Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-03 / 223. szám

1918. október 1. tftii ilt fl lyykMtfllHá ithritliiHliPrtMMft líl m intdzkedásei a Be kel! Jelenteni a betegeket ít varosok és a rendőrség államosítása üBlsiMftt; október 3 ((Fővárosi munkatársunktól.) A Magyar Városok Országos Kongres­szusának állandó bizottsága legutóbbi ülé­sén foglalkozott a rendőrség államosítá­sának kérdésével és ezen az ülésen elha­tározták, hogy ebben az ügyben terjedel­mes fölterjesztést intéznek a kormányá­hoz. Ez a felterjesztés értesüléseim sze­rint már elkészült és azt a napokban el­juttatják Wekerle Sándor miniszterelnök­höz, aki jelenleg a belügyminisztérium ü­gveit is intézi. Felkerestem ma Várhidy Lajost, a kongersszus igazgatóját, akit megkértem arra, mondja el, hogy a rendőrség álla­mosításával kapcsolatban mik a kívánsá­gaik a magyar városoknak. E kérdésemre az igazgató ur a kö­vetkező nyilatkozatot tette előtem a Nyír­vidék számára. — Terjedelmes fölterjesztésünket el­juttattuk már a miniszterelnök úrhoz, — egyidőben azonban megküldöttük ezt p fel­terjesztést Nyíregyháza polgármesterének is. azzal a kéréssel, hogy ebben az ügyben lépjen haladéktalanul érintkezésbe Fényes Lászlóval, Nyíregyháza város országgyű­lési képviselőjével és igyekezzék őt meg­nyerni arra. hogy a kérdés parlamenti tárgyalásánál a felterjesztésben kifejezés­re jutott álláspontot támogassa. — A felterjesztésben elmondjuk, hogy annak ellenére, hogy a rendőrség államosításakor is egy ősi bástya dül össze az önkormányzat viharedzett várán, mi mégsem emelünk kifogást a rendőrség ál­lamosítása ellen, sőt bizonyos megnyug­vással látjuk ta kormány szándékát, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a városok túlnyomó része részint pénzügyi okok mi­att, részint a rendőrség széltagozódása kö­vetkeztében nem tudta rendőrségét ugy fejleszteni és tökéletesíteni, amint arra szükség volt. Amikor azonban elismer­jük a rendőrség államosításának szüksé­gességét, egyúttal tiltakoznunk kell a tör­vényjavaslat indokolásának ama része el­len, amely azt állítja, hogy a rendőrség államosítása révén a városok évenként mintegy nyolc millió korona költségtől mentesülnek. Ez tényleg így lenne akkor, ha az államosítás révén mindaz a feladat, amit ma a városi rendőrség ellát, az álla­mi rendőrség hatáskörébe utaltatnék. Ez azonban nem történik meg, aminek kö­vetkezménye, hogy a városok kénytelenek lesznek közigazgatási személyzetüket sza­porítani. Tekintetbe kell vennünk azt is. liogy sok olyan rendőrségi alkalmazott lesz, akik nem mennek át az állam szolgá­latába és igy a városoknak kell majd őket végellátásban részesíteni. — Ennek előrebocsájtása után a fel­terjesztés hangsúlyozza, hogy az államo­sításnak egyszerre, és minél előbb kell megtörténnie az összes városokban, fia ez nem lenne igy, akkor egyrészt anyagi­lag hátrányt szenvednéneak azok a váro­sok. ahol az államosítás csak évek múlva vitetnék keresztül, másrészt azonban a há­ború sajnálatos következményei is foko­zottabb mértékben leimének ezeken a he­lyeken észlelhetők. — Kifogásoljuk a törvényjavaslatnak azt a részét, amely kötelezi a városokat, hogy azokat az épületeket, illetve helyisé­geket, amelyeket a városok eddig a rend­őrség céljaira használtak, az áUamjancs­iárnak ingyenes használatul átengedjenek. Ez