Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)
1918-10-31 / 247. szám
2 19iS. október 31 Wilson közölte a fegyverszüneti föltételeket ftadapeet* október 10 I.A Nyirvidék tudáMttját* Berlinből jelentik, hogy Wilson válaszjegyzéke ma megérkezett és közli a fegyverszünet föltételeit. A föltételek között van — francia és semleges forrás szerint — a stratégiailag fontos pontok megszállása, a hadsereg föloszlatása, Essenben a munka beszüntetése és a gyártelep megszállása, a német hajóhad kiszolgáltatása, a buvárhaj ók internálása és Elszász átadása. ftldaptst, október SO {A Nyíreidéi tudatijától.) Stockholmból jelentik, hogy Amerika a föltétlen megadást fog ja követelni a Monarchiától 1, amint azt Bulgáriával szemben tetie. Wi'son egyébként újra lölyelhe i a kérdést, hogy "Andrássy leinek a névében beszél. Irifri*Oi fliiiift iffli .fVi<fM*iiHi.iiffiIA-i ai,iM»ii<iJ> «m*ii<l>0<lii»ift*<l*Jli«i0iAi<>üif ft |Y|.- n>.ni,, lmull «r jtm Miről beszélt Szabó István a királlyal ? iz audiencia kfilsísépi oktfUr 30 (Füvéroú vmnítuHrwiktól.) A gödöllői kastélyban mostanában sűrűn adják a politikusok egymás kezébe a király fogadószobájának kilincsét. A kihallgatások során olyan emberek is elmondhatták véleményüket a helyzetről, a kik eddig nem igen jutottak ahhoz, hogy tanácsukat a legfelsőbb helyen is kikérjék. Audencián jelentek meg a király előtt a szocialisták, a radikálisok képviselői, az- j után a kisgazdák vezérei is és talán az ; ő kihallgatásuknak van a legnagyobb je" lentősége, inert letagadhatatlan tény, liogy Magyarország mégis csak földmivelő állam, ahol eddig csak az volt a baj, hogy a föld sok millió munkása szervezetlenül nem hallathatta szavát. Éppen ezért érdekes tudni azt, hogy a királyi kihallgatáson mit mondott a koronás királynak Szabó István, a somogy megyei Nagyatád egyszerű követe. Fölkerestem ma Szabó képviselő urat. A szállása a kisgazdapárt dohány-utcai egy leti helyiségében van. Ott áll rendelkezésére egy szolja, hogy legyen hol megpihennie, ha Budapesten tartózkodik. A képviselő még nem jött be az irodába, ahol pedig sokan várják. Tápióbicskéről, Orosházáról, Somogyból, Hevesből fényes csizmáju gazdaemberek. Büszkék valamenynyien, hogy az ő vezérük tanácsát kérte ki a király, ők már informálva vannak az audiencia külső lefolyásáról is. Tőlük tudom meg, lrogy eredetileg csak Szabó István kapott meghívást az audienciára. Udvari autó jött el érte. Szabó azután magával vitte Gödöllőre Mayer Jánost, a kálkápolnai kerület kisgazda- ; párti képviselőjét is. Amikor a felség meg hallotta, hogy Szabó másodmagával jött, szárnysegédével arra kérte Mayer Jánost, hogy ő is jelenjék meg az audiencián. A két képviselő egyszerre is ment be a király dolgozószobájába, ahol azonban történetesen csak egy szék volt és igy a felség nem kínálhatta meg mind ! a két képviselőt üléssel. A király ugy segített a helyzeten, hogy ő sem ült le és mindvégig állva beszélgettek ők hárman magyarok: IV. Károly, Szabó István és Mayer János. A beszélgetés, mert beszélgetés volt ez a tanácskozás, a legközvetlenebb formában folyt le, a király többször vállára tette kezét Szabó Istvánnak és a dolgos magyar kezet két kezével rázta meg az audiencia végén. A két kisgazdapárti követet a kihallgatás után a király ebéden tartotta ott a gödöllői kastélyban, és mialatt a kihallgatásra rendelt többi képviselő vendéglőbe ment, Szabó István és Mayer János a király asztalánál ebédeltek. Tiz óra felé jött ki Szabó István a szobájából, de mindjárt el is ment, mert sürgős tanácskozásra hivták őt a néppárt klubhelyiségébe. Elkísértem. Útközben elmondotta az audiencia lefolyását. — A felség rendkívül szívélyesen és barátságosan fogadott. Amikor jelentettek bennünket, felkelt az íróasztala mellől és elénk jött az ajtóig. Az asztal mellett állottunk meg. ő kérdezett, mi pedig feleltünk. Én megmondottam, hogy a magyar nép mindenek előtt békét akar. A felség azt mondotta erre, hogy az ő óhajtása is a mielőbbi béke. Ezért dolgozik, ezért küzd. Megmondottam ezután, hogy a magyar népnek helyes birtokpolitikára van szüksége. Földet kell a népnek adni. Csak az a nép tud gyökeret verni, amelynek földje van. Ez a nép megbecsüli azután a más jószágát is, az ilyen nép között nem talál talajra az anarchia és a bolsevikizmus. Helyes birtokpolitikát kell teremteni, mert ez az alapja az ország boldogulásának. Itt a felség megjegyezte, hogy szavaim igazságát átérzi, mert egy boldog és megelégedett Magyarországot akar. Megmondottam ezután a felségnek, hogy mi a nép uralmát kívánjuk. Azt, hogy a kormányzásban