Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-12 / 155. szám

2 JSEyírstidék. 1918 juliu s 12. A Mborns fedeletek revízióját sürgeti a közigazgatási bizottság Nyire^jháisa, julius 11, IA Nyirvidék tudósittíjától,) \ Ma délelőtt Szabolcsvármegye közigazga­tási bizottságában igen éles és határozott han­gú bírálatok hangzottak el az ujabban kiadott háborús rendeletek ellen és több fölirat megy ebből a mai ülésből a kormányhoz, ahol ezek­nek a rendeleteknek a súlyos következményeire mutat rá a bizottság. A vita az alispáni jelentés kapcsán indult meg. Az ülés elején Szomjas Gusztáv szólalt föl és mutatott rá arra, hogy az uj termésren • delet a fejkvótát oly alacsonyan állapította meg, hogy a megállapított mennyiség nem lesz elegendő. Elismeri, hogy a kényszerűség következtében vették olyan alacsonyra a fej­kvótát,. azonban ma, amikor zöldfőzelékek nin­csenek, amikor minden egyéb élelmiszerben olyan nagy a hiány, akkor a megállapított ke­nyéradag nem lesz elég a munkásnépnek, Azt indítványozza, hívják fel a miniszter figyelmét arra, hogy ne nyúljanak hozzá a szegény em­ber kis mennyiségű terményéhez és ugy bur­gonyában, mint tengeriben a tíz métermázsán aluli tételeket ne rekvirálják el, mert evvol a szegényember családját menti meg az éhenha­lástól. A termény prémiumos árával foglalkozott azután Szomjas Gusztáv és azt fejtegette, hogy igazságtalan a prémiumos ár, mert hi­szen az a kisgazda, aki nem tudja mindjárt a legelején beszolgáltatni a terményt, nem a maga hibájábél késik vele, hanem azért, mert nem tud a csépléshez idejében hozzájutni nincs barátságban az átvevővel, nincsenek meg az összeköttetései ahhoz, hogy korán kaphassa meg a cséplési szenet. Súlyos igazságtalanság, hogy az ilyen kisgazda kevesebbet kapjen a terményért, mint az a nagybirtokos, akinek mindene megvan ahhoz, hogy korán csépeljen. Szóvá tette Szomjas azt is, hogy amikor ujabb és ujabb termésbeszolgáltatásokat köve­teltek a vármegyétől, mindig annak a hang­súlyozásával ajánlották föl a kívánt mennyisé­get, hogy az uj termésből idejekorán kap a termelő. Ma a szabolcsi földmivesnek nincs egy csöppnyi lisztje sem. Indítványozza, hogy föliratban kérjék az őrlési engegélyeknek már most való kiadhatását. A vármegyére kirótt takarmányról beszélt azután és megállapította, hogy a vármegyében a legelőkön nincs fii, a szalma negyede sem lesz annak, mint amit vártak és az a helyzet, hogy a gazdák kénytelenek lesznek a takar­mány hiányában minden jószágukat piacra dobni. Súlyos hibának tartja a zsirrekvirálást is. Nem engedték meg senkinek a hizlalást, hát akkor hennán teremtse elő a szegény ember, akinek a saját szükségletére nincs zsirja, a beszolgáltatandó zsirt. Ebből a rendelkezésből még igen nagy zavar lesz és nagyobb bajok okozója lesz a zsirrekvirálás. Szükségesnek tartja ezeken fölül még a kormány figyelmét a hordókkal való üzérke­désre fölhívni. A galíciaiak, de meg más ke­reskedők is összevásárolják a herdókat és a termelők, akiknek a szüretre nincs elég hor­dójuk, ki lesznek újból ezeknek az üzérekuek szolgáltatva. Indítványozza, hogy kérjenek olyan rendelkezést, amelynek az alapján