Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-16 / 234. szám

Megyei bizattsátfok döntsenek a fofdbérlatsk reviziőja ü| A földbériökorszigostiaiygyűiáse Budapesten S!*tel>«<U október 15 (FövároM munltaiársmMéL) Nemrég részletes cikkben számoltam be a Nyírvidék hasábjain arról a mozga­lomról. amelynek célja, hogy a kormány bocsásson ld rendeletet, amely megengedi, hogy revízió alá vegyék azokat a földbér­leti szerződéseket, amelyeket a háború előtt kötöttek és engedjék meg. liogy a mai viszonyoknak megfelelően felemeljék az akkor megállapított földbérleti dijakat. Cikkem megjelenése óta e kérdésben az a változás történt, hogy a földmiveléijl­ügyi minisztérium elkészített már egy meg­oldási tervezetet, amely legközelebb orszá­gos ankét elé kerül. Tekintettel arra, hogy ezen az ankéten a bérlők érdekeit Lukq­•vich Aladár dr. az Országos Magyar Föld L l)érlő Egyesület igazgatója fogja képvisel­ni. őt kerestem fel és kértem meg arra, — hogy a földbérlők álláspontjáról és "az ál­tala helyesnek tartott megoldásról Sza­bolcsvármegye gazdaközönségét a Nyír­vidék utján informálja. Lukovich igazgató ur szívesen tett eleget kérésemnek, és a következőket mon­dotta nyilatkozata során: 1 — Mi természetesen a legnagyobb fi­gyelemmel kisérjük a kérdést és észrevé­teleinket javaslatainkat, az általunk helyes­nek talált megoldási módozatokat tudomá­sára hozzuk a kormánynak. E pillanatban a helyzet az. hogy a minisztériumban dol­goznak a megoldási tervezeten, amelyet egy ankét elé visznek és ezen az ankéton mód nyilik arra. hogy észrevételeit min­den érdekelt megtegye. — A földbérlők érdekképviselete nem zárkózik el ridegen a földbérleti szerződé­sek revíziója elől, mi azonban azt tartjuk, hogy minden egyes esetet külön kell elbí­rálni és a bírálatnál politikai, felekezeti és egyéb szempontokra való tekintet nélkül tisztán a bérlő és a bérbeadó viszonyait, a nemzeti szempontokat és a figyelembe ve­endő tekinteteket szabad figyelembe venni. A mi véleményünk szerint e kérdést ren­delettel elintézni nem lehet, mert hiszen a kivételes hatalomról szóló törvény sem fad hatalmat a kormánynak arra, hogy a ren­delettel intézzen el olyan szerződéseket amelyek a háború előtt köttettek és ame­lyeknek érvénye esetleg csak a háború után jár le. A kérdést csak törvénnyel lehet el­intézni, de viszont e törvénynek olyannak kell lenni, hogy annak hatálya a békekö­téssel egyidőben megszűnjön. Nekem, van egy konkrét megoldásom is, erről azon­ban részletesen nem akarok még nyilat­kozni. a tervezetemet azon az országos kongresszuson publikálom, amelyet az Or­szágos Magyar Földbérlő Egyesület eb­ben az ügyben legközelebb Budapestre ösz szehiv és amelyen nagy számban jelennek meg a szabolcsi bérlők is. — Böviden csak annyit kívánok mon­dani, hogy helyes megoldásnak látszik az, ha vármegyénként alakulnak bizottságok amelyekben képviselve vannak a bérlők !és a gazdák is, de amely bizottságoknak elnöke minden esetben a törvényszéki el­nök által delegált biró, aki végső ered­ményben a vitás kérdésekben dönt. Ez a megoldás egyaránt nyugtathatja meg a gazdáikat és a bérlőket, mert e megoldás mellett ki van zárva annak lehetősége, — hogy a döntés politikai, felekezeti vagy egyéb szempontokat vegyen figyelembe. — Mi jogosnak tartjuk azt, hogy a bér­leti dijak emeltessenek ott, ahol kisembe­rek, papok, jegyzők, fizetésképen élvezeit földjüket a háború előtt olcsó pénzért ad­| ták