Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-07-11 / 154. szám

m JxYÍRBTDEK. 1918 juhus 11 Síigoraan sünonlk a koipontékat Budapest, julius 10. (Fővárosi munkatársunk tói.) Az utóbbi időben nagyszabású mozgalmak indultak meg abból a célból, hogy a háborúban elszaporodott különböző központok ellenőrzését kérjék a kormánytól. Ebben az irányban az ország kereskedelmi és iparkamarái több izben fordultak már felteljesztéssel Szterényi József kereskedelemügyi miniszterhez, aki nyilatkozataiban hajlandónak mutatkozott arra, hogy a kívánságokat taljesitse. Voltaképpen az volt a kívánság, hogy a központok működésében megnyilvánuló visszaságokat sürgősen orvosolják és gyakorlatilag léptessék életbe a közontok ellenőrzéséről már hónapokkal ezelőtt megjelent kormányrendeletet.. Információm szerint Szterényi József kereskedelemügyi miniszter rövidesen intézkedni fog ez ügyben és az intézkedések alkalmasint néhány héten belül életbe is lépnek. Ezeknek az intézkedéseknek a lényege az lesz, hogy a kormány egy bizottságot fog alapítani, amely a háborús gazdasági kérdésekben.tanácsadó szervként működnék közre. E bizottságnak a kormány kiküldqíftein és a központok vezetőin kivül tagjai lennének az ország gazdasági életének legkiválóbb szakemberei, közöttük a vidéki közgazdasági érdekképviseletek megbízottai is, de e bizottságban elsősorban az ország kereskedelmi és iparkamaráinak delegáltjai vennének részt. Ez a bizottság állaitja pmeg a központok szervezeti hibáit. -Ez a feladat lesz e bizottság legelső és legfontosabb dolga. A hibák megállapításával kapcsolatban e bizottság a bajok orvoslása illetve az egyes háborús központok átszervezése ügyében javaslatokat készít el és terjeszt az illetékes minisztériumok elé. Természetes, hogy a kontradiktórius formában megtartandó bizottsági tárgyalásoknál elsősorban a központok pénzügyi megalapozását azok szervezeti összetételét, a hivatásos kereskedelem és az érdekképviseleti intézmény minél teljesebb bevonását részesitik megfelelő figyelemben. E bizottság gondoskodáék megfelelő szervezetek utján a központok szigorú ellenőrzéséről is. A miniszter intézkedésének lényeges része lesz -áz, amely elrendeli, hogy e bizottság minden egyes háborús központ mellé megfelelő létszámú ellenőrző szervet nevez ki. Külön ellenőrzést léptetnek életbe a központok ügykezelésének megvizsgálására. Ezt az ellenőrzést az illető szakma viszonyaiban teljesen jártas, de a központtdl független és a központ ;; ügyeiben érdekeltséggel nem biró szakemberek végeznék. E szakemberek a központoktól semmiféle cimen fizetést, honoráriumot, vagy jutalmat nem kaphatnak. A könyvelést, a vagyonkezelést és a pénztárkezelést egy hites könyvszakértő ellenőrizné. Természetesen ennek is függetlennek kell lennie a központtól és onnan semmiféle cimen javadalmazást nem kaphat. Az ellenőrzésbe a kereskedemli és iparkamarák delegáltjait is bevonják, ezeknek az lesz a feladatuk, hogy az ellenőrzést általános, szempontból irányítsák, elintézzék az ország különböző kereskedelmi és iparkamaráihoz beérkező panaszokat és részt vegyenek az ellenőrzési munkálatok minden fázisában. A megszervezendő nagy tanácsnak természetesen nemcsak az aktuális kérdések elintézése képezi a feladatát. Ez a tanács általános természetű és közgazdaságunk jövő fejlődését érintő kérdésekben is készit javaslatokat. E tanács tesz javaslatot az ellenőrzések eredményétől függően kormánynak arról, hogy egyes központoknál minő reformok életbeléptetése szökséges, hogy egyes központok felszámolásának elérkezett az ideje és hogy célszerűnek mutatkoznék több központnak az egyesítése. A kereskedelemügyi miniszter e rendeletek kibocsájtásával régi panaszoat orvosol. A központok ellen súlyos vádak hangzottak el. Eddig sem e vadak alaposságát, sem pedig e vádak tarthatatlanságát nem sikerült bebizonyítani. A miniszter éppen azért létesiti az előbb említett szervezetet, hogy az arra illetékes faktorok végre tiszta képét láták a központok működésének. Hogy azután mi történik, azt természetesen csak az ellenőrzés munkája után lehet megállapítani. Paát Jófc A budapesti Belvárosi Síinház művészei ma, szerdán este 8 órakor a Koronában kabaré estét rendeznek. A salzburgi tárgyalások Budapest, julius 10. (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből jelentik, hogy a salzburgi Ausztria, Magyarország és Németország közötti