Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)
1918-07-14 / 157. szám
jűimmiiL i 918 Julius 14. Vizierőre rendezik be a nyíregyházi villaiostelepet Erdélyből kapunk elektromos áramot Nyíregyháza, julius 13. (A Nyirvidék tudósítójától) Közeli napokban Nyíregyházára érkezik Bernády György dr. volt marosvásárhelyi főispán és kormánybiztos, a legzseniálisabb magyar közigazgatási talentumok egyike, aki itt az illetékes tényezőkkel arról tanácskozik, hogy Nyíregyházát bekapcsolják egy óriási arányú technikai vállalkozásba, amely elképzelhetetlenül jelentős nemzetgazdasági hasznot fog biztosítani esetleg már a háború alatt, de a háború után egész bizonyosan. Nyíregyházi utazásáról Bernády dr. a következőképpen nyilatkozott: Egy vizerővel táplált nagyarányú villamos müvet óhajtunk létesíteni ötven millió korona alaptőkével Alsó Bisztra községben, Máramarosmegyében. Innen indul ki egy körvezeték Huszton, Szatmáron, Nagykárolyon, Debrecenen Nagyváradon, Hajdúszoboszlón, Hajdudorogon, Hajdúnánáson, Nyíregyházán, Beregszászon, Munkácson és Szolyván keresztül vissza AlsóBisztrába. Négy kilométeres alagút — A tervbevett válalkozás élén gróf Mikes Ármin és az ö érdekcsoportja áll. A technikai megoldást a következőkben vázolhatom ; A Talabor vizét egy négy kilóméteres alapntnn kereszt ül átvezetjük a Na gyság völgyébe. Á két folyó mederszintjének a különb-" sége 160 méter, tehát az esés óriási. Ezt a vizet egy negyvennyolcméter magasra épitett gáttal még felduzzasztjuk, ugy hogy kétszázméteres esést lehet elérni. Ilyen magasból zuhan majd a viz a turbinákra, mégpedig másodpercenként körülbelül tizköbméter, ami minimálisan 25.000 lóerőt jelent, de felvihető negyvenezer lóerőre. — Az igy termelt villamoserő az alsóbisztrai berendezéssel és a távvezetékkel körülbelül ötven millió korona befektetést igényel A telepen termelt árammal Nyíregyházát. a közbeeső Városokat és községeket és ipari telepeket ollátnók világítással és elektromotoros erővel. — Hogy ennek nemzetgazdasági szempontból milyen óriási jelentősége volna, azt nem kell fejtegetnem. A nagyváradi villamosmünek például évi 1000—1500 vagon szén körülbelül az évi szükséglete, Hasonló menynyiségü szenet fogyaszt a debreceni,villamos mü. Az áramkörbe felvett városok egyszeribe felszabadulnának a szénmizériáktól A szén természetesen lényegesen olcsóbb lesz és felhasználható azokban az iparágakban, amelyek ma a szénhiány miatt panganak, — A villamosáram olcsóbb lesz, hiszen vannak városok, amelyek jelenleg 80—70 fillért is fizetnek egy kilovatt óráért — A körvezeték, amelyekbe a vonalmenti egyéb városok, és községek és telepek is belekapcsolódnak, feltétlenül biztosítja az áramszolgáltatás folytonosságát, mert ha véletlenül egy ponton zavar is áll be, a körvezeték zavartalanul szuperál mégis. Az ország kincsbányája. — Bizonyosra vehető, hogy a háború után meginduló nagy ipari és gazdasági reorganizáció csak emelni fogja a szénárakat. A munkaerő valamennyire talán olcsóbb lesz, de le nem száll. Tehát nemzetgazdasági szempontból valóságos kincsesbányát jelentene ez a telep melynek évi termelése minimálisan egy millió kilovattóra. — Hogy a háborús petroleuminségtől oly sokat szevedő községeknek mit jelent ez a vállalat, azt fölösleges ecsetelni. De temérdek emberi erő is felszabadul és kész más produktív munkára. — A vállalkozás ma az előkészítés stádiumában van. Egész csomó mérnök dolgozik a helyszínén, tanulmányozza a talaj strukturá ját mert hiszen az alagút elkészítése egy amerikai arányú probléma. A hatalmas gát építése elé is akadályok gördülhetnek. — A szakemberek eddigi véleménye szerint tényleges, vagyis elhárító technikai akadályok nem fognak felmerülni. Ha már most az egyes törvényhatóságok hajlandók résztvenni a nagy vállalkozásban, az alsóbisztrai villamos müvet és a körvezetéket már a háború alatt felépítjük. A nyíregyházi tárgyalások Bernády dr. főispán mostani utazásának a célja az adatgyűjtés. Föl fogja keresni Nyíregyházán Mikecz Dezső alispánt, Bencs Kálmán dr. polgármestert és Eisele Gusztávot, a villamostársaság igazgatóját, hogy a körvezetékbe való bekapcsolásról tanácskozzék velük és megállapítsák a jelenlegi és a jövőben fölhasználható erőmennyiséget, a fogyasztás várható nagyságát. Hogyan fokozhatjuk jövedelmünket? Még a békevilágban is fontos kérdés volt az, hogyan fokozhatja az ember jövedelmét, de sokszorosan fokozódott ennek a kérdésnek a jelentősége ma, amikor a mérhetetlen drágaság uralkodik, mellyel csak a legpontosabb számításokkal dolgozó ember képes megbirkózni. Kétségtelen, hogy a jövedelem fokozásának egyik legfontosabb tényezője az, hogy többet dolgozzunk és többet termeljünk. De fontos tényezője a jövedelem fokozásának az, hogy pénzünkkel jobban gazdálkodjunk, mint ahogy eddig gazdálkodtunk. A háború alatt megtanulták a széles néprétegek is, hogy a pénz eldugása veszedelmes és hasznot nem hajt. Arra is hajlandók már sokan, hogy pénzüket nem a kevés kamatot hozó takarékbetétben helyezik el, hanem a nagyobb jövedelmet biztosító értékpapírokba. De ám az értékpapírok magasabb kamatozását is fokozhatjuk lombardirozás utján. Bár a lombardirozás az eddigi hadikölcsönök alkalmával meglehetősen elterjedt, de mégsem annyira, mint azt gazdasági törvények megkívánnák. A lombardirozás előnyeit egy példa világítja meg legjobban. Akinek már van 1000 K-ás hadikölcsön kötvénye, ezzel a kötvénnyel minden ujabb befektetés nélkül jegyezhet ujabb 4000 K-t a nyolcadik hadikölcsönből, Jegyző fél lombard kölcsöne után fizet kb. 185 K kamatot, ellenben kap a jegyzett 5000 K után 5 és fél százalékos kamat fejében 220 K-át. Kamatnyeresége tehát 35 K. Az eredeti 1000 K-ás hadikölcsönkötvény 6 százalékkal kamatozván 60 K-t jövedelmezett, melyhez jön még 35 K, azaz összesen jövedelmez az 1000 K-ás tőkebefektetés 95 K-t, ami majdnem 10 százalékos jövedelmezőségnek felel meg. Természetes, hogy az, aki nagyobb tőkével rendelkezik, annak ez a magasabb kamatozás fokozódott jövedelmet jelent. Igy biztosithatjuk azt, hogy pl. 100000 K ne 3—4000 K-t, hanem 10000 K jövedelmet hajtson. Ezzel a jövedelemfokozással a nagy drágaságot sokkal inkább kibírjuk, miért is ne mulassza el senki az alkalmat, hanem jegyezzen lombard utján a nyolcadik hadikőlcsönre. Pár szó a nyíregyházai piacról Ezelőtt pár héttel örömmel üdvözölte Nyíregyháza szenvedő közönsége a piaci polgárőrség megalakulását. Egy része remélte, hogy végre megjavultak a tűrhetetlen viszonyok, a másik része azonban pesszimisztikusan ítélte meg a helyzetet — s ezeknek lett igaza: a nemes felbuzdulás ismét csak szalmaláng volt, amilyen hirtelen kapott lángra, oly hirtelen ki is aludt, mint sajnos nálunk oly sok szép és nemes akarat. Hol van ma a rendet fenntartó polgárőrség? S ha van, hogy lehetséges, hogy a vámok körül vigan burjánzik a régi ereszd a hajam-szerü kereskedés ? A piacon jóformán semmi sem kapható, s ami van, az sem makszimális áron. S ezek a makszimális árak is oly furcsák ! Például a tej ára 70 fillér. Őszintén szólva, lehet ma 70 fillérért adni a tejet, mikor a tehéntartás oly horribilis pénzbe kerül, hogy már alig birható ki ? Ugyanakkor a meggy ára 2 korona literenként. Hol itt az arány ? Ezt a termelő is tudja és alku nélkül adja 1 korona 40 fillérért literjét, mert igy is megtalálja számítását. Több vidéki város, pl. Zombor, Szatmár stb. piacai remekül el vannak látva mindenféle zöldséggel, makszimális áron vehető minden. Hogy van az, hogy a hires nyiri burgonyát termő Szabolcsmegye székvárosában ma nem lehel krumplit venni ? És igy tovább. Hol itt a hiba s ki segit rajtunk? Ez igy nem mehet tovább, mert tönkre megyünk. Most még nyár van, de mi lesz a téien ? Most kellene a télre zöldségféléket is elrakni, de hogyan, mikor a mindennapi étkezéshez sincs meg a szükséges anyag? Mi lesz ebből nagy jó uraim? Éppen elég volt már a kínlódás, s ha másutt lehet rend és van ennivaló, itt is kellene lenni. Akiknek köze és kötelessége ezeket a dolgokat rendezni, azokhoz fordulunk: segítsenek a bajokon, de ésszerűen és erélyesen, s nemcsak hirtelen fellobbanó akarással. Mert mi, asszonyok, már nem tudunk mit főzni és elfogyott a fizikai erőnk is a verekedéshez. Több nyíregyházi szomorú asszony. Hadikölcsönt j®gy«*ni hacal'ia« fcülev?; Í.ÍLU Legbiztosabb helyen az Mlanmill van a pénzünk; ha jegyzünk hadikölcsönt. t i"1' c