Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-12-17 / 288. szám

* iöli d®«Wb»i 17 Hadirokkanlak és hadiözvegyeit egyesülete Nyíregyházán Sylresyüas*, iectnbe* 16 (A Nymkdék todómtájátéi. Szombaton délután mintegy kétszáz hadirokkant és hadiözvegy jelenlétében megalakult Nyíregyházán a hadirokkantak, hadiözvegyek es hadiárvák egyesülete. Az alakuló gyűlést Bernáth Zoltán dr. nyíregyházi ügyvéd hivta össze, aki megnyitó beszédében megemlékezett arról a mostoha sorsról, nyomorúságról, amelyben a régi rendszer kormányai a háború legszerencsétlenebbjeit, a hadiözvegyeket rokkantakat és hadiárvákat részesítették. Aaért gyűltek itt össze, — mondotta Bernáth dr. — hogy maguk ^védjék meg érdekeiket, amelyeknek a megvédésénél másokra nem számithatnak. Azt , ajánlja először a községenként való szervezeteket kell megalkotni, a községi szervezetek pedig a megyei egyesületbe tömörüljenek, végül a megyei egyesületek egy országos testületet alkossanak. A belépésre fogadott besaéd után fölolvasta az alapszabály tervezetet, amelyet egy hangulag e'fogadott a gyűlés. A egyesület tagja minden hadiözvegy, rokkant és hadiárva, tagsági dij havonta egy korona. Az alapszabálytervezet fölolvasása után Fazekas János szólalt föl. Fölemlítette, hogy a hadirokkantak számára összegyűjtött alapból a hadirokkantak tényleg alig láttak valamit. Számtalan gyűjtés indult meg a háború nyomorultjainak a fölsegélyezésére, a begyült pénzt alapként közelik, holott arra most volna a legnagyobb szükség. Követeli, hogy ezeket az alapokat, legalább részben, — azonnal osszák ki a rokkantak, özvegyek és árvák között. Azután megtörtént az egyesület tisztika rának megválasztása. A tisztikart a következőkép alakították meg : Dr Bernáth Zoltán elnök, Grósz Jenő és Raeskó András alelnökök, Fazekas János főtitkár, Killer Rezső titkár, Fereiezi látván pénztáros, Davidovic3 Sándor, özv. Kövér Miklósné ellenőrök, Komjáthy Gusztáv, Bergstein Sándor Táradi Miklós jegyzők, ügyész Dr Bernáth Zolái Választmányi tagok: Vaskó Mihályné, Ferenezi Jánosné, Kováes János, Groska József Suhanesz Lajos, Freifeld Fülöp, Tatay Pál, Hatvany József, Vizner Lajos, Fiseher Ferenc, Marosi Péter. Hegedűs István, Kovács János, Katz Tibor. Póttagok: Siska Andrásné és Peeze Jánosné. Bernáth Zoltán dr. elfoglalta az elnöki széket és kijelentette, hogy minden érejével azon lesz. hogy a rokkantak, özvegyek és árvák érdekeit a legerőteljesebben képviselje. Kimondotta ezután a közgyűlés, kogy a következőket követeli: A rokkantak legyenek képviselve a Néptanácsban A rokkant alapokból sürgősen segélyezzék az arra rászoruló rokkantakat, hadiözvegyeket és árvákat. Tekintettel a Nyíregyházán tartózkodó nagyszámú rokkantra, követelik, hogy a városban állitassék fel egy katonai sebészeti osztály és a rokkantak sebei itt bent nyerhessenek gyógykezelést. Hirdetmény. A magyar minisztériumnak a munkanélküli kereskedő segédek és magán tisztviselők állami segélye tárgyában kiadott rendelését, amidőn az érdekcsoportokkal tudomásul végett közlöm, egyben e hivatkozott rendeletben felsorolt egyéneket felhívom, hogy amennyiben ezen munkanélküli segélyezésre igényt tartanak, ugy a szükséges adatok összeírása végett a munkahivatalnál folyó hó 16 és 17-én Mindkét napon délután 3 és 5 óra között az idézett miniszteri rendeletben előirt okmányaikkal jelenjenek meg. Nyiregyháza, 1918 dee. 13 án. Lyachovits Sándor, a nyíregyházi munkahivatal vezetője. Mi lesz a jegyzőkkel Hnáaf^.iU <fs.