Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-11-10 / 257. szám

J 19Í8. november 10 gése idején volt okossága és bátorsága a nyi­egyházi népnek, hogy a népuralom érdekébea síkra szálljon és olyan hatalmas erőt adjon e harcnak mint Fényes László. Jól estek nekünk ezek a szavak, mert hiszsn még Nyíregyházán is sok alattomos tá­madast láttunk Fenyes ellen. És jól esett hal­lani azoktól, akik Magyarország újjászületésé­ben a küzdelem élén állottak, hogy Fényes László legelöl volt a harcban és a harc szer­rezésében, hogy ö szervezte a katonaságot, amely módja, nélkül azon a hatalmas éjszakán vérbe fojtotta volna a forradalmat a reakció. És jól esik látni Fényes László munkáját azóta az egy hét óta. amióta a nép vette a kezébe az uralmat. Hihetetlenül nagy munkája közben fegyveres erővel sietett Fényes, hogy veszélyeztetett városában helyreállítsa a ren­det és mig itt a környéken dolgozik annak a vármegyének a rendje érdekében, amely vár­megye vezetősége elől járt a Fényes László elleni munkában, azalatt Fényest a népkor­mány hadügyi államtitkárrá nevezte ki, hogy a belső rend helyreallitása érdekében ő szer­vezze meg a nemzetőrséget. Fényes Lászlónak azonban nem kell ai államtitkárság, neki csak a muaka kell ós az ország legelső forradalmárja, aki ezt a rette­get szót legelőször vágta az osztáiyparlament arcába az osztályparlament minden pártbeli­jének rémült sivitozása közben, legelöl jár a belső rend helyreállításának a munkájában és példátlaa népszerűségét, a katonáknak iránta érzett legsndás szeretetét fölhasználva fárad­hatatlanul dolgozik a nemzetőrség szervezésén a rend helyreállításán. Azt mondta Fényes László egyik leg­utóbbi nyilatkozatában, hogy nem akar állam­titkár lenni, hanem dolgozni akar tovább egy szaru képviselőként, ha ugyan a kerülete to­vábbra is megtiszteli bizalmával. Mi tudjuk, hogy ugy lesz, Ez a kerület továbbra is az ő megválasztásával meg fogja tisztelni Fényes Lászlót bizalmával, hiszen ez magára a nyír­egyházi polgárságra a nagyobbik megtisztel­tetés, Munkát adnak a hazatérőknek A Néptanács Munkahivatalt létesít Hytreffjliiw&í november 9 (A JSyimdék tudósítóijától., A Nyíregyházi Néptanács a helybeli tár­sadalom legsürgősebb és legfontosabb teendő­nek tartja olyan szervezet létesítését, ame'y a közgazdasági élet megindulását lesz hivaioU elősegíteni Nyíregyházán olyanformán, hogy hozzásegíti az üze i eket tevékenységük fölvé­telére és igy munkaalkalmakat teremtve elhe­lyezkedéshez juttatja a Nyíregyházára és a vár­megyébe hazatérő katonákat. Tegnap készítette elő ezt a talán min­dennél foatosabb kérdést a Néptanáes intéző bizottsága, amely tegnap estére a városháza kisteraiebe értekezletre hivta a város lakossá­gából azokat, akik ezt a kitűzött célt akár ké­pességük, akár foglalkozásuk folytán előmoz­dítani alkalmasak. A népos értekezletet Murányi László dr, a Néptanács einöke nyitotta meg. Megnyitásá­ban rámutatott arra, hogy a legfontosabb föl­adata ma a társadalomnak az emberek mun­kahoz juttatása. A Néptanács intéző bizott­sága olyan szerv létesítését határozta el, mely a csökkent ipari produkciót emelni kívánja és olyan helyzetbe hozni a helyi közgazdasági piacot, hogy a termelés kielégíthesse a szük­ségletet. Ezt a szervet ma sürgősen meg kell teremtenie a társadalomnak és ha konszo'idá­lódnak a viszonyok, ugy ez a szerv állami in­tézményé ala-uhat át Garay Kálmán dr. városi tnnácsos ismer­tette azután a Néptanács nevében a szerveze­tet Kifejtette, hogy a rend Nyíregyházán és a környéken is helyreállt, de a dolgok nehezeb­bik részén még nem vagyunk tul. A megszűnt frontokról és a különböző katonai intézményektől ezrével érkeznek haza mindennap a katonák, akik a hosszú háború alatt teljesen elvesztettek azt a kontaktust, amellyel a háboiu előtt a közgazdasági élettel