Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-03 / 223. szám

1918. október 1. tftii ilt fl lyykMtfllHá ithritliiHliPrtMMft líl m intdzkedásei a Be kel! Jelenteni a betegeket ít varosok és a rendőrség államosítása üBlsiMftt; október 3 ((Fővárosi munkatársunktól.) A Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a rendőrség államosításának kérdésével és ezen az ülésen elhatározták, hogy ebben az ügyben terjedelmes fölterjesztést intéznek a kormányához. Ez a felterjesztés értesüléseim szerint már elkészült és azt a napokban eljuttatják Wekerle Sándor miniszterelnökhöz, aki jelenleg a belügyminisztérium ügveit is intézi. Felkerestem ma Várhidy Lajost, a kongersszus igazgatóját, akit megkértem arra, mondja el, hogy a rendőrség államosításával kapcsolatban mik a kívánságaik a magyar városoknak. E kérdésemre az igazgató ur a következő nyilatkozatot tette előtem a Nyírvidék számára. — Terjedelmes fölterjesztésünket eljuttattuk már a miniszterelnök úrhoz, — egyidőben azonban megküldöttük ezt p felterjesztést Nyíregyháza polgármesterének is. azzal a kéréssel, hogy ebben az ügyben lépjen haladéktalanul érintkezésbe Fényes Lászlóval, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjével és igyekezzék őt megnyerni arra. hogy a kérdés parlamenti tárgyalásánál a felterjesztésben kifejezésre jutott álláspontot támogassa. — A felterjesztésben elmondjuk, hogy annak ellenére, hogy a rendőrség államosításakor is egy ősi bástya dül össze az önkormányzat viharedzett várán, mi mégsem emelünk kifogást a rendőrség államosítása ellen, sőt bizonyos megnyugvással látjuk ta kormány szándékát, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a városok túlnyomó része részint pénzügyi okok miatt, részint a rendőrség széltagozódása következtében nem tudta rendőrségét ugy fejleszteni és tökéletesíteni, amint arra szükség volt. Amikor azonban elismerjük a rendőrség államosításának szükségességét, egyúttal tiltakoznunk kell a törvényjavaslat indokolásának ama része ellen, amely azt állítja, hogy a rendőrség államosítása révén a városok évenként mintegy nyolc millió korona költségtől mentesülnek. Ez tényleg így lenne akkor, ha az államosítás révén mindaz a feladat, amit ma a városi rendőrség ellát, az állami rendőrség hatáskörébe utaltatnék. Ez azonban nem történik meg, aminek következménye, hogy a városok kénytelenek lesznek közigazgatási személyzetüket szaporítani. Tekintetbe kell vennünk azt is. liogy sok olyan rendőrségi alkalmazott lesz, akik nem mennek át az állam szolgálatába és igy a városoknak kell majd őket végellátásban részesíteni. — Ennek előrebocsájtása után a felterjesztés hangsúlyozza, hogy az államosításnak egyszerre, és minél előbb kell megtörténnie az összes városokban, fia ez nem lenne igy, akkor egyrészt anyagilag hátrányt szenvednéneak azok a városok. ahol az államosítás csak évek múlva vitetnék keresztül, másrészt azonban a háború sajnálatos következményei is fokozottabb mértékben leimének ezeken a helyeken észlelhetők. — Kifogásoljuk a törvényjavaslatnak azt a részét, amely kötelezi a városokat, hogy azokat az épületeket, illetve helyiségeket, amelyeket a városok eddig a rendőrség céljaira használtak, az áUamjancsiárnak ingyenes használatul átengedjenek. Ez az elintézés sok súrlódásnak a magvát rejti magában és gyakorlatilag nem is oldható meg. Nem igazságos ez a rendelkezés azért sem. mert az a város, amely most bérhelyiségben helyezi el a rendőrsé

1gét, a szerződés átruházásával mentesül a költségektől, mig az a város, amelynek saját épületében működik a rendőrsége, — kénytelen lenne az épületet ingyen átenI

