Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-05 / 225. szám

1918. október 5 Román és bulgár báke Román kacérkodás az eníeníe-el Földosztást ígérnek az entente ügynökök a román parasztnak Batopest, oUóbtr i ((Fővárosi munkatársunkul.) A bulgár fegyverszünetet megkötötték és most minden figyelem arra irányul, hogy mennyi idő telik el, mig a végleges béketárgyalások befejeződnek és milyen feltételek lesznek azok, amelyeket a szerződő felek egymás számára megszabnak. Ugyanakkor különböző jelek Romániára terelik az érdeklődést, még pedig méltán, mert a román belső politika viharai olyan túlfűtötté tették a levegőt, hogy a belső feszültségnek mihamar ki kell robbannia, ha nem sikerül a mérsékeltebb elemeknek megfelelő módon levezetnie a túlfűtött szenvedélyeket. A román politikai helyzet teljesen tisztázatlan, s csak annyi bizonyos, hogy a bukaresti béke, amelynek annak idején a helyzet teljes tisztázását kellett voina magával hoznia, semmivel sem járult hozzá a román belső állapotok szilárd alapokra való helyezéséhez, jíühltnann és Czernin megkötötték a békét, amennyire a pillanatnyi helyzet engedte igyekeztek garanciákat szerezni a központi hatalmak számára, de a határozatlan és ingadozó román politikát nem sikerült nekik teljes szilárdsággal a központi hatalmak oldalához láncolni. Ez az oka azután, hogy a román királyné székhelyén: Jassyban a legfékevesztettebb entente-agitáció folyik, melynek élén úgyszólván maga a királyné áll. Már pedig az entente agitációjának egyetlen célja minden kétséget kizáróan az, hogy újra zsoldba állítsák a román népet, akár a leghallatlanabb ígéretekkel feltüzeljék könnyen lobbanó fantáziáját, — hogy azután odavessék az antant-érdekek védelmében a számukra most már teljes bizonyossággal bekövetkező végveszélynek. Alkalmunk volt a román mérsékelt politikai pártok egyik vezető emberével hosszabb beszélgetést folytatni és a beszélgetés folyamán a következő rendkívül érdekes adatokat tudtuk meg a román belső állapotokról és az entente agitációjáról, amelyet az utóbbi hetekben ügynökeik fokozottabb mértékben folytattak: — Az entente-párti háborús agitáció Romániában hallatlan erőre kapott, nem azért, mintha tényleg talajra találna a népességben. hanem azért, mert olyan hangos, és erőszakos, hogy, kitérni előle alig lehet, tudomásul kell venni minden esetben. Maga a királyné végzi a főirányitást Avarescu tábornok segélyével és az utóbbi időben attól sem riadtak vissza, hogy a megszállott területeket is elárasztják agitátoraikkal, földíelosztást ígérnek a parasztoknak és ezzel, ha egyébre nem is. arra rábírják, hogy ne tegyenek eleget a központi hatalmak gazdasági szerveivel szemben vállalt szállítási kötelezettségeiknek. Mi sem természetesebb, minthogy az évtizedek óta a legteljesebb nyomorban sínylődő parasztok éhes szemmel néznek az agitáció fejleményei elé és várják annak sikerre jutását, ami számukra földet megélhetést és boldogulást jelent, mert hiszen az entente volt olyan óvatos, hogy 8 földbirtokok felosztását ígérje nekik a feltétlen engedelmesség esetére. A föld felosztás tehát bekövetkezik Romániában, kérdés azonban, hogy az en• entenak hozzá fűzött reménységei is teljesülnek-e. Aggodalomra ok nincsen, bár nem lehet tagadni, nagy meglepetést keltett az, amikor a napokban tartott korona tanácson Bratianu is részt vett, az a Bratianu, aki az entente legjobb, legrajongóbb barátja és emellett prókátora és részes társa a l egnagyobb, világra szóló panamának. amelyet miniszterelnöksége idejéből kitudódtak. Románia feltűnően kacérkodik az entente-al és ez már a központi hatalmak politikai köreinek figyelmét nem kerülte el. Es ha esetleg a bulgár események ittassá tették volna néhány politikus fejét, és ismét Erdély meghódításáról álmodoznának, avagy talán arról, — hogy elzárják a Törökországgal való, eddigz avartalan és megbízható közlekedési utat, egészen bizonyos, hogy minden eshetőségre felkészülve várjuk a fejleményeket. Nincsen bervetel Makszlaálástól félnek a kerssMk tfjtfrfKTfcíiaa. »ít"Sier i (A Nyitvütk tw&étiuij{&&.) A terméskilátásokhói ítélve, az idén bő aratása lesz a szőlősgazdáknak. A termés — hol meg nem dézsmálták — nagyon szép, mégis aggodalommal tekintenek a bortermelők a szüret elé. A Hegyalján bekövetkezett borkrizis i az egész országban nyomasztóan érezteti [ hatását. Tavaly ilyenkor már hatalmas a-[ rányokat öltött a kereslet. Megindult a j vásárlási kedv, és nem győzték a hegyek I annyi bort termelni, amennyi el ne fo- | gyott volna. Az idén pang a borüzlet. A szőlősgazdák elsőrangú érdeke, az. | hogy tisztában legyenek a bőrárukkal, a \ konjunktúrákkal, ezért helyén valónak tar- | tottuk. hogy megkérdezzünk ez irányban I egy bortermelőt, akinek