Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-12 / 258. szám

1 jírtmmiE. nsvsmler 12 Párttá alakult a Fényes László asztaltársaság Nyíregyháza november 11 {A Nyirvidék tudótnidgátói.) A városháza tanácstermében népes össze­jövetelt tartott tegnap délután a Fényes László asztaltársaság, amelynek közérdekű határozatai között legjelentősebb, hogy az asztaltársaság párttá alakul és ho;y arra a hirra, mintha Fényes László más kerületben akarna mandá­tumot vállalni, elhatározták, kérni fogjak Fényest, továbbra is ezt a kerületet tisztelje meg avval, hogy elfogadja Nyíregyháza mandatumát, ame­lyet minden bizonnyal egyhangúlag ad a kezébe ez a polgárság. Nekünk eddig nem volt alkalmunk ebben a kérdesben érintkezni Fényes Lászlóval és igy a hírt nem cáfolhatjuk meg, de meg sem erősíthetjük. A dolgok teljes ismeretében annyit azonban megírhatunk, hogy nem csodálkoznánk, ha Fényes Lászlóban! bizonyos élkedvetlenedés támadt volna, mert — ezt nyíltan meg kell írni — ez a kerület túlságosan igénybe vette Fényest. Itt, ahol az eddi i képviselők igazán sernmitsem törődtek a kerülettel és annak pol­gáraival, a Fenyes megválasztása után hihe­tetlen irohósaggal vetették rá az emberek magukat Fényesre, a legképtelenebb kívánságok özönét zúdították rá és ha Fényes László nem az a fáradhatatlan, szívós és rengeteget dolgozó ember, mint amilyen, akkor a nyíregyházi kérés­zuhatag a közérdekű munkásságában akadá­lyozta volna meg öt. De Fényes László ereje, szívóssága és munkabírása helyt állott és az országos ügyek élénk .figyelési), újságírói és parlamenti munkás­sága mellett a varos sok sok közérdekű dolgát io elintézte, sőt magánosok dolgait is ezrével hozta rendbe. Ennek azonban most már meg kell szűnnie, mert Fényes László egész munkásságára az országnak van szüksége és ha e mellett marad még ideje, ugy azt csak a n.iregyházi közérdek szolgálataban hasznosíthatja, do a magánérde­keknek most már szerényeknek kell leuniök és nem szabad érvényesülést keresni esetleg a közerdek rovására. Nein szabad éppen a nyíregy­háziaknak, akik elsők voltak Fényes László kivételes egyéniségének a fölismerésében, zavarni őt országosan fontos munkájában Fenyes László kérés nélkül is ott van a maga hatalmas befolyasaval akkor, amikor Nyíregy­háza és a vármegyo igazi érdekei kívánjak A forradalmi átalakulás Nagy Kálmán elnök nyitotta meg tegnap délután a Fényes László asztaitársasag össze­jövetelét Rámutatott arra, ho^y mértföldjáró csizmákban járnak az események és úgyszól­ván vér nélkül folyt le a magyar lorradalom, amely szabaddá önállóvá telte Magyarországot és megszabadította a Habsburg-dinasztia négy­szazéves jármától. — Lo a dinasztiával! Éljsn a köztársa­ság ! — kiáltották közbe. A rend érdekében Megrázkódtatás nélkül — folytatta Nagy Kálmán — nem mehet ilyen hatalmas átala­kulás, történtek is elítélendő dolgok, da ezek nem voltak öntudatos, célirányos dolgok és a rend már mindenütt kezd helyreállani. Nyíregyházin még a forradalom előtt, mikor a forradalom minden hive még az éle­tét kockáztatta, megalakult a Nyíregyházi Nép tanács, amelyben az aszta társaság 24 taggal van képviselve. Ez a Neptanacs a legnagyobb önfeláldozással, hihetetlen munkával, éjjel-nap pali állandó szolgálattal, ügyeséggel, eré'lyel es gyorsasággal állítva helyre a rendet Nyír­egyház. tn, órák alatt szervezte a karhita'mat, amellyel a vármegye szorongatott községeinek segitsógere sietett. A Nyíregyházi Néptanács hatalmas mun­kájáért az asztaltarsasag ha.as köszönetét és elismerését fejezte ki. Azt fojtuite ki azután az elnök, hogy a bolső rendet minden eiképzelhétö eszközzel tönt kell tartani és az asztaltársaság minden tagjának kőtelességéva tstto, hogy minden ké­pességével segítsen a reád föntartásában. Nem­csak kivívott jogaink és önállóságunk biztosí­tására k'*ll a rend föntartás*, de azért i«, ne­hogy a rendetlenség, az anarchia elfojtása cí­mén azt csinálja az áníánt velünk, amit a németek és a monarchia csapatai csináltak Oroszországgal, amelynek tekintélyes népét ki­rabolták a német és a közös csapatok a rend­csinálás ürügye alatt. Fényes László A forrada'om hatalmes eredményeképpen megalakult a népkormány, amely most rnlr intézményesen biziosiija Magyarország önálló­ságát, az ország teljes demokratizálását és le­fekteti az uj Magyarország szilárd alapjait. Ennek a nagy munkának sz előkészítésé­ben természetesen legelöl járt Fényes László. (Percekig tartó, lelkes, tomboló éljenzés tört ki Fényes Liszló nsvének említésekor) Ott volt a bajban, veszedelemben, a maakábaa. Már a forradalom megérlelésékan legfontosabb szerepe volt, ö voit a forradalom ieike akkkor,' amikor a három pártot, Káiolyiékat, a szociál­demokratákat és a radikálisokat összehozta es ezzel megteremt tto a forradalom alapját Soha hüebb, igazabb jellemzését nem olvasta Fé­nyesnek, miat amit „Az ember" ciaaü lap leg­utóbb: számában irt róla Göndör Ferenc a következőkben: Ahol legnagyobb a tömeg, ahol leg­forróbb a hangulat, ahol legveszedelmesebb a helyzet, mindenütt ott látni jól ismert alak­ját, tépett szakálla, zilált haja ott lobog a forradalmi szélben. Fényes László nemcsak egyik legnépszerűbb vezére, de a legtöbbet dolgozó közkatonája is a forradalomnak. Félelmet és fáradtsagot nem ismerve, valami szent hevületben dolgozik, intézkedik, szónokol, liiubil, büntet és jutalmaz, lelkesít és korhol, de mindig a legelső vonalban, ott, ahol a legnagyobb a baj, ahol legsürgősebb a segítség. Bámulatos, hogy birja fizikummal, bizonyos, hogy már nem a lába, hanem a fanatizmusa viszi Fényes Lászlót Sokat, nagyon sokat köszönhetünk neki ezekben az időkben és a történelem dolga lesz megírni, hogy mi min­dent miveit és hogy hol mindenhol járt ezek­ben a napokban Fenyes László. Sem a nemzet, do Nyíregyháza sem rchafja le háláját soha. Párttá kell alakulni Kifejtette az elnök, hogy Nyíregyházának, amely méltán büszke a képviselőjére es amely­nek szüksége van Fenyes Luz óra, biztosítania' kell magának országosan szeretett képviselőjét. Olyasmiről volt szó, hogy Fenyes Lászlót más kerületek akarják elhódítani tőlünk. Fieiner Lajos szólalt föl azután. Rámuta­tott arra, hogy azért választották az asztal­társasági formát, mi rt a reakció elkoníiskálta a szabad egyesülési jogot és nem volt szabad politikai pártot alakítani A társaság alakú: asá­nak célja ar, vo!t, hogy Fényes Lászlónak to­vábbra is biztosítsák a nyíregyházi kerületet. Egész lelkéből örül, hogy most m ir u„'y változott a helyzet, hogy a kerület igyekszik biztosítani magának Fenyes Lászlót. A nép kormány szabaddá teíte az egyesülési jogot es most mar nincs akadalya annak, hogy meg­alakíts tk a Fényes LISRIÓ pártját, armlybő minden erő ha tömö.