Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-20 / 162. szám

1918 julius 20 á magáaalkalmasettak BjngdlJUitoBlt&ia **** A kereskedősegédek és magántiszt­viselők szolgálati viszonyának rendezése Budapest, július 19. (Fővárosi munkatársunktól.) Értesüléseim szerint Szterényi Józset kereskedel emügyi miniszter komolyan fog­lalkozik a magánalkalmazottak kötelező, nyngdijbizlositásának törvényhozási in­tézkedés utján való megoldásáról. A mi­niszter rövidesen törvényjavaslatot is dol­goz ki a kérdésről, addig is azonban kor­mányrendelettel igyekszik megoldani a leg­sürgősebb teendőket. Rövidesen rendelet jelenik meg a ke­reskedelmi alkalmazottak és magántiszt­íviselők szolgálati viszonyának rendezésé^ ről. Ez a rendelet életbelépteti a kereske­delmi és ipari biróságokat, amelyek a konkrét esetekben fognak intézkedni, E bi róságok feladata lesz határozatot hozni a magánalkalmazottak végkielégítésének a kérdésében is. E kérdés rendezését illetőleg e pilla­natban a miniszter előtt fekszik már a ke­reskedelmi és iparkamarának javaslata, a mely ugy szól, hogy a magánalkalmazot­itaknak a munkaadótól igényelhető végki­elégítése progresszive módon állapittassék meg ugy, hogy ia végkielégítés kulcsa két évi szolgálat után 5 százaléknál kezdődjék és husz éven belül érje el a teljes 100 száz­százalékot. A végkielégítés összege a min­denféle cimeii élvezett összjövedelem u­tán állapittassék meg. A nyugdijalappal rendelkező magánvállalatoknál végkielégí­tést csak a nyugdíjjogosultságot még el nem ért alkalmazottak kaphatnak. A hábüf rus évekből legalább kettőt kell beszámí­tani azoknál az alkalmazottaknál, akiknek szolgálati szerződésük bevonulásuk miatt szünetel. A háborúból visszatért, de felmondás utján elbocsátott alkalmazottak végkielé­gítések meghatározásánál a számításba ve­endő munkadíj a háború előtt élvezett munkadíjnak legfeljebb . másfélszerese lesz. Ha a háború után az alkalmazott in­dokolatlanul nem lép be ahoz a céghez, amely bevonulása tartama alatt nem vonta meg tőle javadalmazását, ugy ^zt az alkal­mazottat kötelezni kell arra, hogy az él­vezett fizetéssel arányban álló időtarta­mára az őt fizető céghez térjen vissza. A kibocsájtandó rendelet szerint a végkielégítési igény nem örökölhető u­gyan, de viszont mindazokat, megilleti, a­tóknek eltartásáról az alkalmazott gon­doskodni köteles lelt volna. A rendelet al­kalmasint ki fogja mondani, hogy az alkal­mazottak részéről nem támasztható köve­telés olj' munkaadóval szemben, akinek üzeme a háború következtében megszűnt, vagy annyira csökkent, hogy kötél ezeltsé­geinek eleget nem tehet. Paái Jőb. g DIADAL MOTOŐ | Péntek—Szombat—Vasárnap Psylanderrel a főszerepben alálhaió Nordisk-dráma. | Jönaekanémetgyermefeek Nyíregyháza, julius 19. (A Nyirvidék tudósító játéi.) Az Őfelsége kezdeményezésére meg­indított "Károly király gyenneknyaralta­tása« akció eredményeként e hó 25-ike körül 550 osztrák—német gyermek érke­zik Nyíregyházára 4—b heti üdülésre. JfcL­zek közül háromszázötven gyermeket e­gyes nyíregyházi családok látnak vendé­gül ,— kétszáz gyermek pedig a városi hatóság gondoskodása alatt a polgári fiu és leányiskola tornatermében, az állami tanítóképezde Bethlen-utcai bérépületé­ben és a róm. kath. elemi iskola tanter­meiben lesz elhelyezve. A gyermekek megérkezésük után a polgári fiúiskola udvarán — Bethlen-utr ca, a tűzoltó laktanya mellett — adatnak át azoknak a családoknak, amelyek gyer­mekek elvállalására annak idején jelent­keztek. A gyermekek között ezek a csalá­dok tetszésük szerint választhatnak, — miért is a rendezőség felkéri a bizalmi férfiakat és a gyermekek elvállalására-je­lentkezett vendéglátó családokat, hogy a gyermekek elosztásánál a polgári fiúiskola Udvarán okvetlenül megjelenni szívesked­jenek. Az elosztás pontos napja és ideje az érkezést közvetlen megelőzően közölve lesz. A gyermekek elvállalására jelentkezé seket még elfogadnak a yárosházán;eme'­let 14. sz. szobában délelőtt 10—11-ig. A Nyirvidék egyik multi számában Jablonovszky József, legkiválóbb entorno­logus tudósunk kimutatta, hogy korai fa­jok létrehozásával nem lehet mentesíteni a borsót a zsizsik károsításától. Figyelmébe akarom ajánlani Licht­mann Lukás Vilmos urnák és az utasítá­sait követőknek, hogy korai borsófaj Iák létrehozása céljából növénytanilag lehe­tetlen, meddő kísérleteket folytat. Ö u­gyanis