Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-12-05 / 278. szám

1 JSffiHsrroÉK. r'íiá, decanafeM 4 & szabolcsi jegyzőit áthelyezése Előterjesztés a helyettesítésekre, Nyíregyháza dectmber 4 (A Nyirvidék tudósítójától.) A forradalom első napjaiban lefolyt zavargások következtében a vármegye számos községében a községi jegyzők helyzete annyira tarthatatlanná vált hogy azok eddigi működési helyüket véglegesen elhagyni voltai kénytelenek. Miután a mai súlyos időkben fontos közérdeket képez, kogy minden egyes községben a községi jegyző az ügyeket ellássa és a jegyzői iroda egy percig se maradjon vezető nélkül, Mikecz István alispánhelyettes azt az előterjesztést tette a kormánybiztosnak, hogy a kormánytól nyert felhatalmazása alapján a vármegye területén ez időszerint üresedésben lévő jegyzői állásokat ideiglenesen helyettesítés utján töltse be. A jegyzők helyettesitesére vonatkozólag az alábbi javaslatot tette Mikecz István : Dadai alsó járás : Tiszadob községbe Kiss Lajos máriapócsi jegyző, Tiszabüd községbe Bacsó Bertalan encsencsi jegyző. Dadai lelső járás : Tiszaberczel községbe Sebestyén Lajos oki. t. jegyző. (Nyiradeny.) Nyirbogdányi járás: Kemecs8 községbe Szél Sándor kéki körjegyző, Kótaj községbe Eperjessy Béla nyirmadai körjegyző, Nyirbogdány községbe Fedor István kéki s. jegyső, Gégény községbe Bartos László ajaki körjegyző, Kék községbe Széke Péter tiszalöki jegyző. Kisvárdai járás : Pátroha községbe Dráveczky Lászlé tiszabüdi jegyző, Ajak községbe Lengyel Endre s jegyző. Tiszai járás : Tornyospálcza közsegbe Kállay László kemecsei jegyző, Eszeny községben Teremy Ferenc pátrohai jegyző, Szabolcsbáka községbe Tóth Miklós büdszentmihályi s jegyző. Ligetaljai járás : Nyiradony községbe Gergely Andor oki. jegyző nyíregyházi lakos, Nyirmihálydi községbe Szombathy István s. jegyző. Nagykállói járás : Kállósemjén községbe Szabó Gyula nyiradonyi jegyző, Napkór községben Thoma István apagyi jegyző, Uj fehértó községbe Vay Miklós tornyospálezai jegyző. Nyírbátori járás : Kisléta községbe Árendáezki Gyula s. jegyző, Encsencs községbe Adorján Kálmán eszenyi körjegyző, Máriapócs községbe Jakab Gusztáv nyirmadai s. jegyső. Pócspetri községbe Dobos Mikiós ottani s. jegyző. Nyirbaktaí járás: Apagy községbe Ritli Gyula nagyhalászi jegyző, Nyirmada községbe Stépán Béla kállósemjéni jegyző. Végül miután a mándoki vezető jegyző ezidőszerint a közélelmezési ügyek ellátása végett ideiglenesen a tiszai járás főszolgabírói hivatalához van berendelve, javasolta a főjegyző hogy a mándoki községi jegyzői hivatal ideiglenes vezetésével Kovács Miklós oki jegyzét, ki jelenleg Királyhelmec községben tartózkodik biza meg kormánybiztos. Az előterjesztést, amely a vármegyeházán tartott értekezlet megállapodásainak az eredménye, a kormánybiztos — értesülésünk szerint — teljes egészében magáévá tette és az áthelyezések már a napokban megtörténnek. A nagykállói Gyümölcsértékesitő és Központi Szeszfőző Szövetkezet Igazgatósága pályázatot hirdet egy szeszfőző állásra. Az állás 1919 január 1-én elfoglalható. A pályázók fizetési igényeiket kérvényükben közöljék. Dr. Gödény Sándor igazgató 292. Nagykálló. AM ApoBó-ssinháE ée a Dktdal-moagé Msrd etffcM nap kaphatók m Nyilt levél a tisztviselőkhöz A Radikális Párt vita nélküli „vitaestéjén" és a toborzó nagy gyűlésen elhangzott beszédeivel, amennyiben azok a tisztviselő kérdést is érintik, kívánok e pár sorban foglalkozni. A kérdés az, hogy a forradalom által felkavart társadalomban kol és hogyan helyezkedjék el a köztisztviselő osztály A Radikális Párt erős mozgalmat indított meg az iránt, hogy a sok helyen tapasztalt áramlását a tisztviselő osztályúak a szociáldemokrata-pártba megakadályozza és a saját pártjába tömörítse. A valogatás szempontjából a jelen pillanatban nem is akadna más párt, mint ez a kettő. A Károlyi-párt hivatását a forradalommal teljesen betöltötte. Meg a jelen pártja ugyan, de nem a jövéjé. Hogy melyik pártba lépjen be a tisztviselő osztály, annak vizsgálatához tegyük igy fel a kérdést: Teljesítheti e, van-e ereje, ki tudja-e vivni a Radikális Párt egy magában azokat a gazdasági követelményeket, vágyakat, amelyeknek kivívásáért a tisztviselő osztály az egyesülést keresi. Mert kiszen a politikai irányt, a politikai eszközöket a gazdasági adottság és a gazdasági cél katározza meg A létért való küzdelemnek emberben és állatban egyformán élő ösztöne hajtja az egyest a timeget a szövetkezéshez, tehát politikai alakúláskoz is. A történelmi materializmus lényegében okozta e darwini elvnek. A Radikális párt nem teljesítheti egymagában ezeket a kívánalmakat, mert a mai társadalmi harcban, amely tisztán a tőke és munka harcának a stádiumába lépett, a Radikális Párt nincsen felruházva azokkal a fegyverekkel, amelyek a harc megvívásához szükségesek. Mert aláhúzhatjuk azt, hogy a forradalom dicsöségéken is Bem 10 vagy 20 százalékban, de óriási mértékben osztozott a Szociáldemokrata párt szervezettsége. Hogy mennyire nem tudja á Radikális-párt a tőke (nagybirtok) az osztály uralom elleni harera, egyaltalán nem való a. n. politikai párt jelleggel biró, laza, hamar széthulló szervezettségével a tisztviselő osztály sok kívánalmát, amelyhez a társadalom egész rendjének a megváltoztatása tartozik kiküzdeni, annak illusztrálásához esak azt a példát hozom fel, (s igy lehet ez minden politikai párttal) kogy 1913 ban amikor a hatalom súlya egy ktssé ránehezedett a Radikális pártra, Nyíregyházán alig 10— 12-en voltunk tagjai a pártnak. A párt akkor kezdett növekedni, amikor felülről tisztultak a fellegek és valójában most, amikor „gutgesinnt" párt lett (Sok helyt a néhai Munkapárt, néhai 48-as Alkotmánypárt stb. politikai kabarék pártok akarnokainak menedékháza.) Ugyanakkor a Szociáldemokratáért főkapitánysági, szolgabírói végzések, csendőrszurony és a legválogatottabb eszközökkel elnyomva kis palántából terebélyes fává növekedett, amely csak a gallyait rázta meg és tróaok dűltek porba. Mi adja a két párt erejének ezt az óriási különbségét? A pártok belső szervezettsége. Dr. Kende szerint a Radikális pártnak nem is az a célja, kogy a tisztviselők gazdasági érdekeiért harcoljon, mert arra való a Tisztviselik Szabadszervezete Dr. Kendének és a Radikális-pártnak ez az álláspontja a gazdasági hare szempontjából teljesen hibás. Hibás azért, mert amint Lakatos dr. nagyon találóan megjegyezte: a hareot dualistikus alapra helyezi! A belénk vert tanítás, a test és lélek dualismasa analógiájára nem csinálhatunk politikái és gazdasági harcot. A történelmi materialismus tanítása szerint : egyesek és közösségek, tehát politikai alakulatok is azt ítélik igaznak, ami érdekeiknek megfelel. Hogyan képzelhetünk el tehát külön politikai és külön gazdasági harcét? A Radikális párt, dacára annak, hogy érzi a maga gyengeségét és tehetetlenségét a gazdasági harcban, mégis magához édesgeti a vérig kiuzsorázott, a , gazdasági válság szeges ostorainak csapásai alatt vonagló," vezetői irányt kereső tisztviselő osztályt, da amikot ez az osztály a Párttól érdekeinek teljesítését várja, akkor Radikális párt egy másik egyesülés erejéhez utasítja őket. Játszik velük, mint az elektromos ivegbot a bodzabéllel! Gazdasági szempontból tehát semmi karesni valója nin^s a tisztviselő osztálynak a Radikális pártban. A Radikális párt előadói nem győzték eléggé hangsúlyozni, hogy a tisztviselő nem ur. Ebben teljesen igazuk van. De ezt az okoskodást tovább is kellett volna folytatni. A tisztviselő nem ur, de nem is polgár. A tisztviselő bérmunkás. Ezt a mondatot kellene minden hivatalban, minden íróasztalra kiírni, hogy a tisztviselő állandóan maga előtt látva tudatára ébredjen végre osztály helyzetének t A tisztviselőnek ott a helye, ahol a tibbí bérmunkásé. Népköztársaságban élünk! Szabad e. lehet-e akkor emberek közé, akiknek érdekük közösek, tisztán elméleti, egy belénk nevelt, semmiicép sem bizonyított világnézet álláspontjáról éket verni ? Már pedig a Radikális-párt előadói elismerték ugyan, de kilömbséget tesznek testi és szellemi bérmunkás között: íme, itt vau újra a test és lélek dualismusa ! Ugyan Uraim, taián csak nem az a fontos a gazdasági harc szempontjából, hogy mivel, kézzel e vagy ésszel végezzük • munkánkat, hanem talán az, hogy mily viszonyban van a munka, a termelés es a termelési eszközök. Mint ahogy nem az a fontos gazdasági szempontból, hogy hogyan szedem le az almát a Iáról, hanem az, hogy kinek a fájáról, ki számára szedem azt le. A testi és szellemi bérmunkásoknak egymással szembe, sokszor egymás ellen állítása az elavult világfelfogás utolsó maradéka. * Nagyon épületes dolog különben a Radikális-párt azon érveit csokorba gyűjtve látni, amelyek szerint a tisztviselő nem léphet be a Szociáldemokrata-pártba. És pedig : 1., mert nem testi, hanem ész munkát végez 2., mert az önálló egyesülésben — Radikálispártban — a szereplési vágyat jobban ki lehet elégíteni. 3 , az irigység és féltékenység miatt. 4., a szocializmus forradalmi párt, és végül 5- a pártfegyelem miatt. Engedjék meg a Radikális-párt igen tisztelt előadéi, hogy egyenlőre ne bírálgassam ezeket a pontokat A fontosabbakra a választ némikép már megadtam — a többi ped g oly mesterséges ellentét, amelyekre igazán kár ellenérvet is felhezni. * Ami a Radikális-párt és a Szociáldemokrata párt közötti ellentétet illeti, amit az előadók annyira hirdetnek arra vonatkozólag én is Jászi szavait idézem: a Radikális párt programmja fővonásokban egybeesik a szociáldemokráciának úgynevezett átmeneti programmjával, mely egyelőre nem a kollektivizmust akarja megvalósítani stb. Szóval Jászi is beismeri, hogy a Radikális-párt nem a jövő pártja, hanem csak átmeneti párt. • De hát melyik párt az, amely a tisztviselők gazdasági érdekeit dűlőre viheti ? Mindazok, a történelmi materialismus álláspontján vannak, vonják le annak konzekvenciáit. Rázzák le magukról a hiu sallangokat, amelyekkel a letűnt osztály uralom eieomázta fel a tisztviselőket (cim, rang, kitüntetés, felsőbbség) csak azért, hogy elkápráztassa őket, hogy ne tudjanak osztályérdekünk valódi tudatára ébredni. Egyesüljenek a bérmunkások a bérmunkásokkal ! Mindazok a tisztviselők pedig, akikben a sors, a gazdasági válság okozta nyomor ezt a meggyőződést még nem tudta megérlelni, azok tartsák magakat teljesen távol a polgári politikai pártok erőt megosztó alakulásaitól és támogassák teljes erejükből a tisztán gazdasági alakulatu Tisztviselők Szabadszervezetét addig is, amig — és én nem jósolok sok időt — m