Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)
1918-07-25 / 166. szám
1918 julius 25 JSfmviDÉic 3 nyernek-e a Pénzintézeti Központ által engedehnezetl kölcsönből vagy sem. Az adós haláía esetén, bátramaradottak ellátása értlekében a kincstár is obiigóba lép és a rendezés most és jövőben nyújtandó kölcsönök erejéig a kincstár terhére és veszedelmére lörténik és ez az obiigóban tna radás a kincstárra nézve Tenátl abban az ecsetben is. ha az adós hivataláról lemond illtetve hivatalát veszti. Az állami köztisztviselők és az állarnvasuti alkalmazottak, valamint nyugdijassok adóságainak konverziójára szükséges összeget 150 millióra becsüli az állam. A leirat közli, hogy konverzió alá veszik az állami tisztviselők adósságaival együtt az összes nyíregyházi közalkalmazottiak adóságainak amortálására e j»zertnt a leiral szerint két millió koronát kon lempTált az állam. A mozgőfényképügy községesitése Xffre?yliáia, juliut U. [A Nyirvidék Udúnlójátál,) Dr. iWekerle Sándor, mint a belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök, mult hó 17-én törvényja vas latol terjeszteti a képviselőház elé á mozgófénykép szabályozásáról. 'Már maga a törvényjavaslat, ele még inkább az ahhoz fűzött indokolás mutatja, hogy nemcsak a szóbanforgó iparban, de általában az iparban teljesen járatlan és közgazdasághoz igazán nem értő kodit'ikátor szerkesztette azt. Kissé botseviki. izii az a kitétel, hogy ezen eljárással azok a magáncégek, akik ennek az üzemnek jövedelmétől egy bizonyos idő múlva elesnek, aránytalanul kisebb hátrányt fognak szenvedni, mint ajnilyen előny a mozgófénykép jüzem községgivé tételéből és jövedelmezőségének községi célokra kihasználásából a polgároknak összeségére hárul*. Ugyanilyen jogon azt is lehet mondani, hogy dr. ÍWekerte Sándor dánosi birtokát az állam öt év múlva minden kártérítési igény nélkül ' lefoglalja és kisgazdák közt parcellázza; hiszen ezáltal a közre, vagy legalább is az 1000—1200 parasztra nézve, aki abból a birtokból 10—20 holdat kap. sokkal nagyobb haszon fog háramlani, mint amenynvi kár a volt földesurat éri. Fz ellen a javaslat ellen nemcsak a érdekelteknek, hanem az egész iparnak a leger él yeseb ben tiltakoznia kell; nem szabad megengedni azt. hogy rendőrségi szempontok és hozzá nem értés miatt ma ez az iparág, holnap és holnapután pedig iki tudja melyik fog tönkremenni. Nem ennek a javaslatnak igy amint ma van, sohasem szabad törvényerőre emelkednie. A javaslat egyszerre két célt akar elérni: egy részi a tényleg itt-ott előfordult kinövéseket bőséges'pénzforrást juttatni. !Mig az előbbi előzetes íihncenzurával, idöközönkénti színház inspekcióval, — vagy akár razziával. — fiatalkorunknak jwozilátogatásának korlátozásával stb. e javaslat nélkül is elérhető, addig az utóbbit ez a javaslat semmiesetre sem fogja elérni. Ha azonban végignézünk a községesitett üzemek során, bizony azt találjuk. Ihogy egyik rosszabbul megy,, mint a másik, a városok csak folytonos áremelésekkét tudják a deficitet elkerülni. Nehezen hihető, hogy éppen a mozikkal máskép lesz. Sokkal, de sokkal egyszerűbb dolog vólha a vigalmi adónak a felemelése, vagy akár a tiszta haszonból valamilyen formában való részesedésnek a bevezetése, mini az ilyen ex perimentái ás, aminek a vége úgyis az lesz. hogy a községi mozgók bérletbe fognak adatni. Ebből a szempontból csak a karánsebesi »Luna mozgóWaiyképváMalatol akarjuk felemlíteni, amely 120.000 K részvénytőkével alakult és az ottani községi mozgóképszínházat velte meg. A község valószínűleg nem azért adta el. mert tutsok pénzt hajtott. Amig ezek utóvégre csak a községek jövedelmének növelése szempontjából jöhetnek figyelembe, addig számos embernek egyenesen exisztenciális érdeke fűződik ahhoz, hogy a javaslat szakasza ne lépjen életbe., ameiy mint fennebb láttuk, a mozgók engedélyét kél év multán megszünteti még pedig minden kártérítés nélkül. Az indokolás azL hiszi, hogy a mozgók aránylag oly csekély befektetést igényelnek, hogy tulajdonosaikat ilymónagyobb vagyoni kár nem fogja érni; hiszen e törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedése után óriás hausse lesz moziberendezési tárgyakban, minden község mozgót fog létesíteni stb.. tehát az annakidején olcsón vett gépeket, székeket lámpákat stb. drágán lehet majd eladni — persze, ha a központi árvizsgáló-bizottság nem fogja a moziberendezésekel is, tekintettel a közcélokra, maximálni; ami igazán nincs kizárva. Azonban ettől eltekmtve is, vannak mozgók, arfieivek az épületátaiakitásokra 5—(500.000 K-t költöttek, amelyeknek beruházási számlája a 250.000 K-t felülmúlja, ezek az összegek elvesznek, ezeket senki sem téríti meg, ami sulvos igazságtalanság. Az