különféle virágzási idővel biró faj­tákat ültet szorosan egymás mellé a szél és rovarok empirikus közvetítésére bízva a liimpor átvitelét. A legtöbb gazdasági növénynél elérhetné ekképen az elfajzást — nem a céltudatos keresztezést, — de a borsónál nem. A borsó azon kevés nö­vények egyike, melyeknek alfajtai az el­fajzás veszélye nélkül termelhetők egymás mellett. Ennek oka a borsóvirág sajátos szerkezetében rejlik. Gross Emánuel német gazdasági ta­nár íDer Praktische Gemüsensamenbaum cimü müvében így nyilatkozik: »Miután a borsónál kölcsönös beporzódás nem jö­het létre,- nincs rá semmi okunk, hogy különböző fajtákat egymás mellé ne vet­hessünk. « E kérdést azért világilom meg éppen ezen idézettel, mert gyakorlati ember ki­jelentése. A t. cikkíró ur ugyanis szóbeli ifelviágoslilásomra az emiitett tudományos források felől kegyetlenül lenéző véle­ményt mondott s csak a praktikus em­berek tapasztalataira ad. Azon érvelését, hogy a buza is zárt virágzásu növény v mégis elfajzik rozszsá, nem fogadhatom el. Ez a mai korban már csak a tulprakükus gazdák állítása lehet. Még ft Lehetőség esetében is céltalan volna a borsót igy, keresztezni, mert a Mendell-féle kísérletek szerint — aki u­gyan szintén csak tudós volt — az ilyen el járás a fajták olyan összevisszaságát hoz ná létre, mely rekből igen fáradságos vol­na az éppen legmegfelelőbbeket kikeresni, ihogy igy selectálás és kitermelés által egy, oonians megbízható fajtát nyerjünk. A t. cikkíró ur zöld korai borsó mellé­vetésével igyekezett a «árga Viktória bor­sót keresztezni. Végeredményben csupa sárga egyedeket kapott. Szerinte azért, mert a keresztezés mérvét ugy irányította, hogy csak kis mértékben kerüljön himpor la meglermékenyitendő bibékre. Nos ez igazán bámulatra méltó művészet, külö­nösen az e célra igénybevett rovarok ré­széről melyek ily finom nuance-irozássai teljesítik feladatukat, mikor nagyon is fejtörő vállalkozással kell bejutniok mű­ködésük színhelyére. Uj borsófajt létrehozni csak mester­séges megtermékenyítéssel lehet a mi bab­rás fáradtságos, nagy türelmet igénylő el­járás. Drwcker Henrik. így ölik foglyot meggyilkolt aa Egy év múlva kiderült gyilkosság Nyíregyháza, julius 19 (.á Nyirvidék tudósítójától,) Az egyik nyirkarászi uradalomban volt elhelyezve a mult év őszén Stojanov Juon román fogoly, aki novemberben va­lami hibát követett el és ezért a gazdája elhatározta, hogy beküldi a fogolytáborba. Egy fogolyőr kíséretében indult útnak a román fogoly, azonban nem juthattak na­gyon messze, mert a karászi országúton a fogoly hirtelen meghalt. Az őr, aki kísérte Juont, ugy adta elő a dolgot, hogy. az olah katona hirtelenül rosszul lett, összeesett és mire ő segíteni akart rajta, már kiszenvedett. A fogolyőr jelentési teLt a halálesetről a fogolytábor parancsnokságának és a hadifogolyügye­leti lisztnek, akik elrendelték a vizsgálatot Katonai vizsgáló bizottság szállott ki a helyszínére és megállapította, hogy hirte­len halál történt, azután pedig megadta a temetésre az engedélyt és Stojanov Juont a karászi temetőben eltemették. Pár héttel ezelőtt meglepő irás érke­zett a kassai katonai parancsnoksághoz, egy névtelen levél, amelyben az állott, hogy nem véletlenül halt meg ott a nyir­karászi országút árokszélén Stojanov Juon, hanem az az őr, aki kisérte, ütötte le és ennek következtében halt meg. A kassai katonai parancsnokság ennek a le­vélnek az alapján megkereste a nyíregy­házi törvényszék vizsgálóbiróságát, hogy ejtse meg az ügyben a vizsgálatot és ex­humálja a hullát. A nyíregyházi törvényszék vizsgáló­biróságának rendes bizottsága tegnap szál­lott ki Nyírkárászba, ahol fölásták a ro­jmán katona sirját és az orvosok fölbon­colták a két hónap óta föld alatt levő hul­lát. A boncolás meglepő eredménnyel járt. A katona hullája teli volt külső sérülése kel, a koponyáján hatalmas ütésnek a nyomai látszottak, a homlokcsont be volt törve, a boncolás kétségtelenül megálla­pította, hogy az oláh katona külső erő­szak következtében halt meg, még pedig valószínűleg puskiatustól származó üté* következtében. A vizsgálóbiróság bizottsága a bonoo lás eredményéről fölvett jegyzőkönyvet be terjeszti a kassai katonai parancsnokság­hoz, amely meg fogja indítani a bűnügyi eljárást a fogolyőr ellen, akiről kétségte­len, hogy. agyonverte a kíséretére bizolt román foglyot.

Next

/
Thumbnails
Contents