<xmber 16 {Mxárosi mwnbttártmmkiól) A forradalmi eseményeknek legelső áldozatai kétségkívül a jegyzők voltak. A felszabadult tömegszenvedély a községekben mindenütt a jegyzők ellen fordult Hogy jogosan e, vagy jogtalanul, azt e pillanatban megállapítani ba jos. Kétségkívül akadtak jegyzők, akik nem voltak lelkiismeretes vezetői a községeknek és talán a felmentések körül szabálytalanságokat követtek el. általánosságban azonban ezt nem lehet mondani. Viszont az igazgatott > tömeg szenvedélyének kitörését meg lehet érteni. Az az ember, akinek nem sikerűit a katonai felmentése, vagy akitől — bármilyen okból is —több búzát rekviráltak el, mint a szomszédjától, a jegyzőt okolta ezért és haragjával a jegyző ellen fordult. Sok jegyzőt kergettek ki éjnek idejéu a lakásából, sokan lettek földönfutókká és Budapest, meg az ország gócpontjai tele vannak most meneküit jegyzőkkel. Ezeken az embereken kétségkívül segíteni kell, viszont azonban a támogatást csak azok érdemlik meg, akik méltók is arra Ugy látszik, hogy ezt az álláspontot magáévá tette a kormány is, amely a jegyzők ügyének elintézésére Kiss Pál miniszteri titkárt kormánybiztossá nevezte ki. Á kormánybiztos első feladata most az, hogy pontos katasztert készít a jegyzőkről. A közigazgatási hatóságok utján megállapittatja, hogy hol nincs otthon a jegyző, hol van sürgős szükség az elmenekült jegyző helyettesítésére. Hova és kit lehet elhelyezni. A legközelebbi teendő ezutáu az lesz hogy azokat a jegyzőket, akik tovább akarnak szolgálni, akik ellen semmiféle eljárás folyamatban nincs, elfogják helyezni a megüresedett helyekre. A jegyzők nagy részo nem oda kerül vissza ahonnan elmenekült. A kormánybiztos tömegesen fogja áthelyezni a jegyzőket, emellett azonban a kormány gondoskodik arról is, hogy a községi és körjegyzőket hivatali működésűk lehetővé tétele érdekében erkölcsi támogatásban részesíti és utasítani fogja az öszszes közigazgatási hatóságokat és a nemzeti tanácsokat, hogy a jegyzőket a legteljesebb védelemben részesítsék. E megoldás mellett az elmenekült jegyzők támogatása az eddigi mértékben változatlanul megmarad, addig, amig az elmenekült jegyző megfelelő elhelyezést nem talál. A menekült jegyzők rendes járandóságukon kivül husz korona napidijat és családtagjaik további husz koronáig emelkedő napidijat kapnak. A megszállott területeken a jegyzőket a községi pénztárak helyett a vármegyei jegyzialapok fizetik és a jegyzők innen három havi fizetésüket kaphatják meg egyszerre. A kormány erre táviratilag adott utasítást. A jegyzők különben nagyszabású mozgalmat indítottak meg a jegyzőkérdés végleges elintézése érdekében. E tekintetben értesüléseim szerint a kormány bizonyos elvi kérdésekben már döntőt is Igy befejett ténynek lehet tekinteni azt, hogy a jegyzőket a jövőben a belügyminiszter nevezi ki. Ezzel szemben a jegyzőknek az az álláspontjuk, hogy ez a megoldás nem fedi a demokratikus álláspontot és a jegyzőt a jövőben is választani kell. A jegyzőkérdés végleges rendezését illetőleg kialakult már az az álláspont is, hogy a jegyzőt tehermentesíteni fogják és megszüntetik