Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-13 / 259. szám

19!8 november 13 Nyirvidek. 3 A magyar tisgt?iselo sorsdo&tff órája Irta: Diogenes i. A magyar tisztviselő gazdasági helyzete A magyar tisztviselői kar gazdasági helyzetéről csak bizonyos nagyképűséggel beszélhetüuk, mert a legnagyobb jóakarattal sem lehet gazdasági helyzetnek nevezni egy kiuzsorazott munkaerejű társadalmi osztály nyomorult tengödesét. Háború előtt sem volt kielégítő a magyar tisztviselői kar helyzete, de az akkori általánosan rossz gazdasági helyzet miatt együtt kellett szenvednie más társadalmi osztályokkal s ebben a közös balsorsban legalább volt valami vigasztaló A háború folyamán azonban valamennyi társadalmi osztá'y helyzete föilendült. A kereskedőre, iparosra és termelőre bőséges szüretet jelentett a háborús koojunktura s nemcsak a már meglévő vagyonok sokszorozódtak meg, hanem labilis ós letört egzisztenciák emelkedtek jelentős gazdasági nívóra. Ezzel szemben a magyar tisztviselői kar sülyedt lefelé a megkezdett lejtőn. Békében is csekély fizetésének valutája rohamosan csökkent, amit távolról sem tudott ellensúlyozni a drágasági pótiek nevetségesen alacsony percentje. A tisztviselők szervezetlensége rétttínítes boszut állott ezen a szerencsétlen osztályon. Hiába igyekeztek alkalmi egyesülésekbe tömörülve valami kevés alamizsnat kicsikarni az államtól, törekvésük mindannyiszor hajótörést szenvedett a kormányok rideg szükkeblüségén é3 erköleitelen, rövidlátó politikáján. Ennek a fokozatos sülyedésnek első lépcsője az volt, hogy a magyar tisztviselő a társadalom szellemi életétől - teljesen visszavonult. A szioházak és hangversenytermek közönségéből ma már teljesen hiányzik a tisztviselő. Ugyanígy könyvet sem olvas már, mert a könyv draga, a csekéiy fizetést pedg fölemésztik az elsőrendű szükségleti cikkek. Ho, vatovább a magyar tisztviselői kar teljesen elvesztette szellemi közösségét a müveit nyugattal, tudatlanságában és müveletlenségében többnyire v^k követője lett az uralkodo irányzatnak s ezáltal saját sírjanak is nagyrészben maga lett a sirasója. Sokkal szomorúbb azonban ennél, hogy a tisztviselő a gyermekeit sem tudja neveltetni a modern kor igényei szerint. A tisztviselő szomorú sorsaban tehát osztozniok kell az ártatlan ivadékoknak is Pedig kétségtelen, hogy a szellemi középosztály legjobb anyagának a tisztviselői karból kellene kitermelődnie, mert itt az átöröklés folytán sokkal nagyobb a készség a szellemi fejlődésre, mint bármely más középosztályban. A szellemi élvezetekről, művelődésről és gyermekneveltetésröl való fajialmas lemjndás utan jött a lakás, bútor és ruhaszükségletek megszorítása. Az a szegényes miliő, amiben a magyar tisztviselő él s a ruházkodásnak az a kopott eleganoiaji, amelyöt e téren kifejt, ismét egy szomorú lépcsőfokát jelentit a megállíthatatlan süiyedésnek. S mindezek után vagy talán még előbb következett ba az étkezés rendjének és értékbeli minőségének megszorítása A tisztviselő előbb lemondott a borról, azután lemondott a húsról, a tejről, lemondott m;nden lemondhatórol s mindezek fejeben tisztességes maradt. A magyar tisztviselő háborús kalvariájának útját egyetlen szennyfolt nem piszkítja be. Sőt a szinte heroizmusig vitt aszkétaság mellett még a megkövéztetés fájdalmát is végig kellett szenvednie azért a fél kilogramm rizsért és húsz dekagramm ta'pbőrért, amilyet a kormány — egy köanyelina pillanataban — a tisztviselők beszerzési csoportja reszére kiutalt. Mindezekből lát'aató, kogy a tisztviselősülyedes lavinaomlását az eddig ismert receptekkel megállítani nem lehet. Ide gyökeres megoldás kell, amelynek pedig első kelléke a szervezkedés. Talán, dí csak talán, mug lehet még menteni a magyar tisztviselői kart a gazdasági összeomlástól, ép«n azért ne vesztegessük időnket, hanem fel a munkára l A magyar tisztviselő sorsdöntő órája elérkezett ! ÚJDONSÁGOK — Elmaradt gyűlés. A köztisztviselők vasárnap délután fél háromkor a Kereskedők és Gazdák Körében helyzetük megteremtése végett gyűlést hivtak össze, amelyen azonban elnökük Vertse K Andor, egy sajnálatos félreértés következtében nem jelenhetet meg. s így a gyűlés idejét pár nappal elhalasztották. Előkészítésére azonban egy három tagu bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai : Dr. Vietórisz József, Dr. Márkus Jenő és Heringh Andor. Ebből az alkalomból felhívjuk olvasóink figyelmét Vertse K- Andor cikksorozatára, amely saai számunkban indult meg. — Erdőhegyi Lajos szabadsága. Erdőhegyi Lajos dr másodíőjegyzö megrongált egészségi állapotának helyreállítása végett három hónapi szabadságra megy. Erdőhegyi dr. ekszponált emberré vált a munkapártnak, de el kell ismerni nála, hogy sokkal közelebb állt az emberekhez, mint a vármegye legtöbb tisztviselője, sokkal modernebb gondolkodása, mint amazoknak és egészen bizonyos, hogy sokkal európaibb a látóköre, mint sok olyannak, akik most egyszerre bukkannak elő a demokrácia bajnokaiként. A vármegye központi tisztikara az átalakulás utáni időben nagy munka volt és ebben a munkában a dolgokat megértő a haladás iránt kétségkívül érzékkel biró Erdőhegyi Lajosnak csak hasznát lehetne venni. — Meghalt a legszebben dekorált nyíregyházi tiszt. A háború második évében fel Nyíregyházán egy pompásan dekorált, sok érmes hadnagy, Dávid István császárszdllási tanitó, aki sok hónapi szakadatlan frontszolgálat után jött haza pár hétre pihenni. Aztán újra kiment a harctérre és megint visszatért, még több kitüntetés díszítette a mellét. Kilenc kitüntetést kapott Dávid István tanitó a háborúban, előléptették főhadnagygyd és valahányszor Nyíregyházán járt, mindig feltűnést kel tett, — ő volt a legszebben dekorált nviregyházi tiszt. Most Dávid István haláláról érkezik hir. Aki négy éve minden harctéri borzalmát, ezernyi csatát veszély nélkül harcolt át, — nem birt megbirkózni a spanyol betegséggel, Dávid István Nagxszebenben pár nappal ezelőtt spanyol betegségben meghalt A hős császárszállási tanitót Brassóban temették el katonai pompával. — A hadirokkantak alkalmazást nyerhetnek az államvasutaknál. A m. kir. államvasutak igazgatósága főleg számviteli irodai munkák elvégzése céljából hajlandó volna részben. Budapesten részben pedig a szegedi leszámoló hivatalnál mintegy 200 olyan hadirokkantat alkalmozni, akik a számvetési alapmüveletekben jártasak, irni és olvasni tudnak, műveltségük pedig kirülbelől oly mérvű, hogy az a négy középiskola elvégzésének megfelel. A négy középiskola elvégzésének okmányszerü igazolása, amennyiben a fenti előfeltételek fennforognak, nem kívántatik meg. Az alkalmazás egyelőre próbaidőre szólana 3—4 K napidíj mellett, néhány havi próbaidő eltelte után azonban azok a hadirokkantak, akik rátermettségüket beigazolják, a segédtiszti státusba felvétetnek, itt részükre nyugdijképesség biztosíttatnék és évi illetményük maximálisan 3 -4000 K-ig emelkedhetnék fel Felhívom ennélfogva a fenti alkalmazást elfoglalni szándékozó hadirokkantakat, hogy 15 nap alatt a Szabolcsvármegyei Hadigondozó népirodában (a vármegyeházán jelentkezzenek, ahol az alkalmazási feltételekről bővebb felvilágosítást fognak kapni. A Szabolcsmegyei Hadigondozö Népiroda igazgatója. — Nem szabad a hadifoglyokat elbocsátani. A hadügyminiszter rendeletet intézett az alispánhoz és közli, hogy a hadifoglyok további utasításig munkahelyeiket nem hagyhatják el. Pár napon belül ugyanis az összes hadifoglyoknak hazaszállítására megtörténik az intézkedés. — Házasság. Goldstein Erzsike és Gábor Béla í, hó 10 én házasságét kötöttek. (Minden külön értesítés helyett — Elveszett gysrmakek. Özv. Denk Perencné sz. Szabó Erzsébet munkásnőnek : Erzsébet 19, Ferenc 18, Anna 15. Ilona 9 és József 7 éves gyermekeit az 1916 évi október havában a románok elfogták és Románia belsejébe internálták. A gyermekek azonban a változó viszonyok kévetkeztében időközben az előnyomuld magyar csapatok kezére kerültek, akik a gyermekeket Magyarországba hozták, ahol azonban nyomuk veszett. Az anya végső kétségbeesésében az Országos Hadigondozó Hivatal közbenjárását kérte gyermekei feltalálása érdekében Eme Hivatal megbízásából felkérem a SzaboicsEiegyében levő hatóságokat; , jótékony egyesületeket és mindazokat, akik netalán a fent nevezett gyermekek hollétéről és sorsáról tudomással birnak, szíveskedjenek ezekről a Csíkszeredai Hadigondozó Népiroda igazgatóságat értesíteni. A Szabolcsvármegyet Hadigondozó Népiroda igazgatója. — A katona-joghallgatók figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy a katonai szolgálatból visszatért joghallgatók a sárospataki jogakagérnián november 14-ig beiratkozhassanak. — Összeírják Nyíregyházán az üres lakásokat. Százával térnek haza naponta Nyíregyházára a hadban levő katonák, akiknek csaladiagjaik is idegenből egymásután kerülnek elő. Igen nehéz azonban a hazatérő katonák sorsa főkép azért, mert nem kapnak Nyíregyházán lakást. A néptanács éppen ezért most megbízta Kiss Pál főhadnagyot, hogy egy katonákból álló bizottság élén irja össze az üres és a nélkülözhető lakásokat, valamint az üresen álló lakásokat. — Föloszlik a hadilókórház. A béke közeledtével a Nyíregyházán évek óta müködö hadilókórház is megszűnik és föloszlik, a kórházban levő beteg lovakat pedig elárverezik. Az utolsó lóárverós november 14, 15 és 16 án lesz, a lókórházban, minden nap reggel 8 órai kezdettel. A tókórház parancsnoksága ezúton is fölhívja azokat, akiknél beteg ló volt kiadva, hogy az árverésre lovaikat hozzák be Az eddig kiadott lovakat a gazdák becsáron megtarthatják. — ,A Nyíregyházán lefoglalt pamutáruk. A Pamutközpont pár hónappal ezelőtt mintegy 9 —10 000 méter pamutárut foglalt Io több nyíregyházi kereskedőnél. A Nyiregyházi Néptanács és a város hatósága most azzal a kéréssel fordult a Pamutközponthoz, hogy azt a pamutárut a zár alól oldja föl és bocsássa a nyíregyházi hatóságok rendelkezésére, hogy az Nyíregyházán a szegény lakosság között kioszthassa. — A Notreservespitál lepedői. A Notreservtspital föloszlásaval ott rengeteg fehérnemű, ágy, bulor és faanyag szabadul föl. A város most fölirt a hadügyminisztethez, hogy a kórházban fölszabaduló több ezer lepedőt bocsássa a város közönségének rendelkezesére. »e*«IA» «zerfce*ztA XKRTÉSZ LASZI. O Gróman E. a legkönnyebb zongora (I. rész ára % K. Kapható minden könyv/Iskola u] kiadása megérkezett Az I. és kereskedésben és lapunk kiadóhivatalában. — A főváro«i iapekra am CJságboItban ben a rtre«héaa raoU**. ToitSea 344. Fi&e«r*en elő! Nem feeG ácsorognia a postán t# megtakarítja a peetót.