el lehessen rekvirálni a hordókat azoktól, akiknek nincs szőlőbirtokuk. Kénytelen kijelenteni, hogy a kormány ad ki rendeleteket halmazával, de nem tesz erélyes rendelkezéseket ott, ahol komolyan kellene belenyúlni a bajok orvos­lásába. Vass János abban az irányban tesz in­dítványt, hogy a birtokok forgalmának a kor­látozására vonatkozó rendelkezést terjesszék ki Nyíregyháza városára is. Szomjas indítványait mindenben helyesli és a maga részéről is pár­tolja azokat. Megyery Géza megütközéssel látja, hogy nagy és fölötte komoly kérdésekben tett föl­terjesztéséikre még csak választ sem kapnak a kormánytól. Az egyes miniszterek kiadnak papirrendeleteket, amelyek a gyakorlati élettől távol vannak és amelyek tisztességesen végre sem hajthatók, mert a legnagyobb zavarok okozói lennének. Igazságtalannak tartja ő is, hogy a kisgazdát megrövidítsék a prémiumos ár mellett és indítványozza, hogy a prémiumos ár legyen az ára a terménynek. A takarmány rekviráiásról beszélt azután Megyery, aki teljesen kivihetetlennek tartja azt, hogy a vármegyében takarmányt lehessen rekvirálni, sőt az az indítványa, hogy a vár­megye gazdaközönsége engedélyt kapjon más­hol való takarmányvasárlásra Azután a zsirrekvirálásáról beszélt Me­gyery Géza ós hangsúlyozta, hogy a most fo­lyó zsirrekvirálás lelketlenség a néppel szem­ben. A szegény embarnek nem engedtek ser­tést hizlalni, hanem a nagybankok voltak a sertéshizlalók. Indítványozza, írjanak föl a kor­mányhoz és kérjék, hogy adjanak a sertéshiz­lalásit engedélyt a magánszemélyeknek is. E fölszóklásokra reflektálva Kausay Tibor gazdasági felügyelő kijelenti, hogy az alispán megajánlott ugyan tízezer métermázsa takar­mányt, de a főszolgabírók jelentése alapján tette és ez a mennyiség meg is lesz. Éppen nem járul hozzá ahhoz, hogy a szénarekvi­rálás ellen fölírjanak. Szomjas Gusztáv szólalt föl ismét és nagyon élesen kifogásolta, hogy a kézi dará­lókat is el akarják rekvirálni. A szegény em­bert éhen akarják halatni — mondotta —, hogy minden elképzelhető módon megnehezítik a megélhetését. A tengeri csirátlanirásárdl beszélve azt kívánja, hogy a kis mennyiséget ne kelljen más helyiségbe küldeni csirátlanitani. Meskó László dr. főispán, majd Mikecz István főjegyző válaszoltak a fölszólalásoksa. A szabadságon levő alispán helyett a főjegyző adta meg a fölvilágosítást Azt az indítványt, amely szerint a termény árát magasabban kel­lene megállapítani, nera tartja olyannak, amely­lyel a közigazgatási bizottságnak foglalkoznia kell, mert az indítvány a gazdaközönség ér­dekeit szolgálja ugyan, de ellentétes a többi osztályok érdekeivel és éppen a legszüksége­sebb élelmiszert drágítja meg. Somogyi Gyula arra mutatott rá, hogy a közélelmezés terén annyi tehetetlenséggel ta­lálkozunk, hogy föl kell jajdulnia mindenkinek. Nagy és sok a baj és igazán csak a följajdu­lási jogunk maradt meg. Mikecz István, Megyery Géza ujabb föl­szólalásai után elfogadták az előterjesztett in­dítványokat és azok megvalósítása érdekében föliratokkal fordulnak a kormányhoz Szerdán—Csütörtökön elségej Dráma négy fölvonásban I f f I Fontos gazdáknak, iparosoknak, ke­ll