az elintézés sok súrlódásnak a mag­vát rejti magában és gyakorlatilag nem is oldható meg. Nem igazságos ez a ren­delkezés azért sem. mert az a város, amely most bérhelyiségben helyezi el a rendőrsé 1­gét, a szerződés átruházásával mentesül a költségektől, mig az a város, amelynek sa­ját épületében működik a rendőrsége, — kénytelen lenne az épületet ingyen áten­I gedni. De az anyagi vonatkozástól elte­kintve is, súlyos megszorítás érné azokat a városokat, amelyekben a városháza szol­gál a rendőrség elhelyezésére. Ha a tör­| vényjavaslatból ebben a formájában lesz I törvény, akkor az érdekelt városokat ez az intézkedés gátolná a városháza felett való rendelkezési jogában, emellett nem lenne meg a lehetősége a hivatalos helyi- ; ségek terjeszkedésének és a városoknak nem lenne módjukban elhelyezni azokat az uj ügyosztályokat, amelyekkel a rend­őrség államosítása révén bővülne a váro­si adminisztráció. — A kérésünk az, hogy a törvény ja- ( vaslatot olyan értelemben módosítsák, — hogy a városok mentesítve legyenek az épületek és helyiségek átadásának a köte- ; lezettsége alól és ehelyett arra kötelezze í őket a törvény, hogy az államosítástól i j kezdve a békekötést követő három éven át. I a kincstár által fizetendő bérösszeg ellené­[ ben gondoskodjanak az állami rendőrség | elhelyezéséről. — Felterjesztésünkben tiltakozunk az ellen, hogy a budapesti állami rendőrség személyzetét és létszámát kivegyék az or-; szágos létszámból. Ezt nem tartjuk indo- • koltnak. Tiltakozunk az ellen is, hogy a { rendezett tanácsú városokat esetleg meg ' fosszák a rendőrkapitányságoktól és ehe­; lyett azt kérjük, hogy amennyiben ennek | szüksége mutatkozik, ugy inkább a rende­' zett tanácsú városokat körülfekvő közsé­i geket kapcsolják rendőrileg hozzájuk, — , : hogy igy ez a kapitányság akár a lélekszá­; mot, álcár a terület nagyságát illetőleg meg felelne annak a mértéknek, ami egy. ön­álló rendőrhatóság fölállítását indokolttá teszi. — Azt is kérjük a kormánytól, hogy a végrehajtó személyzet a .városokban az államosítás esetén se legyen kevesebb, — mint a városi rendőrségnél volt, és kér­jük a törvényben annak a kimondását is, hogy azokra a városi rendőrségi alkalma­zottakra, akik a törvény életbe léptekor szolgálatban állottak, a törvényben előirt magasabb képesítés kötelezettsége nem vonatkozik. Ennek a kimondását a szerzett jogok tiszteletben tartása teszi indokolttá. — A városi rendőrség tisztviselői és egyéb alkalmazottai között méltán kelt ag­godalmat e javaslat a tekintetben, hogy ők az állami rendőrség működésének meg kezdése napjával rendelkezési állapotba ke rülvén, kinevezés esetén is hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint a határrendőr­ség alkalmazottai, akiknek rendelkezési ál­lapotba helyezéséről a törvényjavaslat — nem tesz említést. Éppen azért, arra kér­jük a miniszterelnököt, hogy pótlólag o­lyan rendelkezést vegyen a törvényjavas­latba, amely kimondja, hogy a jelenlegi városi rendőrségi alkalmazottak az álla­mi szolgálatba történő kinevezés eseté* a fizetési osztályokba a szerzett jog, a ki­nevezést megelőzőleg élvezett fizetés és a szolgálati idejük szem előtt tartásával osz­tatnak be. Nagyjában ezek a városok kivánságai. A felterjesztésben még azt is kérik a Vá­rosok. hogy a törvényben a rendőrfőka­pitányságok számának, székhelyének és működési területének megállapítása is mondassák ki. Paái Jói*. •fyírfgfví;1;,v> oltiber 3 (.