bérbe, de nem tartjuk jogosnak azt. hogy a bérleti dijakat emeljék azoknál a kisgazdáknál, akik kötött birlokoat apró részletekben bérelnek, éppen igy nem tart­juk jogosnak azt. sem, hogy a nagybérletek dijai emeltessenek. A bérbeadók anyagi vi­szonyai és ezeknek anyagi helyzete ezt nem teszi indokolttá. A kérdéssel előreláthatólag rövidesen foglalkoznak majd azon az ankéten, amely elé a földmivelésügyi minisztérium ter­jeszti javaslatát, de a fenti nyilatkozat sok tekintetben tisztázza a helyzetet és engedni remét arra, a határozatra, amelyet ezen az ankéten hozni fognak. SzmrecsányiSándoí temetése (A JíjtmiüXt totdái Szombaton temették el Rakamaz köz­ség és az egész vármegye részvétével a tragikusan elhunyt Szmrecsányi Sándor rakamazi főjegyzőt. Igaz és mély részvét volt az. amely a hirtelen elköltözött fő­jegyző temetésén megnyilvánult ugy a község lakosságának, mint a vármegye tisz tikara és kartársai részéről. Szmrecsányi Sándor munkásságával feledhetelen érde­meket szerzett magának és mint a Sza­bolcsvármegyei községi és körjegyző egye­sület alelnöke nevét örökké élővé tette kartársai előtt, akiknek érdekeit és sor­sukat állandóan a szivén viselte. A teme­tésen a vármegyei tisztikart Mikecz István főjegj'ző és Erdőhegyi Lajos Il-od fő­jegyző képviselte Nyíregyháza város kép­viseletében pedig Bencs Kálmán dr. pol­gármester jelent meg; Nagy Lajos ref. lel­kész megható és mágasszárnyalásu be­szédben méltatta az elhunyt érdemeit, majd a temetőben Gurbán László jegy­ző a következő beszédben búcsúztatta el Szmrecsányi Sándort: Haldoklik a Természet­Vihar dul. a bércen, a völgyön egy­aránt. A hatalmas tölgy meg a piciny vi­rág egyformán reszket és fél: a romboló hatalom előtt az erős is gyenge, törékeny. A mindenki által erősnek, hatalmasf­nak hitt ember, Te is megtörtél, kedves jóbarátunk, önzetlen kartársunk, Szmre*­csányi Sándor. S mi, kik pár nappal ezelőtt még vi­ruló egészségedben gyönyörködtünk, ime ma itt állunk kihűlt porhüvelyednél, utol­só földi lakásod küszöbén. Engedd meg nekünk, hogy gyászos utadon még egy­szer megállítunk. Eljöttünk, hogy Tőled utolsó bucsut vegyünk, hogy mint annyiszor, most is csodáljuk őszinte puritán jellemed, melv­lyel életed legutolsó pillanatáig szilár­dan és biztos kézzel vezetted, irányítottan a községi közigazgatás bizony rázós, rozo­ga szekerét, s hogy hitvallást tegyünk ar­ról. hogy az a tizenkét esztendő, melyet Kemecse és Rakamaz községek vezető jegy­zői állásában eltöltöttél, soha sem hagy­ja elfeledni szeplőtelen nevedet. Az álta­lad létesített, megkezdett, de a kérlelheted len halál által Neked befejezni nem enge­dett jóléti és kulturális intézmények dicsé­rik maradandó munkálkodásodat. Szabói csvármegye községi és körjegy­zői egyesülete pedig, melynek ügybuzgó alelnöke voltál, elnökének súlyos beleg<­sége miatt általam emlékezik meg azon fáradhatatlan munkásságodról, melylyel ezen jobb sorsra érdemes jegyzői kar ér­dekeit mindenkor előbbre vinni toreked 1­tél. Mint jegyzőt mi tudunk Téged méltá>­nyolni: mi érezzük igazán, mit vesztettünk Benned. A jegyző-árvák ezrei pedig zokog­va siratják Benned szomorú sorsuk fárad­hatatlan istápolóját. Nagy és nehéz munkát dolgoztál... S hogy fáradhatatlan buzgalmadat _ííMS oHósé? lö nem koronázta a kiváut siker, az nem Raj­tad és számtalan munkatársadon, hanem az eddig megalkuvást nem ismerő nehéz körülményeken mult. S hogy most enged­ni kezd a