gazdasági tárgyalások délelőtt 11 órakor megkezdődtek. Grátz Gusztáv és Körner titkos tanácsos mondtak üdvözlő beszédet. Ma még csak előtanácskozás volt. A képviselőház ülése ''Budapest, julius 10 (A Nyirvidék tudósítójától.) y A képviselőház mai ülésén Szász Károly elnöklésével folytatták a választójog vitáját. Elsőnek Pallavicini György őrgróf szólalt föl, aki rámutatott arra az anomáliára, amely az ipari és mezőgazdasági munkások választójoga között van. Követeli a nők választójogát. A törvényjavaslatot nem fogadja eh Azután Nehrebeczky György szólalt föl, aki kijelenti, hogy bár híve a radikális választójognak, elfogadja a javaslatot. Azután Bródi Ernő következett és a javaslat ellen beszélt. A galíciaiak túlkapásai ellen A főkapitány előterjesztése Nj íregyliáza, julius 10. KÍ3S Sándor rendőrfőkapitány a hivatásos kereskedelem védelme érdekében előterjesztést tett ma a polgármester utján a város képviselőtestületének és azt kéri, hogy a képviselőtestület főiiratban kérje a vármegye utján a kormányt, hogy a galíciai alkalmi üzérek a kereskedelemből zárassanak ki és hogy a bir tokforgalom korlátozása éppen a galíciaiaknak a házakkal való üzérkedése miatt Nyíregyháza város területére is terjesztessék ki. A főkapitánynak ez a sok igazsággal telitett és széltében követelt előterjesztést itt adjuk: Napról-napra szaporodik városunkban azon nem kívánatos idegen elemeknek a száma a melyek kereskedelmünket lánckereskedelemmé alakítják, megbízhatatlanná, irreálissá teszik s általában közéletünk minden viszonylatában igen káros működést fejtenek ki. Nem kell részletesen ismertetnem, hogy kik ezek, mert megdöbbenéssel látja s kínosan érzi működésűket, szaporodásukat a város minden polgára s jól ismeri igy, hogy azok a „galíciaiak". Távol áll tőlem, hogy az antiszeimitizmus lappangó tüzét igyekezzem feléleszteni előterjesztésemmet s csak fel akarom hivni a tekintetes Polgármester ur s általa a képviselőtestület figyelmét azokra az áldatlan á'lapotokra, melyet ezen bevándorolt osztrák állampolgárok itteni működésűkkel teremtettek s ma már nemcsak közszükségleti cikkeinkre vetették rá magukat, hanem az ingatlanokra is, s azok árait oly mesterségesen s oly horribilis mérvben verték fel, hogy ezen állapotok pénzügyi téren feltétlen krízist fognak előidézni, aminek hatása ma már pénzünk vásárló értékének fokozatosan való csökkenésében élénken jelentkezik. Nem vagyek nemzetgazdász, nem tartozik ezekkel való foglalkozás kivatásom körébe, s igy csak általánosságban mozoghatok, a részleteket ismeri a tekintetes Polgármester ur, ismeri a képviselőtestület, mik a szükségessé váló alkalmas intézkedések keresésekor felszínre fog kerülni. Én ismétlem, hogy csak általánosságban jelenthetem be, hogy e téren nálunk bajok vannak s ezen segíteni kell. Sajnos fennálló törvényeink, rendeleteink nem adják meg erre a módot és alkalmat. Az 1886. évi XXII. t. c. 15. §-a kimondja, hogy külföldi a községben lakhatik, települhet és ha kimutatja, hogy magát és családját a község terhelése nélkül tartósan fentartani képes, tőle a lakhatási engedély csak erkölcsisége ellen emelhető kifogások esetén tagadható meg. Az 1903. évi V. t. c. a külföldiek lakhatásáról a következőképen intézkedik: 3. Ha a külföldi a község területtel lakni szándékozik, ebbeli szándékát bejelenteni tartozik, igazolván, hogy magát és családját tartósan fenntartani képes. 4. Az 5. §. kimondja, hogy ha a külföldi lakási szándékát nem is jelentette be, arra felszólítandó és azután a lakási szándék meg állapítandó, a körülményekből még pedig ha az illető rendszeres foglalkozást, ipart, kereskedést üz, ha huzamosabb időre terjedő alkalmazást, szolgálatot teljesít, munkát nyert, vágy vállalatba bocsátkozott, hosszabb időre lakást bérelt, az védelmezendő. 5. Ezen kellékek mellett a 10. §. szerint csak az a külföldi távolitható el az állam területéről, akinek az állam területén tartózkodása az állam érdekeire, a közbiztonságra, vagy a közrendre aggályos. A háború alatt megjelent rendeleteink sem segítettek egyáltalán a törvények hiányosságain, sőt a legutolsó ez irányú rendelkezés éppen azokat az elemeket hagyta nyakunkon, amelyektől megszabadulni hő vágyunk. Az orosz invázió alatt ide menekült osztrák állampolgárokra vonatkozóan, ugyanis eleinte a legmesszebb menő- humanizmustól vezéreltetve, oly rendeletek jelentek meg, amelyek 2 évig