nem ültetjük el a köztársaságnak, az uj korszaknak a faját ma, mert még holnap nem pihenhetünk az árnyékába és a gyümölcse sem pottyan mindjárt az ölünkbe? Vissza kell adni a falunak, « városnak a fákat amiket kipusztítottunk. E«t követeli a jövő. Hadd legyen itt újra lomb, madárdal, méhecske 2ümmögés és gyermekkacagas. Szomorúbb, szegényebb, csupaszabb lesz falu, város. Talán az ember is. ha majd látja, érzi, bogy mit csinált velünk ez a tél, hogy micsoda irtást végzett az a fejsze, amit a kényszerűség nyomott a kezünkbe. Do ez a szomorúság, ez a sivár kép nem azt diktálja nekünk, hogy most már tegyük ölbe a kezünket és ujy potyogtassuk a köny nyeinket Az elszontyolodas, a pityergés. a tétlenség nem adja vissza a madarnak a fészkét, a méhecskének a virágot, az utasnak, a forró Ságban játszadozó gyermekeknek az árnyat, az egészségesebb, tisztább levegőt. Ez az állapot kötelességet, munkát ró a nyakunkbn és ne legyen ebben az országban egy falu. egy város, ahol ezt a kötelességet elhanyagolják, nem értik meg, ahol bűnös tétlenséggel nézik a kidöntött, eltüzelt fatörzsök, suttogó, dalos lombok sírját. Ültessünk uj csemetéket a kidöntött fák helyébe, Hasznosabbakat, értékesebbet, nagyobb lombmkat, gyümölcshozókat, ha lehet. Az elpusztítottak javarészét nem mi ültettük Apáink nagyapáink bajoskodtak velük, hogy kedvessé, lombossá, virágossá tegyak a fészküket. A fiáik, unokáik kedvéért csinálták. Hát mi ne dolgozhatnánk a fiaink, unokáink kedviért? Van o a világon hely. ahol esnek a véres háhorunak a zivatarja végig nem söpört s semleges országok kivételével ? Vtn e hely, ahol nem gondolnak m-<jd a romok helyén az újra születő rend fölépítésére? Nincs, ha még ott émberek tanyázhatnak. Városi néptanács alakul Nyíregyházán Néptörvény a közigazgatás szervezetének módosításáról. HyiKgfiv&Mk, február 4 (A Nyvrvidék máú»t4ó*%i& ; Megjelent és ma Nyíregyháza városához is megérkezett az 1919 évi VIH néptörvény a városok közigazgatási szervezetének ideiglenes módositásáról Eszerint addig amig a tör vényhatósági és a község; közigazgatás újjászervezése megtörténik, a törvényhatósági joggal felruházott varosok törvényhatósági tagjainak és r. t. városok képviselőtestületeinek, továbbá az ezek kebeléből alakult összes bizottságoknak s az eddigi törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok mindennemű kiküldetésének meg-züntetése mellett azok jogkörét a 2 § értelmében alakítandó városi néptanács veszi at, amely ezt a jogkört teljes felelősség mellett tölti be. A városi néptanács áll a városi tanácsnak tisztviselő tagjaiból és azokból a tagokból, akiket a főispáni tennivalók ellatására jogosi tott kormánybiztos az illető városnak az 1918. évi I. néptörvény szerint városi törvényható sági, illetőleg községi válás, tói joggal felruházott lakosai közül kiküld Ezeknek a kiküldött tagodnak száma legalább 2-vel legyen leg feljebb 4 el lehet nagyobb a tisztviselői tagok számánál. A városi tanácsnak nem lehet tagja, ki az 1886. évi XXI Lc 23. § a szerint törvényhatósági bizottsági illetőleg képviselőtestületi tag nem lehet. A városi néptanáes ülésein a 2. §-ban említett tagokon kivül tanácskozási joggal iésztvehetnek az 1886. XXI. t.-c 51. § a illetőleg XXII t.-c. 58 § a szerint közgyűlési tagsági joggal felruházott városi tisztviselők, akiket azonban szavazati jog nem i let meg. A városi néptanács hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyei, ame'yeket előző törvenyek a törvényhatósági közgyűlés, illetőleg a képviselőtestületi gyűlés hatáskörebe u'alnak. A városi tanács eddigi jogköre, igy választási jog kőre is érintotlen marad. A városi néptanács a szükséghez képest intézkedik a szék és házi bizottságok kiküldéséről és szervozéséröl. E bizottságoknak tagja lehet az. akinek az 1918—1. néptörvény szerint törvényhatósági, illetőleg községi választójoga van, akár tagja a városi