Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-04 / 148. szám

JSÍYÍKB1DÉEL 1918 julius 4 Fényes László interpellációja olaszországi veszlek Budapest, julius 3. (A Nyirvidék tudósítójától,) A képviselőház mai ülésén Fényes László, Nyíregyháza orsz. képviselője a következő interpellációt terjesztette elő: Minthogy a legutóbbi olaszországioffenzivánknak a miniszterelnök ur kijelentése szerint junius 15-tőL 20-ig foglyokéban 12000, vérben pedig százezer ember lesett áldozatul és azóta is nagy tömegekben érte veszteség a hadsereget, az országgyűlés előtt nem lehet közömbös, mily körülmények között történt ez a nagy, veszteség és nem lett volna ez elkerülhető. Kérdi, mi okozta a szerencsétlenséget, az olasz fronton levő 47 százaléknyi magyar ezred hol volt elhelyezve és mennyi a veszteségünk julius elsejéig. Fölvilágosítást kér továJÓbá arra nézve, miért kezdték az offenzívát közvetlenül az aratás előtt, a legnehezebb élelmezési időpontban és akkor, mikor az offenzíva megkezdése előtti napon a vezérkar kezében volit a jelentés a Piave megáxadásáról és arról, hogy az Alpesek Jaen oly nagy mennyiségű hó esett, hogy, előrelátható volt a szokottnál jóval nagyobb áradás. ' Igaz-e az a hir, hogy árulás történt és pedig ugy a lakosság, mint cseh katonák, főkép egy háromszorosan kitüntetett cseh repülőtórzsörmester részéről és az árulás következtében az ellenség nemcsak átkelő helyeinket ismerte előre, hanem st gáztámadás színhelyeiről is elvonta csapataiit, sőt "hátsó oszlopainkat és tartalékainkat a legbiztosabb tűz alatt tudta volt tartani. Kérdi, hogy lény-e, "hogy *íí tengertől a fronj. minden részén ujabb rengeteg emberáldozatot igénylő támadás készül, azzal az indokolással, hogy az ellenség hadereje úgyis igen gyönge. Kérdi, történt-e megfelelő csapaterősités, az élelmezés dogában pedig megtettlék-e a szükséges intézkedéseket és van-e biztosíték arra. hogy a hadsereg magyar részének szánt élelmiszer nagyrésze nem a lakosság között kerül kiosztásra, valamint j történt-e intézkedés, hogy a megsebesült s magyar katonák a lehetőség szerint vala- j mennyien azonnal magyar országra kerüljenek ápolás céjlából. Hajlandó-e végül a kormány hozzájárulni ahhoz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság állapítsa meg a délinyugati fronton történt hibákat. i U V Wt' "• TTV» í" Ji ,«f Wí'^'ivv Gazdasági Egyesületi közlemények. Vessünk muhart! A késői fagyok folytán beállott termelési károkat, különös tekintettel nagy takarmányhiányunkra, ok és célszerűnek ajánljuk gazdatársainknak üresen maradt, -avegy már másk iit is leszabadult talaját muhar termelésre' fe4fiaszná.!ni. Mint területeilikben mindenütt termő takarmány, vetőmagszükséglete kat. holdanként kéziszőrvavetésriéí 18—24 kg., 10 -12 centiméteres sorbavetésnél 12—10 kg. Vethető már is

; mielőbb e hó közepéig. Esetleges vetőmag szükséglet egyesületünknél sürgősen bejelentendő, ahonnan a legközelebbi időben fog a megállapított cca 140 K métermázfánkénti ár mellett kiutaltatni. Nyíregyháza; 1918. julius 1-én. Szikszay Sándor 915 3 _ (.-. titkár. A Szabolcsi Hitelbanknál a nyolcadik hadikölcsönre élelbiz-osliással kapcsolatos jegyzések is elfogadtatnak. A zsizsiktden borsó Nyíregyháza, julius l {A HyitwAik tudósítójától.) A Nyirvidék hasábjain rövid idővel ezelőtt érdekes és komoly ívita folyt le Szomjas Gusztáv és LichtmVann Lukács Vilmos között a borsó zsizsiktelenitéséről. Az Állami Rovartani Állomás igazgatója, Jablonocszki Károly most Szolmjas Gusztávhoz intézett levelében nyilatkozik a vita folyamán elhangzott állításokra. Ez a nyilatkozat a következőkép szól: Folyó hó 17-én kelt kérdés-sorozatára a következőket válaszolom: a) A korán való vetéssel ja borsózsizsik-íertőzés az Alfpldön nem kerülhető ell Az Alföldön — de másutt is — korán kell vetni a borsót s az Alföldön így — Ikorán — vetett borsó, ha az első esztendőben aránylag kevés — 1— 5y

2 — is lenne a zsizsik, pld. zsizsiktől mentes vetőmagot használtak, 2—3 év múlva 30—50, sőt 70V2-nyira is zsizsikes lehet. Oka, hogy a fertőző bogár — zsizsik — kisebb számban az Alföldi kerti borsóban állandóan megvan s innen jut a mezőn termelt borsóba s ebben annál tömegesebben él, mennél nagyobb területen terem a mezei borsó. b) Szuperfoszfátozással és c) Vetőmagnemesitéssel nem lehet a zsizsikességet semmiképen sem megakadályozni:' a mesterséges trágya és a jó vetőmag egyáltalában közömbös a borsózsizsikre nézve. d) Egyelőre olyan biztos eljárás még Snincs, amely a borsómagot a zsizsikfertőzéstől

1 megóvná. — Most folynak az első kísérletek, hogy az Alföldön egy helyre, de egymásután kisebb-nagyobb időközökben vetett és pld. virágzás kezdetén pirétrumporral behintett borsót megóvjuk a fertőzéstől

1. Az eredményről egyelőre még nem nyilatkozhalom. e) a mai módszerek mellett a

z Alföldön borsqzsizsik-fertőzéslől mentes borsó nem termeszlhető. Tulajdonképen eddig nincs is efféle módszer és tudtommal! ezzel eddig nem is foglalkozott senki. Ide — e módszerelv közé — nem számítom a fertőtlenített vetőmag használatát, legyen az széndiszulfiddal, hővel ferlőzteJenitve, vagy kétéves vetőmag, vagy végüli származzék az valamely északi vidékről, ahol borsózsizsik egyáltalában nincs. Kiváló tisztelettel: Jablonovszki, irodaigazgató. Nincs újság Nyugaton 'tMtdapest, julius 3 (A Nyitvidfy tudóntójáfóL) A Wolff-ügynökség jelenti a nyugati harctérről, hogy a harctereken nincs újság. VÁROSI SZÍNHÁZ. Heti műsor: Szerda „Parasztbecsölet.' Csütörtök „Hoffmann meséi. péntek „Cigánybáró" Párdv Arrnand utolsó vendégjátéka. . Szombat „Mágnás Miska" Déri Rózsi és Horváth Kálmán felléptével. Vasárnap délután „Kis király." Vasárnap este „Stambul rózsája" tizedszer ü^ry Rózsi felléptével. Héttő „Románc" Th. Sinkó Gizi és Tburóczy Gyula felléptével. Parasztbecsület Friczike Szerda—Csütörtök Csodás Nordisk attrakció! Fata HSopgana Cípüus Wolfsohn Tragédia 5 felvonásban. A főszerepben Karin Sandberg. Igen élvezetes estében volt része tegnap este a színházi közönségnek. Párdy Armand a hamburgi színház tenoristája és Horváth Károly a debreczeni színház művészének felléptével adták Mascagninak a Parasztbecsület világszerte ösmeretes operáját. Párdy Armand bár magyar származású művészember, a magyarnyelv vet már nem birja tökéletesen, mert még gyermekkorában elkerült tÖlűnkj németül énekelt, ezt szívesen elnéztük neki, mert csodás volt, tisztán csengő kellemes tenorját olyan áhítattal hallgattuk, mintha a templomban lettünk volna, különösen a bordala tetszett nagyon, mely után hangos tapsot érdemeit ki. Nagyszerű drámai színjátszó képességé pedig meglepő, ami az ilyen hírneves tenorislákná! is ritkaságszámba menő. Horváth Kálmánt már megjelenésekör is zajos tapssal fogadia a közönség. Régi kedvence a nyíregyháziaknak, ő voM a xfii férfi primadonnánk a Zilahy gárdánál. Művész ember a szó teljes értelmében. Szerencsés választás a jövőre nézve, hogy ezt a sokoldalú, finom lelkületű művészember lett a társ és művészeti igazgató, sok kellemes estét fog szerezni a közönségnek. Horváth Kálmán tegnap esti vendégszereplésénél azt tapasztaltuk, hogy csoda történt vele, olyan hatalmas baritonja lett, aminővel ezelőtt sohasem rendelkezett, mi régi ismerősei igazán bámulattal és a legnagyobb gyönyörűséggel hallgattuk kitűnően iskolázott érces baritonját. Játéka pedig olyan, hogy különbet már nem lehet produkálni. A nagyszerű gondos előadás is az ő munkája és érdeme volt, nagymestere a rendezés mü} vészeiének. Minden egyes szereplőt ő ta| nitott bé, de kiválóak is voltak mindanyI nyiían. Kródy írén most is gyönyörűen éne| kelt, az ő drámai színjátszó képessége szintén olyan nagyszerű, hogy sok drámai hősnő tanulhatna tőle. Sajnáljuk, hogy e szép hangú lehetséges énekesnőt jövőre nem láthatjuk viszonL Ekecs Manci kedves jelenség, igen ügyes színésznő fog belőle válni. Egyes jeleneteiben igazán helyes volt, különösen a templomba menet Párdival való néma jelenését mesterien adta. Kisterjedelmű hangjával ügyesen tud bánni/H. Marossyné szintén helyes volt. A női karszemélyzet egytől egyig teljes elismerést és dicséretet érdemelnek. .A férfi énekkar a legtökéletesebb volt, gyönyörűen énekeitek, de liát ez nem is csoda, mert hiszen ilyen kiváló elsőrangú legényekből volt összeállítva: mint Horváth József, Perényi Kálmán, Sándor Antal és Sugár József, akik valószínűleg a vendégművészek iránti tiszteletök jeléijl vállalták a karban való működésüket. A zenekart Sz. Szatmáry Dezső karnagy vezényelte a legnagyobb gondossággal

1, ő is ugyancsak nagymunkát végzett, a nyitány után zajos taps voM a jutalma. Ezt megelőzőleg Fríqike című drámát adták igen jó előadásban. Itt Horváth Jó'zsefnek volt alkalma tudását bemutatni,, kitűnően játszolt, de a többi szereplők ©