á XffirvitUBe m'líhviéi^iinL Nemcsak Nyíregyházán, de a várme­gye egész területén a legkomolyabb jár­vánnyá fajult az az ismeretlen betegség, amelyet általában spanyol influenzának hívnak. Mikecz Dezső udvari tanácsos, al­ispán, éppen ezért a mai napon rendeletet adott ki, amellyel a spanyol betegség to­vább terjedését akarjja megakadályozni. Az alispán fertőző betegséggé minősiti a spanyol influenzát és la járvány idején szokásos intézkedéseket tette meg. Igy kö­telezővé tette a megbetegedések bejelenté­sét, a vörös cédula kiragasztását, a bete/­gelc elkülönítését, ezenkívül azokon a he­lyeken, ahol nagyobb számú megbetege­dés történt, betilt mindenféle összejöve­telt, mulatságot. r Az alispán rendelete, amely egyébként a betegség külső ismertető jeleiről is föl­világosítást ad. a következőkép szól: A vármegye területén az utolsó hetek-! ben súlyos egészségháboritással járó, sőt — bár ritkán — halállal végződő feletie ra­gályos jellegű heveny fertőző betegség lé­pett fel. A betegséget a közönség «Spanyol nátha* «Spanyol láz»-nak nevezte el. Habár ezen betegség a vonatkozó tör­vényben és rendeletekben azon betegsé­gek között, melyek hatósági beavatkozást igényelnek;, felsorolva nincsen; de miután rohamosan teried,. nagyszámú egyénnek súlyos szenvedést okoz., sokakat hosszú, vagy rövid időre munkaképtelenné tesz. és már nem is jelentéktelen számú halálo­zást okozott, megokoltnak láLom, hogy ter­jedése ellen hatósági óvintézkedéseket ren­deljek el. — Elsősorban alkalmas módon közhírré teendő, hogy a betegség a várme­gye területén fellépett, hogy súlyos egész­ség háboritási tünetekkel jár és némely esetekben, bár ritkán, halált is okoz. A vármegyei főorvos jelentése szerint hirtelen és szokatlanul magas lázzal, tag és hátfájással, súlyos közérzeti zavarokkai je­lentkezik. Leggyakrabban a légző szervek hurutos jelenségei: nátha, rekedtség, kí­nos köhögés csatlakoznak az előbb emlí­tett tünetekhez. Az emésztő szervek és a többi nyálkahártyák hurutos gyuladása is észlelhető. — Ismétlődő orrvérzés, véres székletét, egyes esetekben tüdővérzés is előfordul. Kimerült, vagy már előzőleg be­teg — tuberkulotikus, szervi szívbajban szenvedő,, stb. — egyéneknél, mint felette veszélyes komplikáció: a tüdőgyuladás lép fel. Észlelhető ezen szövődmény olyanok­nál is, kik meg nem felelő módon visel­kednek és kik rosszindulatú fertőzésnek voltak kitéve. Észleltetnek görcsös állapo­tok is, u. n. izomrángások, görcsös kö­högési rohamok, sőt agyhártya izgalomra utaló tünetek is. Az egyéni védekezés sarkalatos köve­telménye kerülni a betegeket és olyan he­lyiségeket, ahol sok ember jön össze. —• Ugyanis a betegség legnagyobb valószínű­ség szerint a beteg áitai kíköhögött, vagy kiköpött, beszélgetés közben a száj és orr­nyilasból kipermetezett váladék allal ra­gad. Ebből következik a beteggel nem kell közvetlenül érintkezni, hanem az is elég., ha csak közelében tartózkodunk, hogy a betegséget elkapjuk. A hatósági védekezés elenged he télies feltétele az. hogy a hatóság'tudomással birjon, hol, mikor és hány megbetegedés történt? Ez okból az 1876. évi XIV. t. c. 80. szakasza alapján elrendelem a megbe-

Next

/
Thumbnails
Contents