véleménye yilá- J gosságot deríthet a szüretek gondjaira. I —- A kereslet azért plyan tartózkodó. | mert nem tudják, nem jön-e, nem készül-e { valami kormányrendelet. — Mert az egyik hir szerint a borárát makszimálni fogják. A másik érte- \ sülés azt vitatja, hogy a meglévő készleteket fogják eirekvirálni. Nincs tisztában ] egy borkereskedő sem a kormány idevágó \ terveivel. Tavaly is megtörtént például velünk, j hogy amikor a sok összevásárolt bor már , a pincékben volt, akkor jött a rendelet, ; amely minden hektoliter után kirótta a i 14 koronás termelési adót. — Nagyon siókat ártottak Magyaror- jj szág borkereskedelmének a felsőmagyarországi borrazziák is. — Mint legutóbb a sátoraljaújhelyi. A galíciai borbevásárlókat kiűzték innen, pedig nekik nagyon sokat köszönhetett a borárak fellendülése. Igaz, hogy kivitték a pénzt az országból, ők vitték el a hasznot, de viszont ők voltak azok, akik felhajtották a bor árát és igy közvetve nagyon sokat köszönhettek nekik a termelők. — Aztán az is baj. hogy nagyon sok ó-bor fekszik, biztos kezekben, a bankok kezében. És igy ez a körülmény is nyomja az árakat. — Nemcsak mi nem vásárlunk, hanem a pesti és bécsi nagykereskedők sem mozognak. Eddig még egyetlen vétel sem történt. — A hordómakszimálás is ütötte az árakat, mert a makszimális áron — 55 fillérért literenként — nem lehet ócska hordót kapni s akinek nincs, az nem is tudja eltenni a borát. t Grosz foglyok és sz ipari üzemek A iMiaeiG céiszerü ktiasznáfása Nyíregyháza október 4 (A NytroidSIi tudátitéjiiél.) A kereskedelemügyi miniszter rendeletéből Ladányi műszaki főtanácsos a következő értesítést küldte Szabolcsvármegye másodfokú iparhatóságának: — A cs. és kir. hadügyminiszter átirata folytán értesítem, hogy a hadsereg pótlásügyi főnöke ellenőrző bizottságokat állított össze, melyeknek hivatása lesz a helyszínén vizsgálni mindazokat az ipar üzemeket és intézeteket, amelyekben hadi foglyokat foglalkoztatnak. A helyszíni szemle indokául az a körülmény szolgált, hogy az Oroszországgal kötött békeszerződés határozatai következtében az orosz hadi foglyok a jövőben mind nagyobb számban fognak hazájukba visszatérni és igy fokozottabban vált szükségessé, hogy: a még igénybe vehető hadifoglyok munkaereje mentől célszerűbben és gazdaságosabban kihasználható legyen. Felhívom ehhez képest, hogy a pótlásügyek főnökét akciójának keresztül vitelében minél hathatósabban támogassa. M A magyar politikai koncentráció • .-..• *<t, tkMber 4 Bécsből jelentik: A koncentráció abban a formában, ahogy Wekerle tervezte, meghiúsult. Ennek Apponyi az oka, aki Tiszával nem- akar koncentrációt. Bécsi politikai körökben nem tartják kizártnak, hogy a koncentráció meghiúsulása után a iWekerle kormány lemond. — Október 6. A nyíregyházi ág. h. ev. egyház október 6-án délelőtt háromnegyed 11 órakor a helybeli evang. templomban az aradi vértanuk emlékére gyászistentiszteletet tart, amelyen a hatóságok is részt vesznek. — A spanyol járvány miatt bezárták a mozikat. Annak a járványszerüen föllépett betegségnek, amelynek spanyol Influenza a neve, egyre több és több áldoütaía van 'Nyíregyházán. "Mivef kétségkívül megállapítható a 'betegség járvány szerű elhatalmasodása Nyíregyházán, Bencs Kálmán dr. polgármester az alispán minap kibocsátolt rende'ele alapján tegnap október 15-ig terjedő időre' bezáratta a nyíregyházi mozgóképszínházakat. — Köszönet. Zoltán István 50 koronát adományozott koszorumegváltás címén Pika Miklós halála alkalmából a leányegyesületnek. — Gyulaházi Arthur pedig 20 kooronát küldött a leányegyesület céljaira. Az adoományokat hálásan koszom az elnökség. — Dohnányi Ernő október 13-i hangversenyének műsora. Igen nagy érdeklődés mellett folyik Dohnányi Ernő hangversenyének előkészítése, amely hangverseny egyike lesz a szezon legértékesebb eseményeinek. A hangverseny műsora a következő: 1. Schumann: Sonáta G-moll op. 22. So rasch wie möglich Andantino. Scherzo, Rondo. 2. Schubert: Impromptu R-dur op. 142 No. 3- Schubert: Impromptu F-moll op. 142. No. 4. Dohnányi: Concerto etude E-dur No. 5. Dohnányi: Göncért etude F-moll No. 6. Szünet. 3. Beethoven: Andante F-dur. Beethoven: Rondo a capriccio op. 129. Beethoven: Albumblatt für Elise. 4. Beethoven: Sonaía C-dur Op. 53. iWaldstein. Allegro con brio. Introduzíone-Rondo. A rendezőség felkéri az előjegyzett jegyek tulajdonosait helyeik kiváltására. hogy mások igényei is kielégíttessenek. — Bukna József meghalt. Nyíregyháza város társadalmának egyik legjellegzetesebb hivatalnoki "karának egyik legrégibb, legszorgalmasabb tagja dőlt ki az élők sorából tegnap: Bukna József adóhivatali főpénztárnok. Bukna József negyvennégy évvel ezelőtt lépett as állam szolgálatába és ennek az időnek a legnagvobh