Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)
1918-11-30 / 274. szám
t jtööanDfeKL xiM*. 30 A nyíregyházi Kereskedők naoygyölése Sflregyi4»» $ nvcemim í# Tegnap este tartották meg a nyíregyházi kereskedők nagygyűlésüket a Kereskedők és Gazdák Körében. Mintegy 300 kereskedő szorongott a nagy teremben és a szomszéd szobák ia megteltek érdeklődőkkel, mikor Ungár Béla megnyitotta a gyűlést, rövid üdvözlő beszédben elnök választására kérte azt fel. Ajánlatára Ehrenfeld Márton foglalta el az elnöki helyet, aki a naggvülés okának ismertetésére Hoffmann Mihályt "kérte fel. Hoffmann Mihály megható imával fordult az egek urához, hogy segitse meg a magyar hazát ujraszületésé nehéz idejében, majd ismertette a változott viszonyokat, a kereskedők helyretét, a súlyos vádat, melyhel a társadalom illeti és míg egyrészt dörgő szavakkal ostorozta a bűnösöket, egyben tiltakozott az ellen, hogy a drágaságért kizárólag ezt az osztályt tegyék felelőssé. Kiemelte. hogy a szervezkedésnek az az egyik «élja, hogy kiirtsa kebeléből a tiszteségtelen elemeket, de egyben megvédje a kereskedők legitim erdekeit. Ezután Fleiner Lajos ismertette a határozati javaslatot, melyet a következőkben emelt a gyűlés határozatává: A nyíregyházi kereskedőknek 1918. no•ember 28 ás tartott nagygyűlése elhatározta, hogy 1. A nyíregyházi kereskedők megalakítják * kereskedők szervezetét, melynek feladata ugy az egyes kereskedő, mint az egész kereskedelem jogos érdekeinek megóvása. 2. Evégből a nagygyűlés egy 12 tagu végrehajtó bizottságot választ, melynek feladata a. a szervezet kidolgozása, b. a kereskedőknek minden politikai, társadalmi és gazdasági intézményben kellő képviseletet és működési tért biztosítani. «. gondoskodni arról, hogy a társadalom a kereskedők mai helyzetéről, munkásságáról és a közellátásban való nélkülözhetetlenségéről felvilágosittaesék, d minden lehetőt elkövetni, hogy a szabad forgalom megnyittassék, az áru beszerzése Hiegkőnnyittessék, az árak leszoríttassanak és a meglévő készletek a fogyasztók között a kereskedők igénybevételével igazságosan osztás nanak el, e. hogy összekötetést létesítsen a társaéatorn különböző osztályainak (az iparosok, ősíerawlők, munkások tisztviselők) szervezeteivel avégből, hogy együttes békés munkával teremtsük meg a nyugalmat, békét és hogy kitartóan dolgozva harmonikus egyetértéssel biztosítsuk » forradalom vívmányainak örökkévalóságát. 3. A nagygyűlés beadványt intéz a nyíregyházi néptanácshoz, melyben bejelenti, hogy a kereskedők szervezete megalakult és kéri, hogy a mintegy ötszáz polgárból álló testületnek a Néptanácsban helyet adjon és javasolja, i*®gy a következő kereskedőket válassza be : Kovács András, Ungár Béla, Hoffman Mihály, Silberstein Ignác, Suhanesz Béla és Szilárd József. 4. A nagygyűlés a 12 tagu bizottság tag jaiul megválasztja : Kovács András, Ungár Béla, Hoffmann Mihály, Suhanesz Béla, Silberstein Ignác, Kusnyerik Sámuel, Fleiner Lajos, Szilárd József, Ehrenfeld Márton, Gábor József, Brüll Simon és Kiss Károly kereskedőket, feljogosítja a bizottságst, hogy magát a szükséghez képest kiegészíthesse. Ebből a határozatból kifolyólag azonnal küldöttség ment a Néptanácshoz, ahol Hoffmaon Mihály tolmácsolta a nagygyűlés határozatát és óhaját, mely ott megértéssel találkozott. A kiküldött 12 tagu bizottság a gyilés berekesztése után előzetes értekezletet tartott és ott kimondotta, hogy a szervezkedés egyik sürgős feladatává teszi, hogy a leszerelt és -sasistentiájukat vesztett kereskedők érdekét és a leszerelt kereskedő alkalmazottaknak, kik áliáe nélkül maradtak, a legmelegebb gondjaiba vegye, E végből az alábbi felhívást is boesátotta ki, amelyben kéri az üzlet nélkül maradt kereskedő katonákat és állás nélkül levő alkalmazottakat, hogy kívánságukkal forduljanak a bizottsághoz, mely a Kereskedők és Gazdák Köre helyiségéhen állandóan rendelkezésre áll. * Felhívás ! A nyiregyháii kereskedők újonnan alakult szervezete felhívja azon leszerelt katona kereskedőket akik a háború miatt üzleteiket teladni voltak kénytelenek és azon kereskedő alkalmazottakat, akik leszsrelésik után régi helyeiken megfe elő alkalmazást nem nyertek, vagy állás nélkül vannak, forduljanak bizalom mai a kereskedő szervezet bizottságához, mely érdekük en megfelelő lépéseket tenni kiván. A bizottság tagjai közül Ur-gár Béla, Ehrenfeld Márton, Silberstein Ignáe és még többen minden nap d. u. fél 6 órától esti 7 óráig a Kereskedők és Gazdák Köre helyiségébea rendelkezésére álianak a védelem és segitsér* jeíentkezéknek, A kereskedő szervezet kiki'éott bizottsága. A vármegye ellátása Filiiiias a nagygaztfákhoz jfeAsa, november M • * fti"mi rn hM ^iii'iiiirtrrfT 1 A vármegye közellátásának biztosítására a vármegye 600 névre szóló felhívásban azt a kérelmet intézte a megye nagyobb birtokosaihoz, hogy nélkülözhető gabona, kukorica éa köles teleslegeiket önként ajánlják (el a közélelmezés céljaira. Nem a sok ellenszenvet kiváltott rekvirálásról van itt sző, hanem arról, hogy a vármegye ellátatlan lakossága, a legszűkebben el legyen látva kenyérrel, arról van szó, hogy életet adjuak a kormánybiztos székfoglalcjában elhangzott azon élvnek, hegy akinek egy darab kenyere van, ossza meg éhezi embertársával. A gazdák által felajánlott gabonából egy axem sem fog idegenhez menni, éhező szomszédainknak, saját községünk, virmegyénk ellátatlan lakosságának adjak ki, amit felajánlunk, s ez elengédhetlen felebaráti s kőzpotgiri kötelesség. A gazdának elengedheílen kötelessége a gazdaságában ellátásra utalt munkásai és csaladja ellátásáról gondoskodni, a mai viszonyok között nem vét esen elv ellen, ha csak a július elsejéig kiszámított gabonamennyiséget tartja meg, mert ha öljön a tavasz s a gabonát élető nyár, a gazda leleményessége majd kitalálja, hogy addig is, amíg csépelhet, mivel latja el háza népét, fótolai fogja azzal, amit a gazdaságában bölcs előrelátással erre a célra termelni fog. i r » ' i> tr wv >n i' miiii>niiiim ni A román előnyomulás <*««A|»Ml, me vm nb tr í» .A ftytrtitdéh tuMmttjátöl,) Illetékes helyről közlik, hogy Kőrösmezőn és környékén mindezideig nincsenek románok -és a román komité sem alakult meg. Kőrösmezőn a rend és nyugalom teljes. A románok a Maros völgyében folytatják az előnyomulásukat. — • DIADAL I —— | Péntek Szombat Tmsárnmf Három a kérő 1 — 4 főlvonásos vigjáték. I —onrwinmrinnnfim £S zzzz Oitványiékat Wifidíschgraízéknsk nézték liiskoiczoD íyfrejfyhB**, moctmber ÍA NytrvüUk twkmrtjátái.j Kellemetlen kalandban volt része a na pókban annak a kis társaságnak, amely Oltványi Ödön főjegyző vezetésövei hivatalos ügyben autón akarta megtenni as utat Budapestig Héttőn reggel Oitvanyi Ödön főjegyző, öhat Tivadar alezredes és Nagy Kálmán gyógysze rész autón elindultak Miskolczon keresztül Bu dapestre. A hétfői napon érkezett jelentés arról. hogy Wmdischgzatz herceg csaladja Szerencsen, maga Windischgrfltz pedig Missolczoa tartózkodik a Korona szállodában Az Oltványiét hatatasas sárga autója Miskolczig el is ért sze rencsésen, esak Miskolez város határánál volt egy kis kellemetlen incidense Ugyanis abban az időben, mikor az Oltvásyiék hatalmas autója ékezett meg, várták WiBdisehgratz herseget is, ezért nemzetőrök voltak kiállítva az útra, akiknek az volt a kö telességük, hogy a Windischgrfitz herceg autóját tartóztassák föl. Amikor megérkezett BZ Oitványiék autója, körülvették a nemzetőrök és abban a íriszemben, hogy hereeget fogtak, a soffőrt arra kényazeritették, kogy a városházához hajtson. Ekkorára már az egész városban elterjedt a híre, hogy Windischgiatz herceget kíséretével együtt elfogták és a városháza előtt és &z ud varon százakra menő tömeg várta Oltványiékat, nagyon kiváncsi volt a miskolczi nép egy ebven hercegre. A nemzetőrök az egész társaságot Szentkirályi kapitány elé állították, aki megáll api totta, hogy tévedés történt és ezután Oitványiék ismét fölpakolídztak autójukra és folytatták útjukat Budapest felé, ahova szerencsésen meg is érkeztek Dolgozik a MuokaMal — tÉ A vármegyei Népfanácsok értekezlet! I>tre?yfeáaa, november ii (A Nyitóét íwAíst'feijáM.) A pát héttel ezelőtt Nyíregyházán megalakult Munkahivatal nagy igyekezettel dolgozik azon, hogy a Nyíregyházára és a vármegyébe hazakerülő leszerelt katonák a lehető legsürgősebben megfelelő foglalkozáshoz és álláshoz jussanak. Állandóan nagy számmal ksresik föl a hazakerülő katonák a hivatalt és különösen gyári és ipari munkálok jelentkez •ek sokan. Ezeket a Munkahivatal kivétel nélkül 24 órán belül állásba helyezi. Kevés szánmai jelentkeznek azonban a mezőgazdasági és földmunkások, bár ezekben ia igen nagy a kereslet és több ezer mezőgazdasági munkást lehetne elhelyezni a vármegyében. A munka hivatal most megkereste a miskolczi munkahi vatalt, akonnan már a legközelebb több száz mezőgazdasági munkást küldenek Szabolcsba A nyíregyházi munkahivatal egyébként igyekszik fölvilágosítani a vidéki néptanácso kat arról, milyen nagy fontossággal bir az, hogy ma mindenki mennél többet dolgozzék. Ebből a célból deeember elsejére értekezlet™ hivta össze a vidéki néptanácsok megbízottait és hozzájuk a következő átiratot intézte: Mint országszerte ismeretes már a társa dalom a megalakított néptanáasokkal egyetemben az egész ország nagyobb helyein megalakította és felállította a Munkahivatalokat Igy tette ezt Nyíregyháza város társadalma is. Tette pedig ezt azért, hogy a muakásnépet, de különösen a harstérről hazatérő embereket munkába állítsa és ezzel szeretett hazánk boldogalását előmozdítsa. Városunk társadalmának ezen intézkedéséről hirlapilag és plakátok utján az esés* vármegye községi elöljárósága is tájékozódást szerezhetett. Mindennek dacára a vármegye legtöbb községéből
