Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-19 / 211. szám

1918 szeptember 19 .NyíryidéK 3 zott Eötvös, de áldozatát nem méltányol­ta a mindeneket megsemmisítő közöny, miért is a nemzet szellemi kincseinek fél­század múlva sem lett osztályosa a nép: nincs nemzeti kultúra, melynek magyar tüzében olvadna a különféle kultura kü­lönféle nemes értéke. A félszázad mulasztását itt az idő pó­tolni. midőn a régi körből nemzetek lép­tek ki lépnek ki uj" körbe és nemzetünk uj korszakának is megjön a maga időköre eszméivel, uj irányú cselekedeteivel. Szezonnyitás a mozikban Az Apolló és a Diadal misorii Szeptember közepével élénkebb élet indul meg a nyíregyházi mozikban és ugy az Apolló, mint a Diadal egymásután hoz­zák le az idei filmszenzációkat. Nyíregy­házának ez a két eleven és sok művészi tö­rekvéssel igazgatott mozgója, ugy a ma­gyar. mint a külföldi filmipar legjelen­tősebb alkotásait igyekezett lekötni és mindkét mozgóban már a legközelebbi hetekben egyik filmszenzáció a másikat éri. Az Apolló-színház és a Diadal-moz­gó megszerezte a most kezdődő szezon­ra a leghíresebb és legtökéletesebb dán filmgyárnak a Nordisknak valamennyi produktumát és igy Gunar Tolneis. Psi­tander és a többi dán művész és filmszi­nésznő ebben a két mozgóban látható a szezonon át A Nordisk filmek között az idén a legszenzációsabb lesz az Utazás a Marsba, amely szakkörök szerint a leg­klasszikusabb kinematográfiai alkotás és o Nordisknak a legbecsesebb mestermüvet A legnagyobb magyarfilmvállalat, a Projektograph szintén az Apollónak és a Diadalnak kötötte le valamennyi nagysza­bású alkotását. 99. Az embervadász, A vellingtoni rejtély, A vámpír, Nincs to­vább. A félkegyelmű. Dél csillaga, A nap­raforgós hölgy és a többi uj Projekto­graph film kerülnek bemutatóra ebben a két mozgóban. A most készülő Polo-filmeket szintén n Diadal és az Apolló mulatja be, valamint itt kerülnek előadásra Philipp és Press­burgernek. a legmegbízhatóbb filmköi­csönzőnek az összes külföldi kötései. — Vége a komédiának, Az örök talány, A kis balettpatkány, cimü ojdonságokat, az ösz­tszes Henny Portén, Erna Moréna, Vigge Larsen Mia May képeket szállítja az idei szezonban ez a cég az Apollónak és a Diadalnak. A Kinema filmtársaság, a Magyar­osztrák filmipari vállalat, a Nemzetközi Filmkölcsönző, az elismert Bolgár-cég Nyíregyházára csak a Diadalnak és az Apollónak adja a termékeit, amelyekben Maria Carmi. Mady Christiana, FernAnd­ra legsikerültebb alakításait látják majd a nyíregyháziak. A Kinema szenzációs műsorából már legközelebb több újdonságot mutat be ez u két nyíregyházi mozgó. Igy színre kerül Nyíregyházán a Zsidónő, a Mennyei na­rancsok: Mese a boldogságról, Ibsen: Ki­sértétek cimü híres drámája. Pierret és Pierette artista dráma és a többi Ebben az esztendőben a magyar filmgyárak fölötte termékenyek voltak és nagy termelés mellett is áll az. hogy olyan tökéleteset még nem produkált a magyar kinematográfia, mint ebben az évben. — Éppen azért az A]X)lló-szinház és a Diadala­mozgó vezetői megszerezték a magyar filmgyárak termékeit is. A Star filmgyár minden uj darabját az Apollóban és a Diadalban mutatják be Nyíregyházán. Ca­sanova. Aphrodité, a Fejedelmi nap és a többi uj filmdráma már a legközelebbi betekben szinre kerül. Az Astra-filmgyár össze* produktu­mát szintén lekötötte a Diadal és az Apol­ló. Hivatalnok urak, Izrael, Asszonyfalő Egyenlőség. Vörös kérdőjel mind itt ke rül vászonra. A mostani szezonban több színdarabot íratott át filmre az Uher­filmgyár is és ezeket mind lekötötte Nyír­egyházára az Apolló és a Diadal, amely ettől a gyártól több kiváló magyar iró munkáját adja. A széltében elismert és mindenüt szeretett Főnix-filmeket is ebben a ké: moziban látja meg a nyíregyházi közön­ség. amelynek alkalma lesz többek között Molnár Ferenc ördögét a filmen látni* Az Általános Mozgóképari Vállalat minden darabját és a Faragó-filmeket köztük az Iglói diákokat szintén lekötte az Apolló és a Diadal. Az itt fölsorolt és a kinematográfiában súllyal biró vállalatok minden termékének a nyíregyházi előadások kizárólagosságát biztosította magának a Diadal és az Apol­ló és ez a két mozgókép-színház mindent megtesz, hogy a nyíregyházi közönségnek alaposan fejlett ízlését kielégítse és alkal­mat adjön a publikumnak a legjobb film termékek megismerésére. A Diadal most is mindennap tart elő adást, az Apolló pedig a mai naptól kezd­ve megkezdi az irodalmi estéit. Már a mai napon a nyíregyháziak előtt talán a leg­népszerűbb film-regényt, Ohnet György Vasgyárosát hozza reprizként vászonra az Apolló, amely ezt a közkedvelt regényt holnap csütörtökön is előadja. A közönség kényelmét kereste az Apolló és a Diadal mozgók vezetősége av­val is. hogy a nap bármely szakában meg­válthassa mindenki a jegyét akár az Apollóba, akár a Diadalba és ezért a nap­pali jegyárusítást mindkét mozgó az Új­ságból tra bizta. amely a városháza mellett Bethlen-utca 2. — levő helyiségében egész­nap rendelkezésére áll a jegyet kereső közönségnek. A jegyek ára természetesen elővételben sem több, mint ha a pénztár­nál váltaná a közönség a jegyét, de igy meg van az a kényelme, hogy már a nap folyamán biztosíthatja magának minden­ki az Ujságboltban a jegyét akár az Apol­ló, akár a Diadal délutáni vagy esti elő­adásaira. A vértetüről Irta: Sxomjas Gasitáv A vértetü beferlőzle almáinkat ország­szerte, csak a csapadékos Erdély és Mára­maros maradt mentes a kártételtől. A gyümölcsfaiskolák válságba kerül­tek, mert senki sem mert almafaültetésbe kezdeni, attól való félelmében, hogy fáit a vértetü tönkreteszi. A különféle irtási módok egyáltalán nem váltak be, az állami telepek is tele vannak vértetüvel. igy szinte komikusnak látszi ka vértetüirtást kötelező rendelet. A vértetü nyomán megindult vita csak növelte a zűrzavart és terjesztette a bi­zalmatlanságot. Már most ott tartunk. — hogy ez a legértékesebb gyümölcs ter­melése visszaesik^ mérhetetlen kárt okoz­va a kertészetnek és az országnak. Fokozott mértékben fordítottam figyel memet a vértetiikérdés tanulmányozására és ha nem is sikerült a veszedelem tel­jes leküzdésére orvosszert találni, módot találtam arra. hogy az aggodalmaskodó­kat részben megnyugtassam és az alma­termelés iránti bizalmat felkeltsem. Bele kell nyugodni, hogy a vértetü veszedelme állandóan kisért s a veszede­lem dacára almát termelhetünk. Mint min­den élősdi, ugy a vértetü is a létfenntar­tás nehézségeivel küzdő fákat támadja meg. A szikes és erősen kötött talajokon, száraz klíma alatt sínylődő almafáinkon végzetes rombolást okozhat Az üde & mélyrétegü termőtalajokon, homokos, isza pos földeken, vagy kellő csapadékos vi­dékeken a nyiroktalajon is a jó erőben levő fákon a vértetü, habár fel is lép, vég­zetes bajt nem okoz. Ha a fák kellő tisztántartásáról, kellő tenyészterület biztosításáról — 12—15 mé­ter sortávol — trágyázásáról és fajok meg­választásáról gondoskodunk, a kártétel, úgyszólván minimumra redukálódik Ugy vagyunk ezzel, mint az emberi betegségekkel. A tiszta, üde levegő, napfény, egész­séges lakás, bőséges és okszerű táplálko­zás. tisztaság lehetővé teszi, hogy az em­beriség, dacára a tuberkulózis fertőzésnek, fennmaradhat. Hasonlóan a gyümölcsfa is hosszuéletü és termőerőben levő lehet, ha ezekről a feltételekről gondoskodimk. természetesen az egyéni diszpozíciót és inclinációt is figyelembe véve. Az almafákat, ha kellő távolságra ül­tetjük, lehetőleg tizenöt méternyire s a sorokban legalább tiz méternyire, fel­váltva más kevésbbé terebélyes gyümölcs­fákkal — körte, szilva, őszibarack — ugy a gyökérzet nem szövődik egymáson ke­resztül-kasul. ha a közöket zöldség-, bur­gonya- és kukoricatermeléssel kihasznál­juk és igy a talajt rendszeres mivelésben részesítjük, a fák alját egész terjedelmük­ben intenziven trágyázzuk, mütrágyázzuk. száraz időben locsoljuk, a fák koronáit ritkítjuk, gombabetegségek ellen permetez­zük. hernyózzuk, stb., akkor fáink olyan erőbeii állapotba jutnak, hogy a vértetü veszedelem alig számottevő veszedelemmé süly ed. A fajokról még nem nyilatkozhatom, mert alig negyvenfélével kísérletezhetek, határt szab ebben a rendelkezésemre álló terület, tehát lehelnek más ellenálló fajok is. Eddigi megfigyeléseim szerint a mos­toha körülmények dacára is ellenállóknak bizonyullak: Fehér antrakán, Ananász re­nett, sikolei. londoni pepin, szegfüalmákt Ugylátszik ezeknek a szövete kemé­nyebb. Bészben ellenállók: Batul, Mosánszky Jonathán. Nagyon hajlamosak: Arany par­mén, Kalvilok. Muskotály renett Nagy Kasseli renett. Karmeliták reneltje. Szer­csika Igen nagy veszedelem származik ab­ból. hogy a fertőzést a fák máj- a gyümölcs faiskolából hozzák magukkal. Ezen a téren az állami faiskolák sem kivételek. A gyümölcsfaiskolákban a fák ken­dersürüségben állanak. Évről-évre cgyoldalulag, fiatal cse­metével van kihasználva a talaj, ahol az­után megöróködik mindenféle növényi és állati parazita. Csak meg kell tekinteni egy-egy ilyen telepet. A széleken fertőzéstől mentesek a kis fácskák, mig benn a sűrűben pókháló­szerül eg fityeg a vértetü s a lombozat a gombabetegségektől betegen szárad. Tisztánlátó gazdának elég ennyi, a baj orvoslása már önmagától kínálkozik. A faiskolákat tehát több évre vissza térő turnusokba kell osztani, a csemeté­ket négy-öt méternyire ültetni. A sorközö­ket más kertinövényekkel kell kihasználni Az állami iskolákat ki kell telepíteni és lehetőleg nagy telepeket vértetümen­tes telepeken — Máramaros — felállítani, viszont a fertőzött telepeket törvényileg be kell szüntetni. Még két érdekes megfigyelést is tet­tem. Igen szigorú telek meggyéritik a vér­tetü t. A másik megfigyelésem a következő: Ezéven, dacára a védekezésnek, az inkli­nált fajokon, hihetetlen módon lépett fel a vértetü. A védekezés. — dendrüiezés, fertő­zött ágak lemetszése. és elégetése — ké­sett a munkatorlódás miatt. Amidőn mégis sort ejtettünk • vé-

Next

/
Thumbnails
Contents