gedni. De az anyagi vonatkozástól eltekintve is, súlyos megszorítás érné azokat a városokat, amelyekben a városháza szolgál a rendőrség elhelyezésére. Ha a tör| vényjavaslatból ebben a formájában lesz I törvény, akkor az érdekelt városokat ez az intézkedés gátolná a városháza felett való rendelkezési jogában, emellett nem lenne meg a lehetősége a hivatalos helyi- ; ségek terjeszkedésének és a városoknak nem lenne módjukban elhelyezni azokat az uj ügyosztályokat, amelyekkel a rendőrség államosítása révén bővülne a városi adminisztráció. — A kérésünk az, hogy a törvény ja- ( vaslatot olyan értelemben módosítsák, — hogy a városok mentesítve legyenek az épületek és helyiségek átadásának a köte- ; lezettsége alól és ehelyett arra kötelezze í őket a törvény, hogy az államosítástól i j kezdve a békekötést követő három éven át. I a kincstár által fizetendő bérösszeg ellené[ ben gondoskodjanak az állami rendőrség | elhelyezéséről. — Felterjesztésünkben tiltakozunk az ellen, hogy a budapesti állami rendőrség személyzetét és létszámát kivegyék az or-; szágos létszámból. Ezt nem tartjuk indo- • koltnak. Tiltakozunk az ellen is, hogy a { rendezett tanácsú városokat esetleg meg ' fosszák a rendőrkapitányságoktól és ehe; lyett azt kérjük, hogy amennyiben ennek | szüksége mutatkozik, ugy inkább a rende' zett tanácsú városokat körülfekvő közséi geket kapcsolják rendőrileg hozzájuk, — , : hogy igy ez a kapitányság akár a lélekszá; mot, álcár a terület nagyságát illetőleg meg felelne annak a mértéknek, ami egy. önálló rendőrhatóság fölállítását indokolttá teszi. — Azt is kérjük a kormánytól, hogy a végrehajtó személyzet a .városokban az államosítás esetén se legyen kevesebb, — mint a városi rendőrségnél volt, és kérjük a törvényben annak a kimondását is, hogy azokra a városi rendőrségi alkalmazottakra, akik a törvény életbe léptekor szolgálatban állottak, a törvényben előirt magasabb képesítés kötelezettsége nem vonatkozik. Ennek a kimondását a szerzett jogok tiszteletben tartása teszi indokolttá. — A városi rendőrség tisztviselői és egyéb alkalmazottai között méltán kelt aggodalmat e javaslat a tekintetben, hogy ők az állami rendőrség működésének meg kezdése napjával rendelkezési állapotba ke rülvén, kinevezés esetén is hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint a határrendőrség alkalmazottai, akiknek rendelkezési állapotba helyezéséről a törvényjavaslat — nem tesz említést. Éppen azért, arra kérjük a miniszterelnököt, hogy pótlólag olyan rendelkezést vegyen a törvényjavaslatba, amely kimondja, hogy a jelenlegi városi rendőrségi alkalmazottak az állami szolgálatba történő kinevezés eseté* a fizetési osztályokba a szerzett jog, a kinevezést megelőzőleg élvezett fizetés és a szolgálati idejük szem előtt tartásával osztatnak be. Nagyjában ezek a városok kivánságai. A felterjesztésben még azt is kérik a Városok. hogy a törvényben a rendőrfőkapitányságok számának, székhelyének és működési területének megállapítása is mondassák ki. Paái Jói*. •fyírfgfví;1;,v> oltiber 3 (.á XffirvitUBe m'líhviéi^iinL Nemcsak Nyíregyházán, de a vármegye egész területén a legkomolyabb járvánnyá fajult az az ismeretlen betegség, amelyet általában spanyol influenzának hívnak. Mikecz Dezső udvari tanácsos, alispán, éppen ezért a mai napon rendeletet adott ki, amellyel a spanyol betegség tovább terjedését akarjja megakadályozni. Az alispán fertőző betegséggé minősiti a spanyol influenzát és la járvány idején szokásos intézkedéseket tette meg. Igy kötelezővé tette a megbetegedések bejelentését, a vörös cédula kiragasztását, a bete/gelc elkülönítését, ezenkívül azokon a helyeken, ahol nagyobb számú megbetegedés történt, betilt mindenféle összejövetelt, mulatságot. r Az alispán rendelete, amely egyébként a betegség külső ismertető jeleiről is fölvilágosítást ad. a következőkép szól: A vármegye területén az utolsó hetek-! ben súlyos egészségháboritással járó, sőt — bár ritkán — halállal végződő feletie ragályos jellegű heveny fertőző betegség lépett fel. A betegséget a közönség «Spanyol nátha* «Spanyol láz»-nak nevezte el. Habár ezen betegség a vonatkozó törvényben és rendeletekben azon betegségek között, melyek hatósági beavatkozást igényelnek;, felsorolva nincsen; de miután rohamosan teried,. nagyszámú egyénnek súlyos szenvedést okoz., sokakat hosszú, vagy rövid időre munkaképtelenné tesz. és már nem is jelentéktelen számú halálozást okozott, megokoltnak láLom, hogy terjedése ellen hatósági óvintézkedéseket rendeljek el. — Elsősorban alkalmas módon közhírré teendő, hogy a betegség a vármegye területén fellépett, hogy súlyos egészség háboritási tünetekkel jár és némely esetekben, bár ritkán, halált is okoz. A vármegyei főorvos jelentése szerint hirtelen és szokatlanul magas lázzal, tag és hátfájással, súlyos közérzeti zavarokkai jelentkezik. Leggyakrabban a légző szervek hurutos jelenségei: nátha, rekedtség, kínos köhögés csatlakoznak az előbb említett tünetekhez. Az emésztő szervek és a többi nyálkahártyák hurutos gyuladása is észlelhető. — Ismétlődő orrvérzés, véres székletét, egyes esetekben tüdővérzés is előfordul. Kimerült, vagy már előzőleg beteg — tuberkulotikus, szervi szívbajban szenvedő,, stb. — egyéneknél, mint felette veszélyes komplikáció: a tüdőgyuladás lép fel. Észlelhető ezen szövődmény olyanoknál is, kik meg nem felelő módon viselkednek és kik rosszindulatú fertőzésnek voltak kitéve. Észleltetnek görcsös állapotok is, u. n. izomrángások, görcsös köhögési rohamok, sőt agyhártya izgalomra utaló tünetek is. Az egyéni védekezés sarkalatos követelménye kerülni a betegeket és olyan helyiségeket, ahol sok ember jön össze. —• Ugyanis a betegség legnagyobb valószínűség szerint a beteg áitai kíköhögött, vagy kiköpött, beszélgetés közben a száj és orrnyilasból kipermetezett váladék allal ragad. Ebből következik a beteggel nem kell közvetlenül érintkezni, hanem az is elég., ha csak közelében tartózkodunk, hogy a betegséget elkapjuk. A hatósági védekezés elenged he télies feltétele az. hogy a hatóság'tudomással birjon, hol, mikor és hány megbetegedés történt? Ez okból az 1876. évi XIV. t. c. 80. szakasza alapján elrendelem a megbe-