biitak. Ha ezt a kapcsolatot nem tudjuk ha­marosan visszaállítani, h:i nem sikerül gyorsan olyan eredményeket elérni, aminőket remélünk ugy a zavazok, amelyek ma az izgatott han­gulatból a váratlan átalakulásból folytak, sú­lyosan és végzetesebb formában fognak jelent­kezni. A legkülönbözőbb foglalkozási ágakhoz tartozókat mind el kell látni munkával és hogy ez elérhető legyen, a munkaadót abb i a hely­zetbe kell hozui, hogy munkát adhasson a hazaterőknek. Ma a közgazdasági pangás általános és egyre növekvőbon van, Ki kell emelni a köz­gazdasági életet ebből a pangásból. Minden eszközzel oda kell hatni, hogy az üzemek meg­indulhassanak és segíteni kell azokat, hogy teljes erővel megkezdhessék a munkát. Ez az egyik fontos cél, a másik pedig az, hogy le­vezessék a nagy kedély hullámzást, ami az évek óta harcban állók hazatérésével jár és oda • jutlalni n dolgozni, keresni akarókat a nekik megtelelő munkaadókhoz. Nuin burokraiikus formában tervezik a munkahivatalt, hanem eleven mozgékony szerv­nek, amelyet mindaddig a társadalomnak kell föntartani, mig dz egész munkát átveheti az állam. Minden közgazdisági csoportnak külön alosztályt szándékoznak felállítani és az egyes alosztályokat nbgfalelő szakemberekből alakít­ják meg. Azután arra mutatott rá Garay dr., hogy elsősorban a legfontosabb iparágakat kall üzem­be helyezni. Hiszi, hogy ha érintkezésbe lép­nek a megfelelő helyekkel, tudnak a helyi ipar­nak nyersanyagot adni és igy eredményt el­érni. A hadsereg leszerelésével igen sok anyag s abadul föl. Hiszi, hogy gyors szervezkedéssel sikort fognak elérni és bizonyos, hogy a kor­mány nem tér ki olyan akció elől, amely a társadalom továbbfejlődésének zavartalanságát szolgálja. A nagy helyesléssel fogadott beszéd után elsőnek Pisszer János szólt hozzá a tervhez, amelyet mindenképpen megvalósitandónak tart. A szén és egyéb anyaghiány miatt főként és elsősorban olyan munkaalkalmakat ke 1 terem­teni, amely az anyaghiány dacára is folytat­ható. Igy utak, vasutak építése, téglagyárak üzembehelyezése adhat legelőbb munkát és ezeknél más szakmabeliek is dolgozhatnak, ha saját szakmájukban nincs munka. Kohn Ignác arra mutatott rá, hogy a ru­házati ipar üzembehelyezése a legszükségesebb mert amellett, hogy munkát ad a munkásnak, a lakosság nagy ínségen is segít. Ezen a téren nem tartja lehetetlennek az anyagszerzést, mert például csak a bőripart bőven el lehet látni anyaggal, ha szabaddá teszik a bőrcser­zést és igy előkerül a sok elrejtett nyersbőr. Klár Audrás dr. ama aggályának ad ki­fejezést, hogy a nyersanyagok beszerzése na­gyon nehéz lesz mindaddig, mig a szállító esz­közök szállítóképessége heíyro nem áll. Elis­meri, hogy a munkaalkalmak szaporítása leve­zető csatornája a kedelyhullámzásnak, de az is bizonyos, hogy amíg a rend helyro nem áll, addig a munkaadók nehezen foglalkoztatnak munkásokat, de az tény, hogy a rend helyre­állítása lendaletet ad a közgazdasági életnek és viszont a hazatérők foglalkoztatása a ren­det segiti elő. A legtöbb és legelső munkaal­kalmat a mezőgazdas.ig szolgaitatja, ahol ren­geteg emberre van szükség, mert a hazatért loglyok helye üres és a jövő évi termés ér­dekében sürgősen boiöltendő Gábor Sándor közli, hogy a vasutak és egyéb közlekedesi vállalatok helyreállítására a népkormány már nyilatkozott és ezeknek a val­lalatuknak megvan az anyaguk is hozzá. Ezek­nél minclen foglalkozat ágbeli munkás talal munkát és ezek a valialatok rengeteg munkás­nak fognak munkát adni. ő maga a kisvasut­j nal máris mintegy háromszáz szakmunkást tud foglalkoztatni Végül szükségesnek tartja, hogy az akciót az egesz vármegyére terjesszék ki. Nagy Kálm.in a/,t proponálja, hogy a lé­tesítendő munka hivatal vegye tői a fej munka­soknak, magánalkalmazottaknak és kereske­dőknek az elhelyezését is. Végül kimondotta egyhangúlag az érte­kezlet, hogy a fölvetett terv megvalósítását helyesnek, szükségesnek, életképesnek és min­den n kfölött sürgősnek tartja a Munkahivatal fölállítását elhatározta avval, hogy működését az egész vármegyére kiterjeszti. A hivatal szék­helye Nyíregyháza lesz, helyiséget pedig a Ka­szin óbocsátott rendelkezésére. A Munkahivatal gyors megszervezésével Fekete Sándor dr.