Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-30 / 170. szám

2 HUjaliat 30 & munkásbiztasltást tanítani fogják -az iskolákban Budapest, julius 29. (Fővárost munkatársunktól.) A munkásbizlosilás békében Magyarország lakosságának negyed részéről gondoskodik azok betegsége idején. Kétségtelen, hogy a háború után, ha majd a -rég

J óta sürgetett szociálpolitikai követelések megvalósulnak és a mezőgazdasági munkások, továbbá a házi cselédek betegség ellen való biztosítása is kötelező lesz, az arányszám jelentékenyen emelkedik, különösen, ha az akcióba belekapcsoolódik aggkor és a rokkantság ellen való biztosítás is. A népességnek egy olyan széles rétege lesz tehát érdekelve a biztosításnál, hogy szükségessé válik, miszerint, a .munkásbizlositási tudnivalókat széles keretekben ismtertté tegyék. Szükséges, liogy a munkások, vagyis a bizlositptlak ismerjék kötelességeiket és jogaikat, de szükséges az is, hogy a munkaadók is tisztában legyenek ezekkel. Akkor majd íiem kell a hatóságoknak olyan sűrűn ilélkezniök munkásbizbositási ügyekben. Szükséges tehát az, hogy a munkásbizlosilási ismeretek mindenkivel, akinek arra szüksége van köteleztessenek. Nemcsak a praktikusság szempontjából van •erre szükség, hanem azért is, mert a munkásbizlositási ismeretek tanítása valósággal szociálpolitikai iskola lesz, amely előkészíti és hajlamossá teszi a közvéleményt további szociálpolitikai vívmányok sürgetésére és megvalósítására. Ez ügyben az Országos Munkásbeleggegélyző és Balesetbiztosító Pénztár részérő! nemrég kezdeményező lépések történtek a pénztár titkárának Bánóczy László dr.-nak javaslalára, öt kerestem tehát fel Sés őt kértem meg arra, nyilatkozzék előltem a kérdésről a Nyirvidék számára. Bánóczy dr. kérésemre a következő nyilatkozatot lette előttem: — Az Országos Pénztár ebben az ügyben egy minden irányban kiépített javaslattal fordult a kormányhoz. M<ár az Apponyi-féle anya- és csecsemővédelmi tanterv-reform kapcsán javaslatomra elrendeltetett, hogy a nép- és munkásbiztositás tanítása a tanító és tanítónőképző intézetek tantervébe fölvétessék. Most ennek "kibővítését kérjük a kormánytól, konkrét javaslatunk az, hogy az összes kereskedelmi és ipariskolákra — minthogy ezek bőt az iskolákból kerülnek ki a biztosítottak és a munkaadókra terjesztessék ki a munkásbiztositás tanítása. Éppen ezért nemcsak az elméleti tudnivalók tanítását kértük, hanem a gyakorlati munkásbizlosiíás oktatását is. Krtük továbbá a kormánytól azt, hogy az egyetemek jogi fakultásain és a jogakadémiákon is rendeltessék el a munkásbiztosilás tanítása, minthogy a bíróságok számtalan esetben kerülnek abba a helyzetbe, hogy munkástnzlositási kérdésekben ítélkezzenek. —. Kívánatos továbbá, hogy az ügyvédek Is kellő készültseggel bírjanak e (téren, mert hiszen ez csak a perek csökkentésére fog vezetni, vagy legalább is biztosítja a feleket arról, hogy munkásbiztosi tási kérdésekben szakszerű védelemre számíthatnak. — Kértük a kormánytól mindezeken felüt a munkásbiztositásnak az egyetemek orvosi fakultásain való tanítását is. A pénz íárorvosi tudniva.'ók ugyanis épugy, mint a tisztiorvosi teendők, számos jogi természetű ismeretet tételeznek föl és mivel a pénztárorvosi vizsga — mint a tiszti orivosi vizsga — éíetbéléptelve nincs, módot kell adni Magyarország jövendő orvosi karának, hogy ezen a pályán, amely ma is az ország orvosainak mintegy felét öleli fel tájékozottságot szerezzen. — Kértük lovábbá a munkásbiztositásnak a közigazgatási tanfolyamokon való oktalását, minthogy a jegyzői kar is részese a munkásbiztositás adminisztrációjának. Ezen kívül megkerestük az összes munkaadó és munkásszervezeteket, természetesen a nyíregyházi szervezeteket is, hogy a munkásbiztositás állandó oktatását vegyék föl programmjukba és fel-' ajánlottuk e feladat teljesítéséhez a központi és vidéki tisztviselői kar közreműködését. A pénztár maga tartozik elvégezni a tagok egészségügyi oktatását. Ennek érdekében a következő intézkedéseket léptettük életbe: 1. Felhívtuk a helyi szervezetekel, hogy lisztvFe'őik és orvosaik utján rend szeres egészségügyi előadásokat tartsanak. A velilőképes oktatási anyagot a Társadalmi Muzeum előzékenysége utján "bocsájtjuk a nyíregyházi szervezet rendelkezésére. 