néptanácsnak, akár nen. A városi néptanács ülései nyilvánosak. A városi néptanács választja mindazokat a tisztviselőket, akiket a törvényhatósági bizottság, illetőleg a képvise őte<*tület közgyűlése választott, kivéve a városi tanács tagjai és a közgyűlésen eddig szavazati joggal felruházott tisztviselőket. Ha a néptanács választása alól kivett állások valamelyike megüresedik és ennek ideig lenes betöltése a közszolgálat érdekében szükséges, ez a városi közigazgatás újjászervezéséig csak helyettesítés utján történheuk A helyettesítés jogát — a városi néptanács meghallgatásával — a főispáni tennivalók ellátására jogo sitott kormánybiztos gyakorolja. Ez a helyettesítés során foiozatosan olyan további ádásra válik a helyettesítés szükségessé, ame'yre nézve a néptanácsnak, illetőleg a városi tanácsnak választási joga van, a helyettesítést a várost néptanács, illetőleg a városi tanács teljesít. A törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács ülésein az eddigi tiszt viselőtagokon kivel részt vesznek — azonban szavazati jog nélkül — a néptanácsnak azok a tagjai, akiket a néptanáes nem tisztviselőtagjai közül az ügyek intézésének irányítására és ellenőrzésére a városi tanácsba kiküld. Ezeknek a kiküldött tagoknak a száma azonban nem haladhatja meg a tisztviselő tanácstagok számának a felét. Ha a jelenlevő nem tisztviselő tagok többségé kívánja, a városi taáács hatáskörébe tartozó bármely ügyet a néptanács döntése alá kell kocsá^tani, kivéve a varesi tanács hatáskörébe utalt választásokat. Amig a törvényhatósági városi közigazgatási bizottságról ujabb törvény nem rendelkezik, e bizottság elnöke a törvényhatósági jog, gal feltuházott városokban a kormánybiztoshelyettese a polgármester, rt. városokban — ha a városnak külöa kormánybiztosa nincs, — a polgármester tagjai pedig az lí-76 VI. t.-e. első §. és az 1912. XX 11. t c VI. § ában megnevezett tisztviselő tagokon kivül az a 10 tag akiket a városi néptanács a tár saját nem tisztviselő tagjai, akár az illető városnak az 1919. 1. néptörveny szerint törvényhatósági valasztóí joggal felruházott egyéb lakosai közül a bizottságba kiküld. Ez a törvény kihirdetése napjan lép életbe és azt a belügyminiszter hajija végre Nem korlátozzák Nyíregyházán az ingatlanforgalmat 9 jfirepf Usuen. f bruár 4. [A Nywvídtk tudóntóiától,} A közelgő földbirtokreform és az egyszeri vagyonadó igazságos megosztása indította a kormányt az >919 évi 11 néptörvény kiadására amely kimondja, bogy ingatlant élők között átruházni. szétosztani, vagy elajándékozni tilos. A törvény paragrafusait a különböző bíróságok küiönbözőképen értelmezték. Egyes városokban a járásbíróságok az ingatlanátruházási kérelmeket egyszerűen elutasították, máshol pedig az átruházást a pénzügyminiszter engedélyétől tették függővé. Az ingatlanátruházás kérdése felkeltette a közönség érdeklődését. A közönség egyáltalán nincsen tisztában avval, hogy kizárt-e as átruházás ab ovo minden esetben, vagy pedig bizonyos engedély megszeizéíe mellett lehetséges e. Felkerestük a nyíregyházi járásbíróság vezetőjét, a kérdésünkre azt aki felvilágosítást adta, hogy a nyíregyházi jirásbirőság minden átruházási kérelmet teljesít. A nyíregyházi telekkönyvi hatóság minden végzést megküld a péazügyigazgatósághoz de eddig még mindet jóváhagytak igy tehát nincs értelme, hogy az ingatlan forgalmat Csökkentsék. Más oldalról arról értesülünk, hogy a földnek értéke nagyon leszáit Ennek okát részben a háború alatti abnormális árakben kereshetjük. A háború alatt az emberek a főidet tartották a legjobb takarékpénztárnak, holott a birtokokért néha fizetett horribilis árak egyáltalán nem áltat arányban a fold hozadékával. Másik oka a föld értéktelenedésenek a munkaerő hiánya és az ezzel összefüggő magas munkabérek. Ha egy földmunkásnak körülbelül tizenkétezer korona az évi fizetése, akkor — ha 30 holdra egy munkást számi-