Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-09-07 / 201. szám

2 Hz osztrák érdek érvényesülése a magyar közgazdaság fojlúlésfol szemben Irta: Dr. Pallos Árpád. Váratlanul mint felhőtlen égből lecsapó villámcsapás érte a magyar közgazdasági életet az a kormányrendelet, mely a kivételes törvények alapján megtiltja a részvénytársaságoknak, hogv alaptőkéjükéi kormányhatósági engedély nélkül felemelhessék. Ezentúl csak kivételes esetekben a minisztertanácsi határozat után szaporíthatják tőkéjüket a részvénytársasági formában működő intézmények s a kormány, mint legfőbb szakértő' fogja megbírálni, vájjon egy és más fejlődésben lévő vállalatunknak szüksége van-e na gyobb tőkekészségre, avagy sem. Ha a kormányok összeállítása annyira ideális lenne, hogy minden ressortminiszter egyben szakmájának legkiválóbb hozzáértője is lenne, ha azt a lehetetlen helyzetet el is tudnók képzelni, hogy minden miniszter oly vezérkarral lenne körülvéve. mely minden egyes magyar vállalatnak a veséjébe lát s szakértelemmel bírálhatná el annak fejlődési lehetőségeit, még akkor is félő szemmel tekintenénk ezen ósdi és elavult intézkedésre, mely vissza akarja állítani a középkor naiv pénzügyi deresét, hogy azon verje el a a port a néki nem rokonszenves vállalatokon. De ma?! Mikor a szakértelem hiánya csak ugy dühöng a minisztériumokban, amikor egyik a magyar ipar és kereskedelemre káros rendelet a másiknak ad helyet, ma egyenesen megdöbbenést vált ki belőlünk ez az ujabb szörnyszülött, melynek hatása egyébbőt nem állhat, mint a nagynehezen fejlődésnek induló magyar vállalatok mesterséges fékezése, erőszakos stagnációra kényszerítése. Kinek érdekében adódott ki ez a felemás rendelet? Kinek fái, tulajdonképen az,: hogy az öt esztendős háború alatt a magyar vállalatok soha nem remélt fejlődésnek indultak? S ki örvendezik a legújabb kormányrendeletnek, amely derékban töri ketté a rnj^yar közgazdasági élet életerős., virágzó töi^fét? A rendelettel ^gyidőben kiadott kormánymagyarázat erre választ nem ad. A pénzügyi robusztikával megszerkesztett nyilatkozat már régen idejét multa és sokszorosan megcáfolt pénzügyi elvont teóriákkal magyarázza ballépését, de egyetlen hozzáértő magyar embert sem fog meggyőzni annak helyességéről, avagy szükségességéről. Az adóelvonást s a hadikölcsönjegyzés akadályát látják a nagytőke inflációban, akkor, amikor a háborús adórendeletek a részvénytársaságok háborús .-^dójának kulcsát már réges-régen a korimány előnyére változtatták meg, s a nyolcadik hadikölcsön statisztikája pedig azt igazolja, hogy a hadikölcsönjegyzésben — éppen a nagytőkéjü intézmények vezettek, sőt azok segélyével lehetett azt a kiváló eredihényt elérni, melyet még az ellenséges külföld is megcsodált. Ai egész magyar sajtó át van hatva az ország közgazdasági életének hatalmas fellendülőiétől s ebben az egyben találnak némi kárpótlást a rengeteg áldozatokért melyeke, a magyar nemzetnek a világháborúban magára kellett vállalnia, s most osztrák édekek érvényesüléséből azt az egyetlen előnyünket is elveszítsük. Hát olyan nagybaj lenne abból, ha a nagy köz gazdasági öllendülés idegen tőkék beözönlését időnek elő? Vagy azt találják károsnak, hgy végre megszabadulhatunk évtizedek ót, uraimon levő Rothschildesoport pénzoyi gyámkodásától?! JftlRSHDÉK 1918. szeptember 7. Bizonyos, hogy Ausztria már hoszszabb idő óta féltékeny 'szemmel tekintette Magyarország pénzügyi felvirágzását Fájt neki, hogy az évszázados rabszolgasorsból éppen a világháború konjunktúrája következtében sikerül majjd felszabadulnunk, s minden befolyását latba vetette, hogy az Ausztriában már Sn