2. A különböző népbetegségek elleni küzdelem céljára állandóan ellátjuk pénztárainkat tanító iratokkal, hogy ezeket tagjaik között osszák szét. 3. Minden pénztár részére szemléltető egészségügyi táblákat és képeket bocsájtunk rendelkezésére, ezeket a pénztár a rendelő intézetekben és a munkahelyeken függeszti ki. Eddig szól Bánóczy László dr. érdekes nyilatkozata, amelyhez hozzáfűzhetem még azt az információmat, hogy a reform terve báró Szterényi Józsefnél a magyar munkásbiztositás megteremtőjénél nagy megértésre tálát és a pénztár javaslata alkalsmint a most kezdődő tanévben meg is valósul. < l'uál Jőb ^goruöA, akik a rendőrségeii ismerik megegy mást Syfregyhása . juhus 29. (A Nyírvidék tudósítójától.) Gönczy János detektivnél a napokban megjelent egy abaujmegyei leány, aki Kövesdi Máriának mondotta magát és elpanaszol La, .hogy a vasúti állomáson, a várói erem ben, míg elszunyókált, meglopták. Elvitlék kis batyuját és ő nyomára is akadt már a tolvajnak, akit délután el is lehet fogni. Délután csakugyan beállított Kövesdi Mária egy másik asszonnva' a rendőrségre és jelentette a detektivnek, hogy itt a tolvaj, elfogta és maga hozta be. Gönczy vallatni kezdte a gyanúsított .asszonyt és legelőször a nevét kérdezte meg. Az asszony megmondja, hogy őt Zsiros Andrásnéqak hívják és Nyirbogdányba való. Ebben a pillanatban elsikilotta magát Köveski Mária: — Hazudik, nem igaz, Zsiros Andrásné az én sógorném! Ez a kijelentés természetesen nagy meglepetést keltett és még nagyobb volt a megdöbbenés, amikor kiderült, hogy a tolvaj asszony csakugyan sógoméja a károsultnak, csakhogy ezelőtt soha színét sem látták egymásnak, mert az egyik Nyir bogdányban, a másik pedig-Abaujban élt és csak hírből ismerték egymást. Nem mondhatni, hogy a két asszony a váratlan találkozásnak valami nagyon megörült volna és ez annál kevésbbé történhetett, mert Gönczy detektív a tolvaj sógornéra kiderítette, hogy rendszeres vasúti tolvaj, akinek rengeteg bűn terheli a lelkét és épen ezért letartóztatta Zsiros Andrásnét. Felfedezett merénylet Bndápeat, julius 29 (A Nyirvidék tudósítójától} Amsterdamból táviratozzák, hogy a Reuter ügynökség New-Yorkból a következőket jelenti : Három személyt leírásuk után ítélve németeket, tetteaértek egy gépgyár légberöpitésének kísérleténél. A három embert letartóztatták és a kémkedési törvény alapján vád alá helyezték őket. Rizonyitékok vannak, hogy összeesküvés forog fenn, több letartóztatás várható. Az angliai sztrájk Budapest, julius 29 Nyirvidék tudósítójától.) Stockholmból táviratozzák, hogy háromszázezer munkás képviseletében Ledsben megtartott konferencián az angol mutiiciós munkások elhatározták, hogy kedden proklamálják az általános sztrájkot, ha addig a kormány nem tekint el a munkakényszertől. Jelenleg százezernél több ember sztrájkol. ladikSIeiiajigyséiik A Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztár Részvénytársaságnál a VII1. }iadikölcsönre a következő jegyzések történ tek: 100000 koronát jegyzett az intézet saját számlájára. 50000 koronát jegyzeit: Maronyay Ferencz. < 25000 koronát jegyzett: Nyíregyháza városa, Ebner Ábrahám. 15000 koronát jegyzett: Rosenwasser Adof. 10000 koronát jegyzett: Szilágyi Sándor, Demecseri Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet. 600Ü koronát jegyzett: Blau és Reieh, Hajdú Sándorné. 5000 koronát jegyzett: Nagy Kálmán Klein lsidor Kemecse, dr. Schőn Géza, Kiss Károly, Tamás József, János, Mihály, András és Anna Nagykálló, Hartstein Ernő. 4500 koronát jegyzett: Hladonik Julianna, János és Mihály NyirbogáL 4000 koronát jegyzett: Gábor József. 3000 koronát jegyzett: Führer Mihály. 2600 koronát jegyzett: Tamás Ilona és Mária. 2000 koronát jegyzett: Glück Samu, Hercz Pál, Szántó Ernő. Drimmer Henrik, Ungár Menyhért. 1200 koronát jegyzett: Szini János, Miklós, Mária és Julianna Nyírbogát. 1000 koronát jegyzett: Győri Sándor, PTávenszky Erzsébet és Adrienn, Szántó Ignácz, Kara Jenő, Zajácz Ilona, Anna, Erzsébet és Borbála Kisvárda. 500 koronát jegyzett: Klafter lgn&c, Magéra Mihály, ifj. Plávenszky Béla. 200 koronát jegyzett: Kerékgyártó József. 100 koronát jegyzett: Rochlitz Vilmos, Lipay Béla. —•OÖOOOÖÖANOÖOÖO • 3 DIADAL O — HZ 0 DIADAL — FI Hétfő - Kedd—Szerda • P —— • TAVASZI VIHAR ü EE — • Dráma 4 fölronásbaa • —~ A főszerepben CORTHY MYRA OKSOOOOOOOOOOD ö £3 A főszerepben CORTHY MYRA OKSOOOOOOOOOOD • ZZZZZ