ül, akkor keli Fényeshez menni és kérni, hogy valia ja tovabbra is a nyíregyházi mandatumot. " A társaság egyhangúlag és lelkesgdéssel fogadta el Fleíner indítványát, amely szerint megalakítják a Fenyes László pártot. II i az elnökség a p irta akitassal keszan lesz, akkor fotrja arra kérni Fényest, hogy m isnonan je­löltséget ne vállaljon, hanem tovabbra is ezi a kerületet tisztelje meg. A hazatérő katonákér Az elnök azután arra mutatott rá, hogy j a társaság egyik céijául tűzte ki a hazatérők­nek segítését a társadalomban való elhelyez­kedésnél Ennek a munkának a szervezésére létesí­tette a Néptanács a munkahivataft és köte­lességévé teszi a társaság minden tagjának, hogy ezt az intézményt minden erejével tá­mogassa és egyáltalában vegyen tevékeny részt az átalakulás nagy munkájában. A társaság gyakorlati kérdéseket beszélt meg azután. a tW L Őhm alezredes csapata AyiregifHHiía, november 9 (A &y%rvtaék tMOtttágacjL) á Négy hosszú esztendőn át váriunk az érkezésükre. Eltettük minden szeretetünket az ő számukra, hogy ha egyszer vége lesz az őrült mészárlásnak és hazajönnek a nyíregyházi huízárok, keblünkre öíeijúk, hálánk minden megnyilatkozásával körül vegyük őket, akik annyit szenvedtek, küzdöttek, nyomorogtak, véreztek helyettünk, érettünk. Akik itthon voltunk mindent, mindent az ő hizajövetelüktől vártunk. Imádságos sző volt nekür.k, szabolcsiak a tizennégyes huszár és azért a nagy szeretetért, amit irántuk ereztünk mindig, azért a sok áldozatért, amit értünk hozlak, elfelejtjük a legutóbbi napok ocsmánys igáit, amelyben résza volt néhány magáról megfeledkezett huszárnak is és ami sohasem történik meg, ha a nyíregy­házi kaszárnyában nem bomlik föl a rend, ha birni tudtak volna a -legénységgel. A tizennégyes huszárok három tisztjüket szerettek legjobb m ; Nagy Ákos ezredest, Müller és Őhm alezred seket, az ezred legderekabb, legvitézebb három tisztjét. Nagy Ákos brigadéros lett, Müller alezredes huszárjai élén elesett a harctéren, az ezrednfl a haboru végéig vele volt a legénységgel Öhm alezredes, akit egész legendakör vett körül, akit — pedig m ndig előljárt a veszedelemben — nem fogott a golyó, mintha a katonái szeretete font volna páncélt rajongott alakj i köré. Tegnap délután hazaérkezett a tizennégyes huszároknak ez a legderekabb huszártisztje néhány száz huszárjával, akik szeretettel tartot­tak ki mellette akkor is. amikor az ezred egyéb kötelékeinél már fölbomlott a rend és a fegye­lem. Ez a néhány száz huszár velo maradt, vele jött h^za és itthon, a nyíregyházi állomá­son ugy búcsúzott el tőle, mint a gyermek az édes apjától. Amint a kora délutáni órákban hire futott a városban, hogy jönnek haza Öhm Tivadar huszárjai, megindult az áradat a va.-uti állomás felé. Százával ment ki Nyíregyháza népe a huszárokat fogadni a nyíregyházi vasútállomásra és negy óra fele, am korra berobogott a huszá­rokat hozó vonat, a perronon, a vagányok Kö­zött, sőt még az ut-in is sokszáz embrr, as.-zouy és gyermek varia Önm alezredes huszárjait Cigánybanda vonult föl a sinek közé és a banda, amely ötödiél esztendővel ezelőtt mu­zsikaszóval búcsúzott a nyíregyházi háziezred­tői, a Himnuszszal fogadta a viszatért huszá­rokat A város és a vármegye zászlója kibontva két hajdú kezében. — igy vártái vissza a huszárokat. Virág gal, fehér es rózsaszínű őszirózsával a sapkájuk mellett, — hova lett azeta a for­gós csákó, — hatalmas zsákkal a hátukon jó­kedvű o tázás mellett futott ba a vonat az állomásra. Öhm alezrrdes jellegzetes, szeretetreméltó arca az egyik ablakban. Vidám, bo:do,í éljen­zés közben u^rik le, a cigányok tust húznak. Fiatal, rózsás arcú és öreg. deresedő bajuszu huszárod örömmel u„'ráln-tK le a kocsiíból, sorba ál anak és boldogan éljenezik alezrede­süket, meg a nyíregyháziakat.

Next

/
Thumbnails
Contents