Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-08 / 202. szám

í .Hyíotibék: 1918. szeptember 8 Jósa fl nd rás doKtor meg halt Nyíregyháza, szeptember 7 (A Nyírvidék tudósítójától.) Tegnap este meghalt ennek a vármegyének a legkiválóbb, leglelkesebb,, legtöbbet dolgozó, legkedvesebb embere: Jósa András dr, Szabolcsvármegye volt tiszti főorvosa, és a Szabolcsmegyei Muzeum utolsó napig volt igazgatója, országos hirü nagy tudós, kiváló zsurnaliszta és örök bohém. Kicsi ez az újság abhoz, hogy megírhassuk róla mindazt, amit az elhunyt öreg úrról az utókornak tudnia kell. Olyan hosszú, munkás és eredményekben dus élete volt Jósa Andrásnak, hogy róla egész köteteket lehet és kell is irni. Emberöltőkön át való fáradhatatlan munkássága össze van forrva Szabolcsvármegye fejlődésével. modern átalakulásával ugy, hogy e vármegye történetírójának az ő személyénél, az ő munkásságánál kell legtovább időznie. A mai ember nemhogy utolérni, de még értékelni is alig képes a Jósa András kivételes tehetségét és különösen páratlan egyéniségét. Mi is dolgozunk, lelkesedünk, haladni akarunk és nagy akciókba kezdünk, de a mai embernek mindnek van egy kis titkos fazékban levese, amelyet a föllobbanó tűznél szeretne megmelegiteni. Jósa András egész életében másért, a közért dolgozott, olyan krisztusi önzetlenséggel, amilyet a mai kor gyermeke már alig is ismer. Mindenki más annyi munkával, olyan bámulatos képességekkel, annyi tudással élete végére egyetemi tanárrá és dusgazadg emberré verekedte volna magát, de Jósa Andrásnak, az európai hirü orvosnak és régésznek még két nappal a halála előtt beteget kellett vizsgálnia, hogy megkeresse a mindennapi szükségletére valót. Jósa András egész életéi Szabolcsvármegye iránti szeretetben töltötte el. Pátriarcha korának végéig dolgozott e vármegye kullurájáérl, egészségügyéért, és hatalmas sikerek szegélyezték gyönyörű, de fáradtságos útját, amelyen mindig vidám szívvel, bohém lélekkel haladt. Nagy tudós és nagy orvos volt, aki hires egyetemi professzorokat megszégyenítő éleslátással. tiszta és gyors orvosi kritikával tudott a beteg állapotából következtetni és sohasem tévedett az orvosi megállapításban. Finom lelke az orvosi hivatásba is művészetet vitt és legtényesebb sikereinek is mindig a beteg szempontjából örült* csupán » Jósa András élete Ennek a most elhunyt öreg urnák egész elete a munka volt. Iíosszu életet élt át, de a végzett 'muiüvája arányaiban még ezt a hosszú életet is fölülmúlja és soha el nem muló emléket állit a kiváló tudósnak. Jósa András 1834-ben született. Nagyatyja. aki miután főorvosa volt a vármegyének. hírneves orvos volt. Atyja is szabolcsi ember volt, kerületi főispán, majd á nádori törvényszék másodelnöke és szeptemvir. Jósa András Pesten, Kassán. majd Bécsben tanult, aztán a jogra iratkozott be, majd a magyaróvári gazdasági akadémián diplomát szerzett és gazdálkodáshoz kezdett, de ez a pálya nem volt kedveszerinti és az orvosi pályára lépett. Nagykálióban kezdte működését és az akkori megyeszékhelyen, Nagykálióban létesítette Szabolcsvármegye első kórházát, a mellyel megteremtette az alapját a mai Erzsébet-közkórháznak. Ennek a kórháznak az igazgatója volt és ebből az állásából hívták meg 1885-ben a vármegyei főorvosi állására. Ekkor jött be lakni Nyíregyházára. A vármegyei egészségügy megszervezése. Ez a késői öregségében is modern gon dolkodásu, munkás ember egész munkaerejével, hatalmas tudásával kezdett hozzá a vármegye k ö zegés z s ég ügy én c k a megszervezéséhez. Teljesen modern alapokra fektette az egészségügyet, megbízható statisztikai adatok gyűjtéséhez kezdett, ami alapja minden egészségügynek, szervezte a vármegyében a halottkém lést és gondoskodott a vármegyének ivóvízzel való ellátásáról, amit a furott kutak kötelező létesítésével ért el. Eme intézkedésének hasznát különösen a háborús évek kolera és vérhas elleni küzdelmei mutatták ki fényesen. 0 alapozta meg Szabolcsban a gyermekvédelmet és olyan intézkedéseket léptetett éleibe, amelyek a gyermekhal álozás, csökkenését célozták. Ezek között különösen nagy jelentőségű volt a vármegyei gazdasági cseléd lakások rendezésére vonatkozó és Széli Kálmán minisztersége idején alkotott szabályrendelet. Ez szüntette meg azL az abuzust, hogy egy-egy cseléd lakásban több csaiád lakjék, ami melegágya volt a gyermekhalálozásnak. Az ország egészségééri Amellett, hogy egész lélekkel dolgozott ezért az általa annyira szeretett vármegyéért nagyon sokat tett az ország közegészségüg3'e érdekében is. Az ő befolyásá nak köszönhető, hogy a korról-korra való avult és veszedelmes oltási rendszert kiküszöbölték. Jósa András ebben az oltási rendszerben rejlő veszedelmet kortársait