veglévő s mjost legfeljebb még jobban kiterjesztendő, állami fennhatóság alá helyezze a magyar közgazdasági vállalkozások terjeszkedési lehelőségét és igy gépiesen akadályozza meg azt, hogy a lekötött osztrák tőkék Magyarországba szivároghassanak!. A komoly és hazafias magyar sajtó egyöntetű állásfoglalása nyilván gondolkodóba ejti majd a kormányt, s bízvást remélhetjük, hogy ezt a felemás rendeletét ép oly sürgősen vissza fogja vonni, mint aminő sürgősen és váratlanul zúdította a magyar közgazdasági élet nyakába. A mi érdekünk, hogy egészséges magyar közkazdasági élet fejlődhessen ebben az agyonnyomoritott, rendeletekkel gazdaságilag amúgy is tönkretett országban, hogy a békére átmenő korszakban tőkeerős intézményekkel vehessük fel azt a nehéz versenyt, mely máris előre veti súlyos árnyékát. < Pilisi Lajos meghalt Budapest, szeptember 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) Ma éjszaka hosszas szenvedés után elhunyt Pilisi Lajos., a Világ nagytehetségű, gyönyörű tollú munkatársa. Az angolok vesztesége Buwapesfc, szeptember 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) Rotterdamból jelentik: Az angolok vesztesége augusztus tizenhattól harmincegyig száznegyvenötezer hétszázhúsz ember volt. 16000 német fogoly négy nap alatt BUífapeSf, szeptember 6 {A Nyirvidék tudósítójától,) Az angoti vezérkar közli, hogy az utolsó négy nap alatt 16000 német foglyot ejtettek és száz ágyút zsákmányollak az angolok. Az orosz távirati iroda Badfcwest, szeptember 6 M Nytrvidék tudósítójától.) Moszkvából jelentik, hogy a Pétervári Távirati-ügynökség Orosz Távirati-ügynökség cinnnel központi hatósággá alakult Jés sürgönyei ezentúl ROSTA jelzéssel fognak megjelenni. Letartóztatták a londoni orosz követet Huöapwt,, szeptember 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Reuter-ügynökség arról értesül, hogy újból fenyeget a moszkvai angol követség megtámadásának veszedelme. — EEi & P O L L O % = — • ^ -= Szombat Vasárnap Hétfii EEi KÁMYÜ. g=E — 0 Dráma 4 felvonásban. 01 — • • = — ••••••••SBDQDBDD — A vándorló kéményseprési jog Mikor sz asszony férjhez megy Nyíregyháza, szeptember 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) Furfangos humoristák sem találhattak ki pompásabb kroki lém át. mint amivel ímost foglalkozik a nyíregyházi városi tanács és annak nuásod- és harmad

1foku fölöttes hatósága. Mind ia három fórumot megjárta a nyíregyházi tnásodik kéményseprési kerület jogának az üg^tel és valamennyi iorum egymással ellenkező határozatot hozott. Ott kezdődik a dolog, hogy ^évekkel ezelőtt a II. kerület kéményseprési jogának a tulajdonosa. Nácsik Sándor örök álomra fiunyta le szemét és a kéményseprési jog szabályszerűen az özvegyre, született Holik Juliánnára szállott, aki közmegelégedésre gyakorolta is eme jogát. Történt ^z(onban, hogy a gyász fölengedett az asszony szivén és sz^i,ctett Holik Juliánná leveté az özvegyi fátyolt. A kéményseprési cég pedig özv. 'Nácsik Sándornéból Bogara Györgynére változott Békességes életet élt a házaspár és a boldogság közepette az asszony beadványt: intézett a városhoz, azt kérvén, hogy az ő kéményseprési jogát írják át az urára. A városi tanács teljesítette a kérést és az egykor Nácsik Sándor nevén volt jog átszállott az asszonyon keresztül Bogara Györgyre. Telt az idő és a házaspár boldogságát családi perpatvarok dúlták fel, sőt íanynyira összeveszett a kéményseprési jognak immár kizárólagos tulajdonosa, Bogara György az ő élete párjával, hogy még ^ házat is rágyújtotta az asszonyra/ Persze válópör lett a dologból, sőt a büntető bíróság is foglalkozott ía családi háborúsággal. !A üagy. családi harc "közepette az asz;szony ismét beadvánnyal fordul l a városhoz és azt kérte, hogy a jogot adják vissza neki, mert ő nem él többet együtt az ő gyújtogató urával. A városnál kissé patriarkhálisan kezelték a dolgot, igazat adtak az asszonynak és elvetlék Bogara uramtól a jogot, a melyet átírtak ismét az asszonyra. Ebbe persze, hogy nem nyugodottt bele Bogara György., hanem fölebbezéssel fordult a vármegyére, ahol nem hagyták jóvá a bábruhajátszást és a jogot visszavéve az asszonytól — Bogarának adták. Most az asszonyon volt a fölebbezés sora. Élt is vele és az alispáni határozatot megfölebbezte a miniszterhez. Most jött le a kereskedelemügyi miniszter döntése, amely valóságos salamoni ítélet. A miniszter megváltoztatta az alispáni véghatározattot. de a tanács álláspontját is helytelenítette és kimondta, hogy a jogot egyiknek sem adja. hanem utasította a várost, hogy a jogra hirdessen pályázatot. A német esti jelentés szeptember 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Wolff ügynökség jelenti Berlinből: Esti jelentés: Á harcé tevékenység uj állásaink élőterén folyó kisebb küzdelemre korlátozódott. Wilson üzenete Bu^apnst, szeptember 6 (A Nyirvidék tudósítójától.) Báselből táviratozzák: iWilson Amerika polgáraihoz intézett üzenetében felszólítja őket, hogy támogassák őt a szabadságért folyó harcban. 1 iNiiiHíyiiHI