Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-19 / 237. szám

A kamatozó jótékony adomány Irta: Klekner Károly dr., az Erzsébet-közkórház igazgatója. II A legutóbb tartott vármegyei közgyűlés is olyan sürgős szociális intézmény megteremtésével foglalkozott, amelyek a szociális újjáalakulást szolgálják s a melyeknek megteremtéséhez az állami támogatáson kivül a társadalom anyagi hozzájárulása is szükséges. Ezek a Stefánia-szövetség megalakulása s a ldórház bővités. A'z elv az, anya és csecsemő védelem ügyet van hivatva szervezni és megalkotni; a másik ezt, a gyermekkórházak létesítésével, azonkívül a szegény sorsú betegek gyógykezelését van liivalva elősegíteni. — Mindkettő égetően szükséges népjóléti intézmény, nemes afkotása'az uj Magyarország kultúrájának, mindkettő megteremetéséhez sok pénz, anyagi áldozat szükséges, nem csak kívánatos, de — kell. Mind a kettő oly magasztos nemes célt szolgál, és érdeke gazdagnak és szegénynek egyaránt, hogy ÜeJcgiUreti bármily nemesi célok elérésére törekvő jószivü adakozó I lelki szükségletét is. ( A jótékonycélü adományozás ez uj | formájának az ismertetésével felhívom a! nagy vagyonnal rendelkező felebaráti sze-' retettői áthatott embertársaimat vegyék elő végrendeleteiket, revidiálják azt és ha van bennük jótékonycélra hagyományod zott összeg, adják azt vagy annak egy részét ide most erre a célra, ha pedig nincs még, ugy jusson eszükbe az a sok ezer, a sors kegyetlen részrehajlása folytán anyagiakban szűkölködő embertársuk, akiknek a felgyógyulása a családjukat fentartó kereső képessége, és sokszor az életben maradása függ attól, hogy most a tehetősebbek, akiknek a sors bővebben juttatót!;, s többet, mint amennyire nékik arra szükségük volt, adnak-e magukéból, — vagy sem, és fordítsák vagyonuk egy részét ezekre a jótékony célokra, és ada*kozzanak és adjanak sokat, nagj'on sokat, hisz a kamatokat megkapják érte. Ne hagyják, hogy mindig csak a kis ember adjon, -akinek magának is küzdeni kell a létért és éppen ezért közelebb állván a szűköl ködökhöz, jobban együtt érez velük, megérti őket s oda adja nékik a mindennapi falatja egy részét. Nem ezekhez az emberekhez szólok, hanem a gazdagokhoz, a kiváltságosokihoz, mert sok pénzre van szükség, hogy nyíljon ki végre a szemük, lássák meg végre ők is a nyomort s a nyomorban a nyomor tükörképében a saját nemtörő

r dömségüket, a saját dölyfüket, amely csak könyöradományt ösmer, amely érezteti a szegényebbekkel az ő képzelt fenköltségüket s hálát akar aratni azért a hálállíyiságért, hogy őket a sors jobb, szerencsésebb helyzetbe juttatva nem érzik az azzal járó kötelességérzetet, hogy fölöslegükből másoknak is jűttatniok kellene. Lássák meg ezt a nyomorban, míg nem késő, míg az elmulasztottakat gyors munkával pótolni lei het s ne várják be a felfordulást, amely majd őket is a nyomorba dönti. «Kétszer ad, ki rögtön ad» Tegyen a |elszó és nyíljanak ki a nagy kasszák ajtajai, és öntsék ki a százezreket. A közsegélyezésre jogosultak nem kérik, hanem kívánják a milliókat, ami őket megilleti, nem könyöradományokért, hanem befektatésrö; kölcsönként, hiszen kamatot is fizetnek érte. Nem a szegény kéri a gazdagot megjuhászkodva, térdre.borulva,hanem ember az embert, hogy amit a sors az egyiknek juttatott kihasználásra, azt adja tovább a másiknak is, hogy ő is használhassa azt, biztosítván az előbbinek a további haszonélvezetet és a haszon továbbithatásának jogát. Ecélból felhívom tehát a vagyonos felebarátaimat, hogy menjenek fel a vármegyéhez és adják oda vagyoni feleslegük egy részét önként a kórház kibővítésére és a Stefánia-szövetség céljaira, többi felebarátaimat peclig, ügyvédeket, jóbarátokat. tanácsadókat, akik befolyással bírnak egyesek vagyoni állapotának a rendezésénél, arra, hogy hassanak oda tanácsaikkal rábeszéléssel és példaadással, hogy a felhalmozott vagyonok egy része e célokra fordittassék most, amikor még az adományozóknak is van alkalmuk gyönyörködjni jótékony adományaik állal életre keltelt intézmények virágzásában, nem később, — csak haláluk után. A kórházbővités céljaira adományozott összeg kamatait biztosítja a vármogye minden anyagi áldozat nélkül is. mert ez beállítható évenként a kórház költ ségvetésébe, mint egy felvett kölcsön után fizetendő kamat, a Stefánia-szövetség céljaira szolgáló adományok kamatját pedig viselni kellene a vármegye költségvetésének, avagy Nyíregyháza város költségvetésének aszerint, hogy melyiknek jótékony intézményeit támogatná az. Ez utóbbi kérdést az adományozott összeg beszolgáltatása előtt el kell dönteni a hivatalos