jég: nagy ebben a Te meleg "szi­vednek érdeme. Neked, kedves kartársunk elég volt a munkából, kidőltél közülünk... Hátrahagy­tad azonban reánk soha meg nem irt, még­is hangosan beszélő végakaratodat, hogy ennek a jobb sorsra érdemes, ma igazán ' két malomkő közé került jegyzői karnak érdekeit istápolni soha meg ne szünjünk. Mi itt, a végső bucsu fájdalmasan szoj­moru szent pillanatában ünnepélyesen igér jük Neked, hogy végrendeletedet végre­hajtjuk s puritán jellemedből erőt, fárad­hatatlan munkásságodból pedig a jöven­dőre fdtartást meritendünk. Ezen igéretünkkel bocsátunk utolsó utadra... Isten veled. Legyen njmgalmad csendes és boldog. Kedves jóbarátunk, hüf­séges kartársunk, Isten veled, Isten veled. -" ~ ­iii ia n lUtl f t* I ÜJB ONSAGOK — Értesítés. Akik december hő folya­mán a helybeli polgári leányiskolában ma­gánvizsgálatot tenni szándékoznak, a kir. tanfelügyelő úrhoz intézett s kellően fel­szerelt folyamodványaikat legkésőbb okt. 28-ig az iskola igazgatójánál nyújtsák be. Ugyanakkor a dijak fele is lefizetendő. Az igazgatóság. — Felhívás a kertészkedő csoport lak­jaihoz. Az «Eletó» és a cs. és kir. csapaü­kórház mellett kertészkedő csoporttagof­kat felkérem, hogy amennyiben a kerülők alkalmazása folyó évi október hó 16-án megszűnik, s a bérlet tárgyát képező föld­terület egy részét az uj bérlőnek át kell adni, a bérletükön esefleg még kint lévő terményeket és kukorica kórót folyó évi október hó 18-ig saját érdekükben betaka­rítani és hazaszállítani szíveskedjenek. Ez alkalommal felkérem mindazokat, akik a haszonbérrel és csőszbérrel a csoportnak még tartoznak, hogy azokat vagy alulírott­nál. pénzügy igazgatóság, földszint 18. ajtó vagy Gcrő Miksa kir. adóhivatali főtiszt urnát pénzügyi palota emelet — folyó évi október hó 15. és 16. napjain okvetlenül befizetni szíveskedjenek. Heringh Andor a kertészkedő csoport elnöke. — Atlétikai verseny Nyíregyházán. A Nyíregyházi Torna és Vivó, Egyesület va­sárnap tartotta, hosszú idő eltelte után el­ső atlétikai versenyét, football mérkőzés-_ sel egybekötve, a bujtosi sporttelepen, igen* szép számú közönség előtt. Az atlétikai ver senyszámok eredménye a következő: 1. 60 m. ifj. síkfutás 1 Mikecz István és Füredi Zoltán. 2. Holtversenyben, idő 9 mp. 3 100 m. síkfutás 1 Csengeri Géza, idő 14 mp. 4. 200 m. síkfutás 1 Csengeri Géza. idő 28 mp. 5. 400 m. síkfutás hcp. 1 Jakab András idő 1 p. 8 mp. 6. Sulydobás 1 Cseh András 8 m. 42 cm. 7. Diszkosz dobás 1 Cseh András 23 in. 95 cm. 8. Gerelyvetés 1 Katz Ignácz 27 m. 60 cm. 9. Távolugrás helyből hcp. 1. Prokk Gyula 2 m. 81 'cm, 10 Magasugrás 1 Prokk Gyula 1 m. 50 cm. 11. Távolugrás 1 Csengeri Géza 5 m. 2© cm. 12. Gátfutás 120 jardoos, 1 Prokk Gyvf la idő 21 mp. 13 4-szer 100 m-es staféta futás 1 staféta: Matyasovszky, Jakab, Prok Katz, idő 58 mp. Az atlétikai számok utá» a Ny. T. V. E. és a Ny. F. C. football rnéif^ kőzése következett, amit a Ny. T. V. E. 3:2, félidő 1:2 arányban nyert meg a nagyon szépen fejlődő Ny. F. C. ellen. E hét "va­sárnapján, október 20-án délután 3 órakor a Ny. T. V. E. utolsó bajnoki mérkőzé­sét játsza idehaza, ebben a szezonban a nyíregyházi sportközönség -előtt már is­mert K. M. S. E. Kassai 34-es Football Club csapatával. — Adományok. Árváink részére Ken­de Sándor 20, N. N. 100 koronát adomá­nyozott, melyért köszönetet mond pzv. Básthy, Barnáné a Nőegylet elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents