Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-21 / 213. szám

•n 1918. szeptember 21. vármsgye anpgi kárpótlás yire®hiza önállósításáért Nyíregyháza szeptember 20 ( A Nyirvidék Iui4sicóját4l.) Ha ia magyar belpolitikában minden valószínűség szerint már a legközelebbi hetekben beálló változás nem olyan érát hoz. amely a közigazgatás tervezett reformját elejti, akkor már a jövő hónapban szőnyegre kerül Nyíregyháza város önállósításának a dolga. Nyíregyháza legutóbbi határozata, amely az önálló törvényhatóság iránti kérelem megújítását és a miniszterhez menesztendő küldöttség dolgát mondotta ki, tudomásunk szerint tárgyalás alá kerül Szabolcsvármegye törvényhatóságának már a jövő havi közgyűlésén és a vármegyének ismét alkalma nyílik ahhoz, hogy véleményét nyilvánítsa a város önállósitási törekvésére. Kétségtelen, hogy Nyíregyháza önállósítása Szabolcsvármegyét területének egy tekintélyes részétől és egyedüli városától fosztja meg. Elvitathatalan, hogy Nyíregyháza törvényhatósággá való emelkedése csökkenteni fogja a vármegye jelentőségét. Az is bizonyos, hogy ha Nyíregyháza kiválik a vármegyéből, ezáltal Szabolcs vármegye egyik legerősebb teherbíróját veszti el. Mindezek dacára lehetetlennek tartjuk, hogy Szabolcsvármegye gátat vessen a városnak eme törekvésénél és a maga kétségkívül nagy súlyával megakassza azt, hogy Nyíregyháza külön törvényhatóság legyen. Ugy tudjuk, hogy ebben a kérdésben ma sokkal liberálisabban gondolkodnak a vármegyei urak, mint évekkel ezelőlt, a mikor bizony elibe állott a vármegye Nyíregyháza önállósításának. Ma már a vármegyén is belátják, hogy egy, a fejlődés utján oly nagy és gyors léptekkel haladó városnak, mint amilyen Nyíregyháza, és akkora fejlettség mellett, jogos törekvése az önállóság utáni vágyakozás és ugy vélik, hogy az anyagi eszközök és az áldozatkészség sem hiányzik Nyíregyházában ahhoz, hogy ezt a vágyát megvalósíthassa. Ezen a ponton nem is lesz az önállósításnak akadálya és nem valószínű, hogy a vármegye ilyen szempontokból kifogást emeljen a város önálló törvényhatósággá alakulása ellen. Sokkal nehezebben hidalható át az az akadály, amely az egész terv megvalósulása elé anyagi téren áll majd elő. Nem Nyíregyháza teherbírásáról, sem áldozatkészségéről van szó, mert hiszen a teherbírás kérdésében bírja a képviselőtestület a tanács ama igéretét, hogy a városi üzemek fejlesztése és szaporítása által igyekszik a város bevételeit növelni, a város lakosságának áldozatkészsége pedig közismert és e tekintetben garanciát nyújt az az. egyértelműség, amellyel az önállósításra Vonatkozó határozatot a képviselőtestület meghozta. Anyagi téren ott jelentkeznek nehézségek, hogy — értesülésünk szerint — a vármegyénél az a fölfogás alakult ki, hogy Nyíregyházának önállósítása esetén a város köteles kártalanítani a vármegyét ama befektetésekért, amelyeket Nyíregyháza ér dekében tett a vármegye. Nevezetesen a vármegye Nyíregyháza kedvéért egész úthálózatát ide irányította, hatalmas kőutat építtetett a város határában és belterületén. amelyek a vármegye egész lakosságának a pénzén készültek. — A vármegye többi részének a lakóival szemben tehát a várost kártalanításra kötelezettnek tartja a vármegye. Bízunk abban, hogy ennél a kérdésnél megtalálják a vármegye és a város vezetői azt a középutat, amely a békés kiegyenlítéshez vezet és nem szabad, hogy a város önállósításának ez akadálya lehessen. fiz osztrák gyerkek búcsúja Mffrrr?\ kiásat szeptember 20 (A Nyírmdél: tudésit^ától.; öt heti nyaralás után visszautaztak hazájukba a nyíregyházi osztrák gyerekek. Útravalóval a magyar családok vendégszerető jóvoltából bőségesen ellátva, egészségtől ragyogó arccal, meghízva, meggyarapodva sorakoztak a kis osztrákok a külön vonat előtt és mint a mesebeli királyfinak, egyik szemük sirt, a másik nevetett. Mikor ránéztek a szakadásig duzzadó hátizsákokra, amelybe a magyar helyettes szülő, az édes anya gondosságával és aggódó szeretetével csomagolt be mindenféle jófajta enni valót, és rágondoltak a meglepetesére, amit bécsi szüleiknek az annyira drága holmikkal szerezni fognak, kacagniok kellett az édes örömtől, de könnybe borult a szemük és öszszeszorult kis szivük, amikor a magyar anyák meghatott könnyes szemébe tekintettek, akik elszomorodva kisérték ki a kis osztrákokat a vasúthoz kedvesen méltatlankodva, hogy minek hozták ide az osztrák gyerekeket, de ha már ide hozták őket. —• miért viszik el. Nyíregyházán nem volt hivatalosan semmiféle búcsúzás előkészítve, a vendéglátó családok csak az iskoláig való elkísérésre kaptak felhívást, a helyi nyaraltató bizottság is csak képviseltette magát az elindulásnál és mégis abból a nyugtalanságból. ami a gyerekeket közvetlenül a beszállás előtt elfogta, kiéreztük, megérteltük. hogy akarnak valamit, várnak még valamit. A különvonat egyik felhágóján hirtelen megjelent egy bátor nézésű, jóképű kis osztrák gyerek^ Hortskanyi Wil beim, széles nemzetiszínű vállszalaggal és harsány, csengő hangon, ékes magyar szóval beszédet mondott a közönséghez: — Bennünket meglepett az a magyar vendégszeretet, amelyről már sokat hallottunk, sokat tanultunk, de amely a valóságban ill Nyíregyházán minden várakozásunkat felülmulta. Hiszen velünk itt jobban bántak, mint a saját édes gyermekükkel! Ezt nem fogjuk, ezt nem lehet elfelejteni soha! Azért a sok jóságért, szeretetért. és azért a sok áldozatért, amelylyel minket idegeneket fogadtak, és az egész idő alatt elárasztottak, meghatott, hálás szívvel mondunk köszönetet A bécsi szülők nevében Fleischmann Jánosné, bécsi főtanitó neje köszönte meg a magyar szülők megértő, nemes gondosságát és szeretetét. Fodor Emil a debreceni gyermekmenhely gondnoka pedig a nyaraltatási kormánybiztos köszönetét és háláját tolmácsolta a nyíregyháziaknak. A magyar szülők nevében Moravszky Ferenc a helyi nyaralttatási bizottság elnöke válaszolt, hangsúlyozva, hogy a cél. amit őfelsége a gyermekek nyaraltatásával maga elé tűzött, a két testvérnemzet közeledése, s a gyermekeken át egymás szeretete és megbecsülése, Nyíregyházán eléretett. Most a gyermekek éneke csendült fel: Nyíregyháza Isten veled, — szép magyar föld el kell válnunk... ötszáz könnyes gyermek arc hajol ki az ablakokból, a búcsút mondó fehér kendők százai lobognak az állomás felé és már messze jár a bécsi vonat, amikor egy hosszú fehér, csík még sokáig hirdeli Nyíregyházának a kis osztrákok háláját. ií SBífifeyáB'iiiS __ . fjj Hábsrus történet öt felvonásban jf"| ... :oooaoaooooooooöp = — Szabolcsi főtisztviselők kitünlelései Mindenképpen megérdemelt kitüntetésben részesítette a király Szabolcsvármegye három főtisztviselőjét és Nyíregyháza polgármesterét. A hivatalos lap közli, hogy a király Mikecz Istvánnak, Szabolcsvármegye főjegyzőjének a Ferenc József-rend hadiékitményes lovagkeresztjét adományozta, Bencs Kálmán dr. nyíregyházi polgármestert, Kaussay Tibor gazdasági fölügyelőt és Nozdroviczky Pál főszolgabírót pedig a II. osztályú polgári hadi érdemmel tüntette ki. — A szabolcsi főispánság. Meskó László dr. főispán távozásával megürese dett főispáni széket értesülésünk szerint egyelőre nem töllik be. Ma érkezett le a vármegyéhez Wekerle Sándor miniszter*elnök leirata, amelyben Mikecz Dezső udvari tanácsos alispánt bizta meg Szabolcsvármegyében a főispáni teendők ellátásával — Katonai beosztás. A honvédelmi miniszter fa nyíregyházai hc(nvéd 1 ókorház most felállított gazdasági hivatalának vezetésével Kóródi Katona János zászlóst, szatmárvármegyei tb. szolgabírót bízta meg. — Megnyílik a városi gőzfürdő. A sóstói fürdőt holnap, szombaton bezárják és vasárnap átalakítva, és nagyobbítva megnyílik a városi gőzfürdő. — Szezonnyitás az Apollóban. Tegnap és tegnapelőtt óriási érdeklődés mellett nyitotta meg őszi szezonját az Apollószinház Ohnet György népszerű regényével, a Vasgyárossal. Teljesen zsúfolt ház nézte végig a francia regénynek magyar szerző által átdolgozott pompás filmjét, amely mellett elsőrangú kisérő műsor volt. Holnap nagyszabású háborus regény kerül bemutatásra az Apollóban, — ahol A strassburgi antikvárius cimü ötfölvonásos dráma mellett kacagtató vígjáték mulattatja majd a közönséget — A strassburgi antikvárius szombaton, vasárnap és hétfőn lesz műsoron. Minden előadásra a jegyek előre válthatók egész nap az Újságbóltban. a városháza mellett. Telefon 301. — A Színházi Élet cstélye. A Színházi Elet szerkesztősége a csász. és kir. 14. huszárezred özvegyei és árvái javára szepti 30-án a Korona nagytermében müvészestélyt rendez. A müvészestélyen résztvesznek: Somogyi Nusi. Bánhidy Ilonka, Makay Margit a Vígszínház művésznői; Kovács Lidi és Bojda Juci a Belvárosi színház művésznői; Tanay Frigyes, Sarkady Aladár a Vígszínház művészei; Palló Imre a m. kir. Opera tagja és Kurucz János hegedűművész. Jegyek Jakobovics Fanni kisasszony tőzsdéjében előjegyezhetőkv — Komédiásvér. A Diadal-mozgóban ma, holnap és holnapután egy regényes játék kerül bemutatásra, melynek komédiásvér a cime. A kitűnő film egy variete táncosnő életét mutatja be, aki cigány leányból lett híres művésznő és a sors különös játéka folytán a legérdekesebb szituációkon át visszakerül a cigánysátorba. A Komédiásvéren kívül még a Házisárkány cimü három fölvonásos vígjáték kerül szinre, melyben a főszerepet Maria Ziener játsza. Mindegyik előadásra jegyek egész nap az Ujságboltban a városháza mellett válthatók. — A második bajnoki mérkőzés a bufiosi sporttelepen. Második, az idei szezonban Nyíregyházán utolsó bajnoki mérkőzését játsza a Ny T V E holnap vasárnap, a Diósgyőri V T Körévei, a bujtosi sporttelepen. A Ny T V E többi bajnoki mérkőzései ugyanis mind idegenben fognak lefolyni, amennyiben a sorsolás folytán Miskolcz. Buttka, illetve Losonc elleni mérkőzéseit Miskolczon, Buttkán, illetve