rcskedőíaiek, hogy a reájuk vonatkozó I hatósági rendeleteket ideje korán és egé<sí terjedelemben credeil ssövegben megls­m érjék. Ezt csak ugy érhetik eS, ha elő­fizetnek a tNyírvídékj kiadóhivatalában cSzabolcsvármegye Hivatalos Lapjás-ra, Imi 2 koronával, A képviselőház ülése üadapest, julius 11 (A Nyirvidék tudósítójától.) A képviselőház tegnap délutáni ülé­sén Bethlen István gróf személyes meg­támadtatás ciaién szólalt föl. Felelt Pal­lavicini György őrgrófnak és Andrássy­nak. Azt igyekszik bizonyitani, hogy ál­láspontját sohasem változtatta meg, min­dig konzervatív iiányu volt. Ezután foly­tatták a választójog vitáját. Nagy Vince kijelenti, hogy ha Tisza dicsőíteni jött a javaslatot, ő temetni jött a választójogot. Visszautasítja, hogy a radikálisok az ár­drágítókat védik. A radikálisok először hangoztatták, hogy az áruuzsorát le kell törni és be kell hozni a hadimilliomosok megadóztatását. Hangsúlyozza az önálló bank és önálló vámterület szükségessé­gét. A javaslatot nem fogadja el. Pallavicini György őrgróf kifogást jelent be ifjú Ugrón Ákos oláhfalusi mandátuma ellen, mert Ugrón nincs benne a legutóbbi választójegyzékben. A kifogást a ház mandátumvizsgáló-bi­zottsága elé utasították. A vitát ezután félbeszakították, majd Wekerle válaszolt Laehne Hugó és Bikády Antal interpellá­cióira. Laehne Hugónak kijelenti, hogy a Nemei országgal való szerződésben nincs szó örök időkre való lekötöttségről. Arra a kérdésre, hogy értelmezi a kormány a gazdasági szövetséget, hogy azon belül mezőgazdasági vámok ne álljanak l'öno, kijelenti, hogy e tekintetben előzetes tár­gyalások folytak. Hogy ha Németország­gal vámszerződést kötünk, akkor a me­zőgazdasági vámokra nézve kölcsönösen teljes vámmentesség lesz. Kijelenti, hogy az ipari vámokra nézve sohasem véte­tett a forgalom teljes szabadsága célul, hanem hogy ama iparágakra nézve, ahol a termelés viszonyai megkívánják a vé­delmet, ez a védelem a jövőre nézve is biztosíttassák. Laehne ama kérdésére, hogy egyet­ért-e a kormány Payer alkancellár törek­véseivel, kijelenti, hogy Payer kijelentése nem hivatalos minőségben történt. Mi nem vagyunk az általa hangoztatott ál­lásponton. A szerződéskötés Németország, Magyarország és Ausztria között van tervbevéve. Kijelenti, hogy mezőgazda­sági piacunk megóvásáról minden körül­mények között gondoskodni fogunk. Arra a kérdésre, hogy pártkőzi bizottságot küld-e ki a kormány a szerződés tárgya­lására, kijelenti, hogy ilyen bizottság ki­küldését nem hajlandó elfogadni, mert célszerűtlen. Amikor a kérdés döntésre kerül a nyilvános tárgyaláson, akkor a szakkörök meghallgatásával íog megtör­ténni a döntés. Azután Bikádynak a közellátás tár­gyában mondott interpellációjára vála­szolt a miniszterelnök. Utal a rekvirálási rendeletre. Hogy a rekvirálásoknak mi­lyen eredménye lesz, azt előre nem lehet tudni. A mult évben annak tulajdonítot­ták a bajt, hogy nem voltak meg a keílő előkészületek a cséplésnél való lefogla­lásra, ma azonban megtették a szüksé­ges összes intézkedéseket és előkészüle­teket. Amennyiben a lefoglalás és a rek­virálás lehetséges, azokat foganatosítani

Next

/
Thumbnails
Contents