országban több mint 600 mozgószinház van, Budapesten több mint 70, össszesen mintegy 700; ha egynek-egynek l>eruházási és berendezési költségeit átlagban 50.000 koronára vesszük békeberendezési árak mellett, — igy mintegy 35 millió koronánvi vagyonérték sorsáról A-an szó. Ha talán ez az összeg nem indo kolná a legerélyesebb állásfoglalást eme javaslat ellen, ugy mindenesetre indokolni fogja az a tény, 'hogy a javaslat az első amelyik a modern« államgazdasági elvek alapján készült és egy egész ipari akar kisajátítani az érdekeltek minden kártérítése nélkül. Ha tehát ez a javaslat keresztülmegy a képviselőházon, egy olyan veszedelmes precedenst kap a kormány kész eszközül a további »községesitő« vagy »á!lamositási« eljáráshoz, hogy abból végül minden ipar. talán Jnéjg a isokkal hatalmasabb kezekben lévő szénbányászat, cemenitpar vagy cukorgyártás is* kap kóstolót. r •» * * í < Fényes László az oroszországi hadifoglyokért Batfapcat, juliut 24 (A Nyirvidék tu44*<t*jét*t.) A képviselőház mai ülésén Fényes László, Nyíregyháza város orsz. képviselőjt interpellálni fog a volt orosz birodalom területén élő véreink hazaszállítása dolgában. Brám* 3 ftlronísban. P«ykndwr«l a ftaMMpkta p m tm mt mtimauiiu mé Rröaoaa B. a IfgkVnnyebb mtmjor* iskola mj kiadása nw#rkeaelt. Az I. éa II. rés* ara I li. kaptató múnám ktay* t * , fi - Mfc ÚJDONSÁGOK — Vizsgálóbírói kirendelés. A' pémügyminiszter Krasznay Sándor kir. törvényszéki biró vizsgáló birói kirendelését a nyíregyházi kir. törvényszék területére kél évre meghosszabbította. Közellátási értekezlet a minisztériumban Holap, csütörtökön Budapesten a közélelmezési miniszteréi értekezlet lesz, amelyen az ország minden vármegyéje képviselteti magát és amelyen az idei termés fölöslegének a beszolgáltatásáról tanácskozak. Ezen az értekezleten Szabolcsvármegyél Mikecz István vármegyei főjegyző képviseli. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Malinyák Mihály nyíregyházi vizsgálóbirósági dijnokot a szombathelyi törvényszékhez írnokká nevezte ki és szolgálattételre az igazságügyin misztériumba rendelte be. — A hadiárváknak Fisch Mihály kótaji földbirtokosnál Dobránszky Gergely kepés gazda vezetése alatt dolgozó aratómufíkások közös akarattal a szaboícsvármegyei hadiárvák részére 50 korona 50 fillért ajándékoztak. — A líra-pénzek beváltása Az olasz harctérről visszatérők tulajdonában levő és az olaszs okkupált területeken forgalomba hozott 5, 10, 50 cent értékű uj iira I>énzek és pézjegyek a honvédelmi minisz ter 16530. EIn. 1918. számú redelet értelmében'95'filléres árfolvamon a gazdasági hivatalok állal beválthatók. A beváltolt jegyek az osztrák-magyar bankái és öszszes fiókintézeteiéi válthatók vissza. Amenviben a gazdasági hivatal pénztárában a jelzett célra elegedő pénz rendelkezésre nem állana, a szükséges összeget a kerületi hadbizlosság utalja ki. — A cséplögépészek és íütök felmentése. Miután a hovédelmi miniszter 1918. 10400—eln. Mg. A. számú redelet azon rendelkezéséek, hogv tavaly felmentve nem volt csépiőgépészek és fűtők idei felmentésére alionv. minisztertől döntést kéli kérni, az volt az indoka, hogy a jogcímmel nem birók felmetése lehetőleg jneg legyen akadályozva. Ha tehát valamely egyén a mult évbe csak azért nem lett felmentve, mert felmentését hadifogság kórházi kezelés, harctéri beosztás stb. akadályozta, ilyen esetekbe a honv. miniszter döntését nem kell kikérni, hanem az idei cséplésre leendő felmetése ket a névjegyzék beérkezése után azonnal foganatosítani keli. — Újra inegyilkoltak egy orosz fogolyt. A nyíregyházi határban ujabban igen gyakran halnak meg erőszakos halállal orosz foglyok, akiknek a gyilkosait a legtöbb esetben nem sikerül kinyomozni. Az egyik elmúlt éjszakán a halárban halva találták Kasaniczki Timofej orosz foglyot, akinek a fején fejszecsapás lói származó ökölnyi szakítás volt. Az ismeretlen gyilkosok után megindították a legszigorúbb nyomozási. — Zongora iskola Gróman E. zenetanárnő 40 éves tapasztalatát rakta le abba a zongoraiskolába, amely nemrég jelent meg a könyvpiacon s immár második kiadást ért el. A szerző maga is előkészítő zongora iskolának iszánja müvét. Valóban á zenetanulás elemeit nyújtja iskolájának I. füzetében. A tanulmányok öszeválogati. sa a technikai és ritmikai nehézségek oly fokozatos összeállításban lelhetők fel benne, hogy módszeres vezetés mellett kiválóan alkalmas a zongora játszás elsajátítására. A zeneoktatás legújabb módszerének figyelembe vételével készült, amely igy a fokozatosság szigorú betartásával egy kerek egészet nyújt. Házi hasrnálatra kiválóan aflkalmas fs Ajánlatos. Ara 5 K. Kapható lapunk kiadóhiratálában ós a könwkereskedósekfcWi.