is szerepük jusson azoknak a millióknak, akik a kenyeret adják. Mert a nép, az igazi nép ma nem szólhat bele az ország sorsába. — A nép kíván uralmat, ez a nép akar békét, földet, beleszólást az ország sorsának intézésébe. — A felség, aki gyakran intézett kérdéseket hozzám, a legnagyobb figyelemmel hallgatta végig mindazt, amit mondottunk neki. A lehető legjobb benyomásokkal távoztunk. A királyt olyannak ismertük meg, aminőnek egy királynak lennie kell. Bámulatba ejti az embert az 'ő tájékozottsága. A modora lekötelezően kedves, szívélyes és amikor jó félóra után elhagytuk a felség dolgozószobáját, a ki rály mégegyszer két kezével megrázta jobbomat és ugy mondott köszönetet azért, — hogy mi népképviselők — ez volt a szava ilyen őszintén tájékoztattuk őt a nép hangulatáról. Amnesztia a bosnyákoknak október SO fi tMkfcattJf ifeft. i Bécsből jelentik: A király az összes, Vagyis 37 bosnyák és hercegovinai politikai elitéltnek kegyelmet adott. Hadik elbocsátja Gondát ehtóber SO <j4 twMnAiűátói.í Hadik János gróf miniszterelnök kijelentelte, hogy első föladata lesz Gonda Henrik sajtófőnök elbocsátása. Adler Frigyest gzabadonbocsátották ektrfber 80 'A Mitnrvtdék tuéinttóMíM.) Bécsből jelentik, hogy Adler Frigyest ma szabadon bocsátják. Magasabb káposztaárat kívánnak a szabolcsi gazdák Nyti-esjhfcm. október 30 <A Xytrmfíü íiwtó#íítí>éííSF.) Szabóicsvármegye gazdatársadalmát az idén egyik csapás a másik után érte. A gabona, a burgonya, a takarmány mind mind rosszul fizettek és ajiogv "a most látszó eredmény mutatja, a káposzta is rosszul vált be. A vármegye gazdái épen azért most avval a kéréssel fordultak a közélelmezési miniszterhez, hogy a káposz ta makszimális árát a jelenleg megállapított métermázsánkénti 30 korona helyett magasabb összegben állapítsa meg. A gazdák kérése a következőkép szól: Vármegyénk ártéri és mélyenfekvő területein évtizedek óta termelünk káposz" tát; amióta pedig Demecserben káposzta feldolgozó gyár létesült, a termelés mind nagyobb méreteket öltött, — különösen a kisgazdák körében. Jövedelmezősége körülbelül megfelelt más művelési ágak jövedelmének békében mint háborúban egyaránt, egészen a folyó évig. Mint Nagyméltóságod előtt ismeretes Szabó les vármegy ét a juniusi fagy által katasztrofális csapás érle; az a vármegye mely ezer vaggon számra tudóit mindig felesleggel szolgálni óriási méretű behozatalra szorul, ínséges lelt, népére a nyomor és éhség vár; a fagy és az ezt megelőző és követő szárazság, káposzta termelő kisgazdáinkat, kiknek úgyszólván egyebük sem volt, kiknek minden reménységük a káposzta termésbe volt fektetve, különösen sújtotta, mert immár bizonyos, hogy a termés egyharmada csak az "átlagos termésnek. Kegyelmes Urunk! Folyó évben a káposzta ára 80, 70, 56, 40 és végül folyó hó 15-én 30 koronába lett megállapítva; maga az a tény, hogy egy termény ára kéthetenként váltakozik, zavarólag hat a gazdaságokra; vetéssel senki nem foglalkozik, hanem derűre, borura szállítja a káposztát a magasabb árak elnyeréséért, tülekedést, á~ ruf el halmozódást és annak romlását eredményezi. Természetes, hogy a kellő igaerővel rendelkező nagybirtokosok talán kitudják szállítani termésüket, de kisgazdáink legnagyobb részének ez módjáabn nincsen, ők magasabb ártól már el is estek. Hogy mi a következménye az ilyen mára, holnapra való érthetetlen és káros árváltozásnak, kitűnik a legutóbbi cselből: ugyanis folyó hó 13-án jutott nyilvánosságra, hogy a káposzta -ára folyó hó 15étől negyven koronáról 30 koronára leszállittatik. Igen ám, de már napokkal ezelőtt 100 és 1C0 vaggon káposzta hevert az állomásokon és a vaggonokban már berakva s ezek csak 15-én, immár csak 30 koronás árbíui vétettek át. Mázsánként tehát 10 koronát — az összes jövedelmét — vesztette az a termelő önhibáján kívül, aki óriási fuvar költséget és munkabért áldozva igyekezett a szállítással. Igazán megfoghatatlan, hogy annak a káposztának szálíiiják le az árát, amelyik most kerül levágásra, hololt hiszen mindenki tudja, hogy az igazi érett jó anyag csak ezután következik. Kegyelmes Urunk! Káposzta magért kilónként 700—800—10C0 koronát fizettünk, igen sok esetben vadrepce magért; egy mázsa káposzta befuvarozása 8—10 koronába kerül, bemunkálás és levágási napszám 15—20 korona, nem maradhat tehát semmi haszna sem a termelőnek a 30 koronás ár mellett; és mivel a fagy következtében semmiféle más értékesíthető terménye nincsen, bizonyos, hogy káposzta termelő kisgazdáink nagy része nem lehet abban a helyzetben, hogy legszükségesebb élelmi és ruházati cikkeit beszerezhesse.