Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-13 / 156. szám

Nyíregyháza, 1918. julius 13. • Szombat XXXIX. évfolyam • 156. szán!. Megkezdődnek a finn-orosz béketárgyalások Budapest, julius 12. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az Estnek jelentik Stockholmból: A Pétervári Távirali Iroda jelentése szerint a finn kormány ajánlatot tett, hogy Révaiban a két kormány megbízottai "kezdjék meg a béketárgyalásokat. Az oroszok a finnek ajánlatát elfogadták. Németország katonai döntéssel kicsikarja a békét Badapest, julius 12. {A Nyirvidék tudósítójától.) Az Est jelenti Berlinből: A kancellár tegnapi beszéde általában megnyugtató hatást tett, a pártok és a szociálisták kijelentették, hogy megszavazzák a hadihitelt. A kancellár beszédéből politikai körök a következőket következtetik ; Németország nem akarja megtartani Belgiumot, ellenben meg akarja akadályozni, hogy az jövőben ellenséges fölvonulások színhelye lehessen. A német hadvezetőség bizik abban, hogy Kühlmann kijelentésével ellenkezően, a harctereken még ebben az évben kivívható katonai sikerrel ki lehet csikarni a békét. Hindenburgnak és Ludendorffnak ezt a nézetét a német kormány is magáévá tette, valamint erre az álláspontra helyezkedett Hintze is. Budapest, julius 12. (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák: Parlamenti körökben hírlik, hogy a kancellár mai beszéde és pártvezérek hozzájárulása a helyzetet teljesen tisztázták. Számítanak arra, hogy a szociálisták a hadihitel engedélyéhez simán fognak hozzájárulni. •»«.d.v,)est, julius 12. Bécsből jelentik : Diplomáciai körök szerint a kancellár mai beszéde a leg jobb bizonysága annak, hogy a néme politikában nem következett be változás Ennek következtében elesik az az alap talan aggodalom is, hogy a német há boruspárt olyan politika, folytatására kényszeritheti a kormányt, hogy a monarchiát esetleg akaratlanul is beleviszi a háború kelleténél hosszabb ideig való elhúzásába és a kínálkozó békealkalmak elmulasztásába. Megkezdték a választójog részletes vitáját Badapest, julius 12. Nyirvidék tudósítójától.) A munkapárt tegnap esti értekezletén tárgyalták a választójogi reform második szakaszát, amely a nők választójogáról szól. Balogh Jenő előadó javasolta, hogy a második szakaszt a bizottság szövegezésével és Szilágyi Lajos módosításával fogadják el. A párt hozzájárult ehhez. A nők szavazati jogának kérdésénél Balogh Jenő azt javasolta, adjon a párt olyan nőknek szavazati jogot, akik négy polgárit, vagy gimnáziumot végeztek, gazdaságukat önállóan vezetik, száz korona egyenes adót fizetnek, félév óta iparosok kereskedők vagy családfentartók. Teleszky János ellenzi a nők választójogát. Tisza kijelenti, semmiféle olyan javaslathoz nem járul hozzá, a mely a családi életbe beleviszi a politikát. Antal Géza alánlja a nőknek a szavazati jog megadását, majd Beötky László elnök bezárta a vitát és kijelenti, mint hogy a fölszólalók nyilatkozataiból és általában az értekezlet hangulatából azt vette ki, hogy a párt ezt a kérdést nem akarja pártkérdéssé tenni, ennek megfelelően mondja ki a határozatot, vagyis nyílt kérdésnek hagyja a nők választójogának kérdését. Az értekezlet ezzel véget ért. Budapest, julius 11. (A Nyirvidék tudósítójától,) A képviselőház délutáni ülését háromnegyed öt órakor nyitotta meg Szász Károly elnök. Az ülésen megkezdték a választójogi törvényjavaslat részletes vitáját. A javaslat cimét vita nélkül fogadták el, majd az első szakaszhoz Bethlen István gróf szólalt föl. Indítványt terjeszt elő, hogy a választójog általános jogcíméül a magyar írás olvasás, vagy a négy elemi osztály sikeres elvégzését mondják ki. Bizonyítja, hogy indítványa nem jelent jogfosztást, mert mindössze hatvanezer választó kirekesztését hozná magával. Nem reméli ugyan, hogy indítványát elfogadják, azt a zászló becsületéért mégis benyújtja. Tisza István sajnálatát fejezi ki, hogy Wekerle nem járult hozzá Bethlen indítványához, mert ez az indítvány a legjobb megoldása lett volna a kérdésnek, ugyanis egyrészt ezáltal csak kevés választót zártak volna ki, másrészt a magyarul nem beszélő állampolgároknak bizonyos kulturális fok eleiérésével megnyitotta volna az utat ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak. Az indítvány nem akar jogfosztás lenni. Ezek után a bizottság által szövegezett szakaszt fogadja el. Vázsonyi Vilmos azt kérdi Tiszától, hogy Bethlen indítványát egészében elfogadta-e, mire Tisza közbeszól: Igen Erre Vázsonyi igy folytatja: Tisza mai álláspontja ellentétben áll azzal, amelyet 1913-ban képviselt, nevezetesen, hogy a magyarul irás-olvasás tudásának követelése nem plántálja egyúttal .a magyar ér| zést az állampolgárokba, hanem gyűlöli let uj forrását nyitja meg. Főcélunk a magyar nemzeti jíllam egysége, amellyel Bethlen indítványa egyenes ellentétben áll. A magyarul való irás-olvasás igy nem jelent hazafiságot. Lehet hazafi az » az oláh is, aki magyarul nem tud, de a \ hazáért meghal. Nekünk kötelességünk a nemzetiségek között is terjeszteni a kulturát, de Bethlen indítványa analfabétaságra kárhoztatja a nemzetiségeket. Ezután a ház az első szakaszt a bizottság szövegének értelmében elfogadta, Bethlen indítványát pedig elvetette. A második szakasznál Falussy Árpád beterjeszti és megindokolja különvéleményét a magyar írás-olvasásra vonatkozóan. Javaslata szerint a négy elemit végzettek, ha magyarul tudnak, választójogot kapjanak. Batthyányi Tivadar hozzájárul a javaslathoz. Meglátjuk — mondotta, — komolyan akarják-e a munkapárton a magyar nyelvet. Hock János : Dehogy akarják, csak cégér volt! Szilágyi Lajos módosítást terjeszt be, hogy az arany, ezüst és bronz vitézségi érmesek, Károly keresztesek, valamint a rokkant katonák is választójogot kapjanak, úgyszintén azok a nyolcholdasok, akik maguk müvelik földjüket, ha más jogcímük nincs. A vitát ezután félbeszakították. Ára 12 fillér -"-• liilfc imi