Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-25 / 242. szám

fyiregyfcáxA, I§18. októ&er 25 • Péntek XXXIX. éftoiyain • 242 szám. POLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYE! TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ÍWfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. ^"Tanítóknak félévre 10 korona. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. PQSTACHEQUE I Kéziratokat nem adunk vissza. Lemondott ü UtaltaHe-kormány ICi^á^I kihaBIgatásofc GBeSolSto Ba&klWSt, fktdber 24 (A Nyirvidsk tuA6t*Mjá.iti.) Botrány a Gotterhalte miatt a Házban A képviselőház tegnapi ülésén az erők egyesítését és a teljes általános, titkos, e­gyenlő ós községen kén ti választójog meg­valósítását követelték. Balla Aladár felszó­lalt és beszéde közben Meskó Zoltán köz­bekiáltott: — Ma Debrecenben a királyi-pár foga­dásánál a Gotlerhaltét játszották! Pokoli zűrzavar támadt erre, a balol­dalon a padokat verték; disznóság, elég­tételt követelünk — kiabálták — a mostani időkben a Gotterhaltet kell a nemzetnek eltűrni? Hol van Wekerle? Megszökött! — Szurmay mondjon le! Szász Károly elnök kénytelen volt az ülést fölfüggeszteni, majd tíz percnyi szü­net után ismét megnyitotta és a követ­kező nyilatkozatot tette: A képviselő urak körében izgalmat keltett egyik délutáni lap nak az a híresztelése, hogy Debrecenben a királyi pár megérkezésekor a Gotterhaltét játszották. Tudatában ennek az esetnék a fontosságában, haladéktalanul érintkezés­be léptem a kormánnyal és tudomására hozom a Háznak, hogy Debrecenből ér­kezett hivatalos jelentés szerint Öfelségeik megjelenésekor csakis a magyar himnuszt játszották. Az esetben pedig, ha a hireszte- i lés igaz és valamelyik katonai inléző ré-! széről volna ez a tapintatlanság, hogy a magyar királyt a Gotterhaltével fogadták, akkor ez valóban nagy figyelmetlenség és tapintatlanság. Itt hosszantartó éljenzés és taps szakította félbe az elnök beszédjét, majd folytatva a következőket mondta: Olyan időket élünk, és a viszonyok olyan fordulatokat vettek, hogy amikor a magyar kormány a perszonál unióról törvényja­vaslatot szándékszik a Ház elé terjeszteni, akkor, amennyiben létezett és érvényesült is. Magyarországon a régi katonai rendele­tek alapján ilyen gyakorlat, hogy egyes alkalmakkor a király megjelenése alkal­mával Gotterhaltét játszottak, ezen rend­szer utolsó óráit éli. (Hosszan megujuló tetszés és éljenzés), — Ezen gyakorlat Mas­gyarországon többé nem fog érvényesülni, de igenis az a gyakorlat fog érvényesülni amelyet őfelsége legutóbb Pozsonyban gya korolt, amikor a trónörökössel együtt le vett kalappal énekelte a Himnuszt. Az uj­korszak hajnalhasadásakor kéri a Házat, hogy őrizzék meg a nyugalmukat. Ezután következett Balla Aladárnak bejelentése a fiumei eseményekről. Aa ellínzíki pártok értekezlete Balla Aladárnak a fiumei lázadásról szóló közlése óriási izgalmat keltett a házban, ugy, hogy az elnök fölfüggesztette az ülést. A szünet alatt a baloldali képvise­lők a kupolaterembe gyülekeztek, ahol rög­tönzőt ülést tartottak. Hock János követeli a kormány azonnali eltávolítását, amely nem tefel meg az ország áltál követéit kötelessé­geknek. Ez kitűnik tfebreczeni és a fiuftiei eseményekből. Zlinszky István szerint a bafolclaTi pár­toknak párttekintet nélkül azonnal tömörül­niök kell, mert nemcsak a külső, de a belső háborút is elveszítjük. Károlyi Mihály hosszabb beszédben kö­vetelte a kormány azonnali lemondását. Tö­mörülni kell mindnyájunknak — mondotta — be kell venni a parlamenten kivül álló 1 elemeket is, mert csak igy tartható fönt a rend és védhető meg az ország érdeke. Meskó Zoltán kéri, hogy a megalakí­tandó uj kormányba követeljék a legtöbbet szenvedett földmivelő nép képviselőinek a bevonását, mert hiszi® a földmivelők het­venöt percentje vérveszteséget szenvedtek a háborúban. ' Juhász Nagy Sándor a kormány azonna li eltávolítását követeli. Meg kell hiúsítani hogy a kormány egy percig is a helyén ma­radjon. Andrássy Gyula kifejti, hogy régi terve a baloldali pártok egyesítése. Örül a spontán hazafias aggodalmaktól áthatott értekezlet­nek, óva int azonban minden erőszaktól. A kormány úgyis olyan hibákat követ el és fog elkövetni, amely bukását okozza. A nemzet létéről van szó, ne térjünk le a törvényes útról ne robbantsuk szét a kormányt, mert a váltó zás úgyis gyorsan be fog következni. Apponyi Albert kijelenti, hogy Andrássy után nincs más mondanivalója, csak az, hogy törvényes uton áll, semmi erőszakra nem kapható, hanem inkább félreáll. Kéri, maradjanak nyugodtan. Szabó István, Bródy Ernő után Batthyá­nyi Tivadar kijelentette, hogy ne tanácskoz­zanak tovább, hanem menjenek a királyhoz. Pap Csicsö Istvánt is válaszra akarták birni, de nem akart nyUafközni. A baloldali kép­viselők értekezlete ezzel veget ert. Wekerle bejelenti a kormány lemondását Félhéttől tízig tartott a pártközi kon­ferencia, amikor Károlyi Mihály gróf meg­jelent a baloldali folyosón és a hírlapírók előtt kijelentette, hogy ma már nem szólal föl, mert Wekerle kiván szólani. Wekerle miniszterelnök a következőket mondotta: Mivel óráról-órára komolyabb a hely­zet, bár eddig remény volt arra, hogy meg­értve egymást kiutat talál a kormány bo­nyolult helyzetéből, mert hiszen csak a választójog kérdésében merültek fel ellen­tétek, a többi kérdésben meg volt az egyet­értés. Most azonban az adolt viszonyok kö^­zött nem tartja magát alkalmasnak a kor­mány vezetésére, ezért még holnap Őfel­sége elé járul és benyújtja a kormány le­mondását. Javasolni fogja, hogy őfelsé­ge olyan kormányt nevezzen ki, amelyben minden egyes párt képviselve legyen, sőt a partementen kívül álló elemek bevételét is javasolni fogja. (Éljenzés a baloldalon). Mivel az ellentét a választójog miatt me­rült fel, az uj kormánynak az ujabb vá­lasztójog megvalósítása lesz a feladata. Felkiáltások: Először legyen béke!!! Első a béke! Tüntetés a sajtészabadságért Dacára annak, hogy Wekerle benyújt­ja lemondását, amíg ideiglenesen is he­lyén marad, első feladata lesz, hogy min­dent elkövessen a béke létrejövelelére. — Amikor Wekerle beszéde elhangzott a bal­oldali újságíró karzaton az újságírók ki­áltoztak: — Hol marad a sajtószabadság?! Mi­re a jobb és baloldalon levő újságírók ki­áltoztak: — Hol marad a sajtószabadság? Éljen a sajtószabadság! A tüntetés percekig tartott, mialatt a Ház baloldala felállott és tapsolt és éljen­zett. Szász Károly elnök kérte a parlamen,­"ti tudósítókat, tartózkodjanak a tüntetések­től é§ ezen nehéz időkben teljesítsék sze­retettel hazafias kötelességüket. Elnapo.ták az üléseket Szász Károly elnök ezután javasolta, hogy mivel a kormány lemondott, a Ház bizonytalan időre napolja el magát. Báth Endre tiltakozik az ülés megszakítása el­len. Hadd hallja a király, a parlament sza­vát, amikor Budapesten van. Indítványoz­za, hogy holnap folytassák a tanácskozást. Bethlen István ildomtalannak tartja, hogy ülésezzen a Ház, amikor a kormány lemondott. Juhász Nagy Sándor, mivel a kormány iránt a legnagyobb bizalmatlansággal vi­seltetik, tiltakozik, hogy a Ház megszakít­sa üléseit, majd Münich Károly szólalt fel az elnök javaslata mellett. Szavazás után a Ház az elnök javas­latát elfogadta. Az interpellációk következtek volna, azonban az interpellálni akaró képvise­lők a kormány lemondására való tekin­tettel elállanak a felszólalástól. A Károlyi pártiak «Éljen Károlyi Mi­hály miniszterelnök» kiáltással távoztak az ülésteremből. Az ülés tíz óra után ért véget. Tisza a radikális választójog mellett. A képviselőház folyosóján a nagy szün­idő alatt Tisza István gróf kijelentette, hogy, az események hatása alatt magáévá teszi az általános egyenlő, titkos községenkénti vá­lasztójog alapelveit. Ari 16 flllir

Next

/
Thumbnails
Contents