megelőzve fölismerte, átlátta, hogy a korról-korra való himlőollássál átültetik a vérbajos betegségéi a másik emberbe és sikerült is elérnie, hogy behozták az állati ínyirkkal való oltást. A legnagyobb lelkesedéssel dolgozott a diftéria elleni szérum oltásának behozatala érdekében és az ő propagálása eredményezte az állami termelését a diftériaszérumnak. Ezirányu statisztikai munkája úttörő volt e téren. Jósa András régészeti munkája Talán még az orvosi hirénél is nagyobb Jósa Andrásnak a hírneve az archeológusok között. A hetvenes években kezdett el régészettel foglalkozni és néhány évi munka után, Vécsey József báró akkori főispánnal Nagykálióban megalapította a Szabolcsvármegyei Muzeumot, amely alapjául szolgált a vármegye mai dus és nagy múzeumának. Ez az akkori muzeum föloszlott ugyan de amint a vármegyei székhely Nyíregyháza lett, akkor újból munkához kezdett a kiváló tudós és az itteni vármegyeházán el is helyezték a muzeumot, amelynek régészeti körökben igen jő hire van. A muzeum nagy és értékes anyagának a nyolcvan százaléka a Jósa András privát gyűjteményéből került ki. A magyarországi bronzkorszak és a honíoglalásbeli kor kutatásaiban Jósa András országos, sőt európai hirü régész volt. ö tárta föl a szabolcsi őshalmok legnagyobb részét. Irodalmi munkássága Kutatásai ugy orvosi, mint régészeti téren korszakalkotások voltak és nemcsak a szakkörök elismerését vivták ki számára, de a nagyközönség szeretetét is. Értekezéseit, cikkeit éppen ugy élvezte a tudós, mint a dilettáns, mert távol volt tőle a tudákos nagyképűség és az akadémikus szárazság. Amilyen kellemes, vidám és bohém volt az egyénisége, olyan kedves, élvezetes és tanításaiban is mulattató volt minden sor írása. Régészeti cikkei a szabolcsi őskorszakról. a bezdédi honfoglalási temetőről, a nyíri és halstadti kulturáról a régészeti körök legteljesebb elismerését biztosította számára, de a Nyírvidék olvasói is éveken át élvezték kedves, okos. tudós cikkeit. Munka a nyugalomban. Elismerésben — noha sohasem kereste — bőven volt része Jósa Andrásnak. Számos társaság és tudós gyülekezet tisztelte meg önmagát azzal, hogy tagjai sorába választotta, sőt a legfelsőbb'helyen is észrevették rendkívüli munkásságát és a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki, ami vármegyeszerte örömet keltelt. Nagy és meleg ünneplésben részesítette az öreg urat a vármegye törvényhatósá gi bizottsága nyugalomba vonulása alkalmából, amikor pompás ezüst kazettát ajándékozott a nyugalomba vonuló főorvosának. A nyugalombavonulás azonban nem jelentett pihenést. Jósa Andrásnak. Míg egyfelől a hivatalos tennivalók alól való fölszabadulás után egész munkakedvét a régészeli kutatásoknak és a muzeum fejlesztésének áldozta, másfelől orvosi prákszist is kellett folytatnia, mert hiszen egy hosszú éíet minden munkájával nagyon sokat használt az emberiségnek, a "vármegyének, tudása sok tiszteletet, kedvessége sok barátot szerzett a számára, de vagyont sohasem gyűjtött és még a napokban is vizsgált beteget. Hafáfa és temetése. Legendásan SZÍVÓS szervezetét a munka nem tudta megőrölni, de a legutóbbi hetekben már gyöngült az ereje, ami magas kora mellett természetes is volt. Ha teste elfáradt is, de szellemi frissessége megmaradt mindvégig. Még tegnap délután közvetlen a halálát megelőző órákban dolgozott a gávai leutalások tervén és kiszámította a kiemelendő föld köbtartalmát. Ereje csak este tört meg és a kiváló munkás öreg ur kevéssel nyolc óra után végétgyöngülésben meghalt családja körében. Az elhunyt tudóst a vármegye saját halottjának jelentette ki és az elhunyt kívánságához képest a vármegyei muzeumból temetik hétfőn délután 4 órakor. Az ország tudományos körei és a vármegye egész társadalma gyászolja az elhunytat, aki alkotásaival, munkájának eredményeivel márványnál maradandóbb emléket kapott. taMnek az osztrák gyermekek Mindegyik vihet élelmiszert Nyíregyh&sa, szeptember 7 {A Nyirvidék iuASsttójótól,) A Nyíregyházán és a vármegyében nyaraló mintegy hétezer osztrák gyermek egy hét múlva haza megy. Amennyire botrányos volt a király akciójának a magyar gyermekek nyaraltatására vonatkozó része, annyira melegen és szeretettel látták el nálunk a kis bécsieket, akik megizmosodva, telt idomokkal, rózsás arccal távoznak tőlünk, .sőt még azt is lehetővé teszi számukra a magyar vendégszeretet, hogy bő útravalót vihessenek. Windischgraetz herceg közélelmezési miniszter levelet intézett Mezőssy Béla dr országgyűlési képviselőhöz, amelyben tudatja vele, hogy — amennyiben a Szabolcs vármegye területén elhelyezett osztrák gyermekek a nyaral látási idő leteltével hazájukba visszatérnének, nincs Semmi akadálya annak, hogy minden egyes