köröknek. Lehetne ilyen módon egy úgynevezett közsegélyezési alapot létesíteni, amelynek a •kamatkötelezettségét vállalná az állam az alap hovafordításáról pedig döntene egy külön erre a célra megalakított «közscgélyezési bizottság* utján a vármegyei törvényhatóság. Hogy visszaélés elő ne fordulhasson, törvényes biztosítékot kellene készíteni arról, hogy milyen intézmények létesítésére vagy alapítványra fordítható az ily módon a közsegélyezési rendelkezésre bocsájtott összeg. Mind olyan aktuális kérdések ezek, a mihez a hozzászólást a nézetek tisztulása szempontjából is a szociális újjáalakulás iránt érzékkel birók részéről örömmel látnám. Addig is evvel a közleménynyel a kórházbővités céljaira szolgáló adomány gyűjtést megindítom s kérem az adományozni szándékozókat egy ebbeli elhatározásukat velem az Erzsébet közkórházhoz címezve tudatni szíveskedjenek. vasárnapi népgyii Nyíregyháza poíjjársipa az ellenzék koncentrácíDjáárt Nyíregyháza oktíie/18 ' (A K^reiéUk Ezekben a sorsdöntő napokban, amikor elevenek és holtak sorsa, az egész magyar nemzet jövője forog kockán, a most hatalmon levők még mindig azon mesterkednek, mikép tarthatnák fönn a régi rendet, vagy ha ezt már végkép nem lehet, az uj rendszer mázával, hogy vonják be tervüket. Ennek az eléréséért az uralmon levők most fejtik ki a legerősebb küzdelmet és mindazokat, akik a régi rezsim föntartását szeretnék, tömörülésre, koncén Irátcióra hívják föl. Ez ellen csak egy orvosság van, ha mindazok, akik az ellenkező-nézeten vannak, szintén összefognak és erejüket, súlyúkat koncentrálva lépnek föl a reakciósok tábora ellen. Ezt akarja Nyíregyháza város polgársága, az ellenzék koncentrációját. Ezért tart vasárnap délelőtt a polgárság népgyűlést, amely fölfogja szólítani a Károlyi-pártiakat, a radikálisokat, a szociáldemokratákat, fogjanak össze, és dolgozzanak együtt A népgyűlés előkészítő bizottsága a következő meghívót bocsátotta ki a város polgárságához: Nyíregyháza nép iif Vasárnap e hó 2©-án, délelőtt 10 órakor, a Zöldség-téren, kedvezőtlen Idő esetén a Korona-szálló nagytérmébeia népgyűlés lesz, az azonnali fegyverszünet, a béke, az Igazi demokratikus és független Magyarország kikövet: lése tárgyában. Mindenkinek ott kell lenni! Az előkészitő-lii2»tlság. Msgszöknskaz orosz foglyok gazdáiktól Nem utalnak olasz íiidiíoalyikai SzaMsslia Sryireg^MííS; oki-ibvr 18 (A Nyirvaíit- toiiótiiájélái.) A mezőgazdasági munkák végzésére erősen károsan hat Szabolcsban az orosz hadifoglyok bevonása. Az elmúlt négy héten újból 685 fő orosz hadifogoly! rendeltek vissza és szállítottak be a táborba. A pótlás iránt a földmivelésügyi miniszter, úrhoz távirati előterjesztéssel élt az alispán és kérte, hogy: tekintettel az orosz ha difoglyok tömeges szökésére és megcsappant munkakedvére, lehetőleg olasz vagy szerb nemzetiségű hadifoglyokat utaljon ki. A miniszter ennek dacára újból 200 orosz hadifoglyot utalt ki és egyben értesítette az alispánt, hogy más nemzetiségű hadifoglyot nem utalhat ki. Az alispán ezért kénytelen az orosz hadifoglyokat ÍR jelentkezés sorrendjében kiosztátni dacára annak, hogy a gazdák is teljes joggal idegenkednek azok elfogadásától, mivel pár napi munka után a kiadott foglyok legnagyobb része megszökik. Az orosz hadifoglyok otthagyva munkaadójukat tömegesen jönnek be jelentkezni a hadifogoly felügyeleti tiszthez haza száililtatasuk végett. Ennek megakadályozására elrendelte az alispán, hogy a legszélesebb ! körben hozzák tudomására a hadifoglyok| nak, hogy mindazok, akik behivási pa,{ rancs nélkül jönnek be, szigorúan meg fognak büntettetni és büntetésük után — visszakisértetni, egyben névjegyzékbe vétetnek és ezek a legutolsó száüitmáiinyai fognak hazaküldetni. E rendeletnek van ugyan némi eredménye, mert azóta nem jelentkeznek oly tömegesen, azonban most is általános a panasz, hogy tömegesen szöknek a munkaadójuktól. anélkül hogy a hadifogoly ügyeleti tisztnél jelentkeznének. Pótlásul még négy katonai munkásosztag is engedélyeztetett Szabolcsba, ezeknek munkájával a gazdák meg is vannak elégedve. Több osztag kiutalását eredménytelenül kérte az alispán, bár minden héten fce»z öt osztag kiutalása iránt előterjesztési. — A rühkór uj gyógymódja. A nyíregyházi hadilókórházban tegnap délelőtt mutatták be a halóság képviselőinek és a gazdatársadalom köréből megjelent érdeklődőknek a rühkór uj gyógykezelését, á melyről nemrégiben irt a Nyírvidék. A tör}vényhatóság részéről Mezey Béla egészségügyi főfelügyelő, a város részéről Oltványi Ödön, főjegyző, több állatorvos és ia hadsereg képviselői jelentek meg.