azt az álapotott, amely a mostani sajnálatos eseményeknek előidézője lett, tudniillik a községaen minden hatóság végrehajtó közege a jegyző volt és minden muaka, minden felelősség a jegyző vállát nyomta. A vagyonkezelést és a mezőgazdasági természetű kérdéseket kiveszik a jegyzők hatásköréből, de sem engedik meg a jegyzőknek azt sem, hogy magán munkálatokat díjazásért végezzenek. Erről különben a jegyzők önmaguktól mindanak lo. Magától értetődik, hogy az igy elmaradt jövedelemért a jegyzőket rskompenzálni fogják. Paál Job Megalakult a Munkásotthon vezetősége A szociáldemokrata-párt és a szakszervezetek tiltakoztak a barakkórházban való elhelyezése ellen KyfreTyhfua, <kemt*r 16 (A XyirtiAík A Nyirvidék legutóbbi száma közölte már, hogy a hadügyminisztérium rendelete alapján a helybeli állomásparanesnokság itt is megalakította, illetve felállította az első katonai Munkásotthont. Ak előkészítő bizottság a munkásotthont az 1. számú barakkórházban akarná felállítani Ez ellen azonban a szociáldemokrata-párt és a Szakszervezetek vezetői tiltakoztak, mivel véleményük sserint a barakkórház berendezése, a deszka épületek nehéz kifütése nem alkalmasak az évek óta sokat szenvedő emberek legkisebb igényeinek is kielégítésére se, Öhm alezredes belátva és méltányolva a munkásság kivánsádait, abban állapodott meg a szakszervezetek képviselőivel, hogy az Otthont a esapatkórházban állítják fel és rendezik be egyenlőre 30 személyre E megállapodás után megalakult az otthon vezetősége, amelyben a helyőrségi parancsnokság Prokop Jenő főhadnagyot jelölte és bízta meg az otthon vezetésével. Ezenkívül a szakszervezetek, a munkaközvetítő, a város és a népjóléti iroda képviselőinek is helyet biztosit a minisateri rendelet a vezetőségben A szakszervezetek részéről Kazimir Károly, Hajdú Mihály, Kárpáti József, Markovits Jenő, Répánsski János, Sehmidt Mihály, Kodra Pé ter, Orosz Károly, Horváth István, Beregi Sándor, Berecz Antal, Kelemeu János; a munkaközvetítő iroda részéről Lyaehovits Sándor; a város részéről dr. Bencs Kálmán polgármester, Helmeezy Miklós a közellátási hivatal vezetője és a népjéléti iroda részéről Mráz János lett beválasztva A munkásotthonok nem katonai természetű intézmények, hanem tisztán muakásjó léti célt kivannak szolgálni, az azokba traló belépés tehát aem kényszer ntján, hanam a munkássá? szabad akaratára vaa bízva. Minden munkás, aki a munkásottba való felvételre jelentkezik, ott mindaddig ingyeu kap élelmezést és lakást, mig részére munkaalkalom nem nyújtható s ezenkívül a munká sokat ott a katonai zsold illeték ís megilleti. E katonai munkásotthon vezetősége ezúton is felhívja tehát a munkanélküli munkásokat, hogy mindazok, akik magukat az Otthonba felakarják vétetni, felvétel végett mi előbb jelentkezzenek Lyaehovits Sándornál a Munkaközvetítő iroda vezetőjénél. A jelentkezők felvételi jegyet kapuak arról, hogy az illetők a munkaalkalom kinálkozásáig az otthon oltalmába vétetett. __ 1 •i ! a • ; »»i « ü y i) £> >• . ""•>; <* i-. i —— 1 APOLLO Üt. © = l Hétfö-Kedd Pret. Níck Fantom V. fii z íz gfflbervailísz fi = t Előadások kezdete Vs 6, Vi9 000130000000000 a a — A Hungária-fürdőben kedden egész «ap gőzfürdő nők részére, vasárnap egész nap férfiak részére. A többi napokon csak kádfürdő van. 360