-t és Heuffel Tivadart bíz­ták meg. A munkaközvetítési munkát továbbra is a Munkásbiztositő pénztárnál kapják, amoly erre már előbb válalkozott és legszebb siker­rel végzi is. Öt alosztályt állítanak föl és pedig egyet a mezőgazdasági ügyeknek, másik alosztályba az épitési és gyáripari ügyek és a közmunkák tartoznak, harmadik a kisipari alosztály, ne­gyedik pedik kereskedelmi résszel és az anyag­beszerzés kérdésével foglalkozik, az ötödik alosztályba a fej munkások és magánalkalma­mazottak dolgai tartoznak. A muakahivatal egyes bizottságainak megszervezése egyébként most folyik. A mun­kahivatal falragaszokat fog kibocsátani és föl­hívja a vármegye lakosságát, azonnal térjen vissza a munkához. Ezenkívül a nyíregyházi, debreceni, csapi, szerencsi és miskolci állomá­sok várótermeiben és perronjain fölhívásokat tesznek közé, amelyben közlik, hogy a nyíregy­házi munkahivatal rengeteg munkaalkalmat tud és aki munkát keres, jelentkezzék a mua­kahivatalnál, ahol azonnal elhelyezik. ÜJDONSAQOK _ i sr i — Összeül a Fényes László asztaltár­saság. Mindazokat, akik a Fényes László-asz­taltársaság tagjai, ezúton kéri a vezetőség, hogy fölötte komoly dolgok megbeszélésére holnap, vasárnap délután három órakor jelen­jenek meg a varosháza kistermében. -- Az Országos Közalkalmazotti Ta­nács megalakult. A nyíregyházai közszolgá­lati alkalmazottak bizalmi emboreiket a f. hó 10 én, vasárnap d. u. fél 3 órakor, a Keres­kedők és Iparosok körhelyiségében (Rákóci-u. 4. sz. a I emelei) fogják megválasztani, ami­korra az összes közalkalmazottakat ez uton is meghívja az intéző bizottság. — Egy jegyző tragédiaja. Vencsellő köz­ség jegyzőjet, Tóth Gyulát, aki a háború alatt mindig a legnagyobb pontossággal, közmegelé­gedésre vezette hivatalát, a mult napok izgal­mainak hatása alatt szélhűdés érte, betegen fekszik lakásán. A lelkiismeretes, kötelesség­tudó hivatalnok iránt általános a részvét. — Katonák orvosi vizsgálata. A belügyminiszter rendelete ertelméoen az alispán felhívta a járási főszolgabírókat a legszélesebb körben való közzététel utján intézkedjék sür­gősen, hoáy minden egyes katona községi elöl­járóságánál orvosi vizsgálat végett jelentkezzék. Községi elöljáróság gondoskodik arról, hogy az orvos minden egyes katonák névjegyzék mellett megvizsgáljon Kolera, kiütéses tífusz hólyagos hím ő esetet a fősolg^bíró ur távi­ratban köteles jelenteni. Tűdővész és nemi betegség esetén a vonatkozó rendeletekbon foglalt intézkedések szigo uan foganatosítandó^. Katonák fuiyelmeztetendők, hogy az orvosi vizsgálat sajat családjuk és embertársaik egész­segének megóvása érdekében történik. Az alispán szerint ez a rendelet legcelszerübben oly módon hajtandó, hogy az orvos érkezése a községekben jó előre dobszó utján közhírré teendő s a katonák rendelet értelmében felhi­vindók, ho^y orvosi vizsgálatra a megjelölt helyen és időben megjelenni tartoznak. Azok­ban a községekben, ahol az elöljáróságok nem funkcionálnak — ezt a rendeletet a megalakult községi néptanácsok hajtják végre. — Köszönetnyilvánítás. Felruházásra | Vajda Jenöné 1UÜ korontt küldött, Hartstein I Ernő 1U0 koronát adott, még pedig 50 korona N I egvletünk céljaira, 50 koronát gyermekkonyhank­| nak. Szegényeink segélyezésere Weisz Lipótné | 40 korOaat, Bleuer Bélané 80 koronát juttatott j hozzam. Jótékonyságukat hi ásau köszöni dr. Flegmáim Jenőné, n. e. elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents