Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-04 / 224. szám

Syiregyhásía, 1918. október 4- * Péntek lim étfeífam * 254. szám. P ©OTI KAI NAPILAP a ^micsvAmmmm K&is&m j&stzök t% a kmsolcsmegysi taiot^eövesOlet hivatalos közlönye mniwimiwn II» ' ír ~»num*mim eté«: Égési «VT« $2 K, fttfen... 16 K, negyedévre 8 K, egy bófcapra S K. um Jvamatk mim 19 kortm. > tmmwtvtmmmttémmmmműim ALAPÍTOTTA'. jós A ELEK &utrtesztés4g és Kiadénrvata!: SZÉCWENVJ-ÚT FT. SZÁM. mfrw sisAH >s*. i>oxr*c>nwm ma Xiwstetat mm adtuk vixs**. adás előtt ácsben aggasztónak látják a helyzetet ^wíSsljt«ti október 3 IA n*ir*üia MtááaitdiáMl.) Bécsből jelentik: A palesztinai vere­ség miatt Konstantinápolyban a hangulat igen nyomott. Török szempontból fontos, hogy mit tesznek a központi hatalmak Bulgária ellen. r. >(. twn október 3 1 tX fftrirridttr itr-tmttiefiHP, Bécsi diplomáciai köröknek nagy gon­dot okoz Törökország helyzete. A holland távirati ügynökség már azt a hirt terjesz­tette el. liogy Törökország is fegyverszü­netet kért az antanttól. Ez nem igaz. Azon­ban a helyzet igen komoly. Talán már a legközelebbi napokban elzárják a száraz­földi utat Konstantinápoly felé és akkor nem lehetetlen Törökország lépése. ttartó.-^i, október 3 .< cVvitvvMk Mfdóer.róf^oól.) A Presse jelenti, hogy a török állam­férfiak súlyos elhatározás előtt állanak. Goncsev bolgár követ Konstantinápoty­ba érkezett és tanácskozott a külügymi­niszterrel. A haladópárt gyűlést tartott, amelyen a nagyvezér beszámolt a hely­zetről. ífvrtitpwi, október 3 A Reuter-ügynökség jelenti: Damas­kust elfoglaltuk. Sasapast, október 3 i A ?7ytrvid&- tudóstMjáté?. Bécsből jelentik: A reieshrat tegnapi ü­lésén Stanek a következőket mondotta: — A demokrácia diadalmenetét már senki sem állíthatja meg. A németek és magyarok képmutató frázisokkal beszél­nek a 'békérpí, amit ázbnoan egyik szö­vetségesünk bátorkodik a béke felé ki­nyújtani a 'kezét, rögtön torkonragadják Alattomosan arra hivnak feí bennünket, segítsünk nekik a véront ásnak végfft vetni". í Ehhez ne Ausziriaban de m'asifrt keresse­nek szoveisegeseKet. A magyar választójogról szólva kije­lenti, hogy annak tendenciája az, hogy Magyarország nem magyar ajkú népeinek nemzeli és po i'ikai lé é tel e en megszün­tesse. A szentesített magyar választójogi törvény a magyar állam "hattyúdala. Ha a három szláv állam frontját akarjuk "Dán­zigtói Prágán át az Adriáig. Végül hang­súlyozza, nogy a'oéke egyetlen u*ja Wil­son 1? pontjának elfogadása. Az elnök ezért rendreutasítja Sz'taneket. iWáldner német képviselő szólalt föl azután, aki visszautasítja Sztanek szavait, ami már nem hazaáruiás, hanem a leg­szemérmetlenebb gonosztett az állam el- J len. A németek hozzájárulna* a délszláv kérdés horvát megóTdásához, ha állami pozíciónk föladásáért anyagi ellenértéket kapunk. Hussarek miniszterelnök kijelenti. — hogy Sztanek fejtegetéseiben minden mér­ték nélkül nyilvánított olyan fölfogást, a­melv nem lehet az egész cseh nép fölfo­gása. Eszményekért való harcot nem le­het hazaárulás és szentségtörés magasz­talásával folytatni és azokat az államo­kat szidni, ameltyel együtt harcolunk. A magyar nemzet sokkal magasabban van. semhogy ilyen sértegetésekkel meg lehet­ne bántani. Mint a kormány fejének, kö­telessége fölháborodva visszautasítani az ily nyilatkozatokat. Korosec délszláv képviselő szóvá te­szi Tisza délszláv útját. Tisza a nála meg­jelent képviselőket le sem ültette, hanem mint gyermekeket állani hagyta maga e lőtt. Tisza kijelentette előttük: lehet hogy eí kell pusztulnunk, de mielőtt elpusztu­lunk, elég hatalmunk lesz hozzá, hogy benneteket szétmorzsoljunk. A délszlávok örökké hálásak lesznek azért, hogy a csá­szár és király ilyen embert küldött hozzá­juk. Azután Tusar cseh képviselő szólalt föl. A csehek nagy megkönnyebbülést érez nek. mivel a német miíitarizmusnak Ausz­tria belpolitikájára gyakorolt nyomása szü nőben van. A csehek ragaszkodnak az ön­álló cseh-tót állam követeléséhez. A bé­két csak ugy érhetjük el, ha megszabadu­lunk a német birodalom diplomáciai be­folyásától és azoimal föltétel nélkül kér­jük a békét. Berat n ellenség kezére jutott Bnttapiwi,, október 3 j A főhadiszállásról jelentik: Olasz harctér: A Monté Tómba északi | lejtőjén sikeres előtéri harcok. Az albán front eseményei miatt had- j osztályainkat visszavontuk. Berat az ei- i lenség kezére jutott. A vezérkar főnöke, S Cambray lásgokbari áll Seitfek^efR, ektiber 3 \A ífyWm&Ü! Mémt^/átéi,) Londonból jelentik hivatalosan: Cam­braji: a németek felgyújtották. Ma reggel Cambray és SSt. Quentin között újból he­ves harcok kezdődtek. Londonból jelenti az angol vezérkar: A legutóbbi négy napos küzdelemben har minc német hadosztállyal vívtunk véres harcokat, amely küzdelemben a némete­ket megvertük. Szeptemberben 36C0Ö "fog­fyot, 700 ágyút, augusztusban es szeptem­berben összesen T23DÖ0 foglyot, T7Ö0 ~á­gyut és sok ezer gépfegyvert zsáknianyöB­tunk. Londonból jelenTik hivatalosan: Tron­guey Willens, üuislain es Görméiien ke­zünkre jutott. A Wolff-ügynökség es'i jelentése sze­rint Flandriában és a Champagnéban he­ves részleges harcok folynak. Cambrai előtt a nap nyugodtan telt el. Miksa herceg jelöltsége oktdber 3 i.A NifirvieUk tudíntdjátSL) Berlinben jelenlik: X belpolitikai heFy­zet még tisztázatlan, az előtérben még mindig Miksa herceg áll jelöltként, aki tegnap megkezdte a pártokkal a tanácsko­zásokat. Berlinből jelenti a Wolff-ügynökség: Tegnap délután hat órakor a császár el­nöklésévcl tanácskozás A-olt, ámeiyen.részf vettek Iiert'ing, 'Hindenburg, Miksa her­ceg, Payer, Tried'eng"és több államtiLkár. Nagy vasúti katasztrófa Svédországban Budapest, október 3 (X Nyirvidik tudósítójától.) Stoekholmból táviratozzák : A stoek holm-malmői vasútvonalon egy veuat töltéscsuszamlás következtében a vá­gányról lefutott, felbo-ult és kigyuladt. Az egyik lángokban álló kocsiban isko­lás gyermekek voltak és megmentésük lehetetlen volt. Az áldozatok száma még ismeretlen. Miniszteri tanácskozás Bécsben BasapOit, október 3 (A Nyírvidék tudisiiófától . Bécsből jelentik, hogy tegnap dél­után Bécsben Burián elnöklésével mi­niszteri értekezletek voltak, amelyen résztvettek Hussarek, Wekerle, Spitzmül­ler és Stőger-Steiner. A konferenciának a tárgya a külpolitikai helyzet volt, va­lamint az ezzel kapcsolatos külpolitikai intézkedések megtétele. Irt 12 fltttr

Next

/
Thumbnails
Contents