Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-24 / 241. szám

2 nnÉMÉ nmmm—i utawi mr <rt jwrtianiJEK 1918. oktéber 24. Nagyobb lesz a városok állami támogatása Egységesen szabályozzák a városok építési programját Bsdapent, október 23 {Ffoárwi mwnbutáMunktití) A magyar városok több ízben kérték már a kormánytól azt, hogy térítse meg a városok­nak a háború által okozott költségeket és az eddiginél intenzivebb módon támogassa a vá­rosokat, amelyeknek adminisztrációja sok mun­kát végez el az állam helyett. A városok ed­dig csak a rendőrség fejlesztésére kaptak segít­séget az államtól és félő volt, hogy a rendőr­ségnek tervbevett államosításával ez a segítség is elmarad. Ez ügyben a Magyar Városok Or­szágos Kongresszusa terjedelmes felterjesztést intézett a kormányhoz, kimutatva e felterjesz­tésben, hogy a rendőrség államosításával a vá­rosok terhei nem csökkennek olyan mértékbaa, hogy az állami segítség felusleges lenne. Amint már jelentettem a Nyirvidék szer­kesztőségének, a belügyminisztériumban elké­szült a városi törvény tervezető és Wekerle Sándor miniszterelnöknek az a szándéka volt, hogy a javaslatot a politikai helyzet tisztulása után vagy ő terjeszti a parlament elé, vagy azt utódjának adja át. A város államsegélye E javaslat igen érdekes rendelkezéseket tartalmaz a városok támogatására vonatkozólag. Kimondja a javaslat, hogy az állam költség­vetésébe a városok segélyezésére minden évben megfelelő összeget kell beállítani. Az egyes vá­rosok már első izben is nagyobb támogatást kapnak az 1918-ban élvezett államsegélynél. Ehhee az összeghez nevezetesen hozzá kell adni az 1917. évi IX t. c. rendelkezései foly­tán az egyes tisztviselők és városi alkalmazot­tak részére szükséges családi pótlékot, illetve a családi pótlék kiegészítése címén élvezett ősz­szeget, másrészt ugyancsak hozzá kell számí­tani ehhez a segítséghez a városi közigazgatási alkalmazottak várakozási idejének leszállítása folytán előálló költségtöbbletet. A városok segítségét mindig akkora ősz­szegben kell megállapítani, hogy a segítségben ezek a tételek benne legyenek. A törvény ren­delkezései szerint a segélyt a városoktól meg­vonni, avagy azt kisebb összegbon megállapí­tani nem .lehet és a kormány ezt csak ugy teheti meg, ha erre a törvényhozás utasítja. Az államsegélyre kölcsönt vehet a város A városok részére a segítséget január 1-én egy ősszegben kell kiutalni Ha azonban január elsején indemnitás nincs, akkor a városok jo­gosítva vannak a részükre az előző évben ki­utalt államsegélynek megfelelő összeget a ren­delkezésükre álló különböző alapokból kölcsön­képpen felvenni és ezt a költségvetésben megállapított célra felhasználni. Az államsegély kiutalása alkalmával azonban a kölcsönt, az alapoknak vissza kell fizetni. A városoknak ez az intézkedése nem igényel kormányhatósági jóváhagyást. Városi műszaki osztály. Nagyon érdekesen intézkedik a készülő törvényjavaslat a városok rendezéséről is. Ejy­öutetüen és egységes elvek alapján kivánja rendezni a városokat. Egyrészt kötelességükké teszi az összes városoknak, hogy külön mű­szaki tanácsosi állást szervezzeaek, aminek felállítását Nyíregyháza városa előben már el­határozta, másrészt felállítandó bizottságokról és külön alapokról intézkedik. A műszaki ta­nácsosnak műszaki főiskolai képzettséggel kell rendelkeznie, de a váresnak ezenfelül is joga van még magasabb képesítést is követelni a műszaki tanácsostól. A mérnöki hivatal mint ilyen megmarad, de a műszaki tanácsi osz­tályba olvad bele. A törvényjavaslat azt mondja, hogy min­den város tartozik a város területéről szabá­lyozási és beépítési tervet késziténi. E célból újra fel kell mérni a városok területét. Ha valamely városnak nincs megfelelő személyzete e célra, ugy kifejezett kérésre & pénzügymi niszter a felmérést saját közegeivel megcsi­náltatja. A városok építési szabályrendeleteket kötelesek készíteni, illetve a meglévő szabály rendeleteket tartoznak a mai kor követelmé­nyeinek és a praktikusság elvének figyelembe vételével átdolgozni. Városépítési alap. Miután a városokra a városrendezés nagy terheket ró, tartoznak e célra külön városépí­tési alapot teremteni. A törvénytervezet pon­tosan előirja azokat a jövedelmeket, amelyek­ből a városépítési alap nevelhető Mindenek­előtt ezt az alapot illeti meg a telekértek-adó­nak legalább negyedrésze, ahal értékemelke­dési adó (betterment) van, ott ez az egész adó az alapot illeti. Ezenkívül a városépítési alap jövedelmeit emelik a magánosok tulaj­donába kerülő közterületekért be olyó összegek a kisajátításokból nyert területek átengedéseért befolyó pénzek, a szabályozás révén a magá­nosok telkeinél bekövetkező értékemelkedések, amelyeknek egy részét a magánosok a város­nak megtéríteni tartoznak, az építés engedé­lyozési dijak és az épités rendőri kihágások miatt fizetendő bírságok. Ha azonban mindeme jövedelmek nem lennoriek elégségesek a város­építési alap rendezésére, u«y a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt elrendelheti, hogy áz e?yes telkek tulajdonosai a telkek értékének öt százalékát meg nem haladó kulccsal kive­tóndő egyszeri városi építési járulékot fizesse­nek. Állami kölcsön kislakásokra A törvényjavaslat intézkedései alapján az állami költségvetésbe megfelelő összeget kell felvenni arri a célra is, hogy a vidéki városok a kormánytól kislakások és népszát­lók építésére rendkívüli államsegélyt kapjanak. Ez az intéikedés különösén azokat a városo­kat érdekli, ahol az ipari, gyári, mezőgazda­sági és bányamunkásoknak nagy a száma, mert e városoknak egyenesen kötelességévé teszi majd a törvény, hogy munkáslakásokat és kislakásokat építsenek. A városok kötelesek elrendelni a telkek rendezését és azoktól, akik telküket — akár be-pitett állapotban is — e célra át nem en­gedik, kisajátítás utján veszik el a telkeket. A törvény ennék megfelelőan természetesen pon­tos rendelkezéseket tartalmas arra vonatkozó­lag, hogy az igy kisajátított telkek rendezess lévén nyert teriiletek elsősorban a régi tulaj­donosoknak adandók át. P«ü* Mb I T3 m I -o üt K I JC '9 UJ-Kb ruhafesték IBJJSW a világon. Kapható mindan színben, továbbá illatszerek, száj- és fogáooló, arcz és tfzfiflimité és fertőtlenítő szerek, maniekür, és ntinesseszerek, fésűk és hajkefék, valamint az összes háztar­tási cikkek legnagyobb raktára RŐMER TEST VÉR EII Myiregyháza, Takarékpénztár-palota. Rákóőzi-ntea 1. Szolid és pontos kiszolgálás. Kereskedőknek nagybani ár. Törött hajósatok javítását elfogadunk, * i O: n W s 3 3 a PT | Életbelépett a fölmentásek uj rendje Szabolcsban A belügyminiszter leirata a főispáni hivatalhoz üyiregyhasn, ektóber 23 U MyirvuUí tudósítójától.) A belügyminiszter tegnap figyelemreméltó leiratot intézett a főispáni hivatalhoz abból az alkalomból, hogy a mező- és erdőgazdasági felmentések uj rendje életbelépett. A falu dol­gozó népének felmentése, irja a miniszter, közérdekből szükséges s összeegyeztethető a hadiérdekkel, de szükséges, hogy a felmentett falu népének tudatában legyen az, hogy a fel­mentés nem magán- hanem közérdekből tör­ténik. Ez a felmentés nem jelenti azt, hogy az illető a katonai kötelezettség alól kivonhatja magát, a. felmentett a maga helyén katona s a felmentés bármikor visszavonható. A felmentések nagy százaléka lejár ez év november 30-án. A megujitasnak gyorsan es igazságosan kell történni. Azokról, akik most fel vannak mentve s egyáltalán nem tényleges katonák, uj pótnévjegyzéket kell összeállítani a hatóságoknak s mást, mint aki most fel van mentve, felmentés céljából felterjeszteni nem szabad, esak akkor, ba a közérdek indokolja. A felmentések összes szerkesztői, mint jó hazafiak, mondja tovább a miniszter, legye­nek teljes erejükkel azon. hogy az eddig fel­mentettek polgári munkájuknál otthon marad­janak, a felmentések kies közlése céljából sem a központokba, sem a megyei székhelyekre, se máshova ne u azzanak, se megbízottakat, in­gyeneseket vagy fizetetteket ne küldjenek Nagyváradra, vagy Budepestre. A mezei őszi munka most a legfontosabb. Mindenki maradjon otthon munkája mel­lett és dolgozzék. Aki most jün-megy, a hi­vatalokba mászkál, az olyan, mint a katona, aki elhagyta őrhelyét. Akjk nem dolgoznak, hanem ide-oda szaladgálnak, okot adnak a felmentés visz­szavonására, mert aki elhagyta helyét, annak felmentése megfontolandó. Szükségtelen a sze­mélyes érdeklődés a felmentés iránt, közben­járókat ne küldjenek a falusiak, mert a no­vember 30 ig felmentettek 1919. február 7-ig fel lesznek mentve. Ha a felmentett otthagyju polgári foglal­kozását s ő maga, vagy családtagjai elmennek sürgetni, abból baj lehet, mert pártfogóra itt nincs szükség, elég a halóság tiszta és világos jelentése, nincs szükség arra se, hogy valaki közbenjárjon. Maradjon otthon a falu, ne zaklassa a hatóságokat, a panasz utja úgyis nyitva áll a Katonai Ertesitő-höz. oda levélben és levelező­lapon felmentési ügyben bárki is írhat (a föld­mivelésügyi minisztériumba). Névtelen feljelen­téseket nem vesznek figyelembe, mert igaz ember egyenes uton jár. lrásbelileg is lehet a honvédelmi és földmivelésügyi miniszterhez fordulni, de ha lehet ezt ne tegye senki, mert úgyis lektildik a faluba véleményre s ez idő­veszteséggel jár, ni g újból felmegy as ügy. Általában az irkálási viszketeg n@ vezesse a faln népét vádaskodásra, előbb kérdezzen meg valakit a faluban, hogy mit tegyen. Van a népnek lelkésze, tanítója, ad az megnyugtató felvilágosítást, tanácsot s igy a hatóságok sok írásbeli munkától megszabadulnak. A gazdasági termelés az első, ezt kell csinálni s ha egymást megértik a falusiak, sok harag engesztelődik ki, a társadalmi békesség helyreáll. PETROLEUM helyett viasz gyertya kapható. TATAY ISTVÁN, Nyirfa-utca 22. 51 1 /

Next

/
Thumbnails
Contents