Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-30 / 194. szám

Apad a Sóstó vi2< Korlátozták a fürdő üzemét 1918. augusztus 30 Nyíregyháza, augusztus 29, {A Nyirvidék tudósítójától.) Évek hosszú során át ferde és helytelen politikát folytatott a város a Sóstóval és ennek a helytelen politikának most ütközik ki teljes nagyságban a veszedelme. Az az általános szűkkeblűség, amely a városi politikát egész a legutóbbi időkig jellemezte a Sóstónál is éreztette átkát már a múltban is és ma, amikor ez a ferdén vezetett üzem a város egyik legjövedelmezőbb vállalata lett, a legkomolyabban fenyegeti a várost az a veszedelem, hogy elapad a Sóstó vize. A sóstói fölügyelő jelentette a polgármesternek. hogy a sóstói .fürdőben csak a legnagyobb inegerőltettéssel képesek vizet szolgáltattni és a tó vize olyan rohamosan apad, hogy ha valamilyen intézkedés nem történik, ugy teljesen be kell szüntetni a fürdő üzemét. Bencs Kálmán dr. polgármester a városi mérnökkel nyomban ki mentek a Sóstóra és megállapították, —• hogy a tó vize olyannyira apadt, hogy a fürdő üzemének korlátozása nélkül a legnagyobb veszedelem állhat be. A polgármester nyomban elrendelíte, hogy a fürdő üzemét felére korlátozzák olyan formán. hogy csak délelőttt lehessen fürdeni, nehogy a teljes elapadás esetén a város közönsége fürdő nélkül maradjon. A polgármester rendelkezése alapján most csak délelőtt van fürdő a Sóstón. Tegnap délután jelentette ezt a polgármester a városi szakosztályoknak, a melyek ezt a bejelentést kapcsolatosan tárgyalták annak a bizottságnak a jelentésével, amelyet régebben küldött ki a város és amelynek az volt a föladata, hogy vizsgálja meg. vájjon a mérnöki hivatal áltai proponált átalakításokra a sóstói fürdő épületén szükség van-e és az-erre a célra fordítandó 172000 korona hasznos befektetésbe. Arról van ugyanis szó, hogy a ma használaton kivül levő közös fürdőt átalakítsák kádfürdőkké, mivel a sóstói fürdőben levő kádak nem tudják ellátni a szükségletet. A kádfürdők szaporítását a bizottság szükségesnek látja és javasolja is, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a kibővítéshez, mert a közönség eddig sohasem tapasztalt érdeklődést tanusit a fürdő iránt és az uj kádakból befolyó jövedelem bőségesen fedezi a kibővítés költségeit. A bizottság eme javaslatával szemben Konthy Gyula dr. városi orvosfőnök különvéleményt jelenttett be, még pedig nem közegészségügyi okokból, hanem azért, mivel a fürdő kibővítését nem ttartja a városra jövedelmező befektetésnek. Garay Iválmán dr. tanácsos referálta az ügyet a szakosztályban és kijelentette, hogy nem osztja az orvosfőnök véleményét, mert minden jel

; azt mutatja, hogy még az eddiginél is nagyobb mértékben szüksége lesz a közönségnek a fürdőre,, amelynek kibővítését egyébként egészségügyi szempontok is kívánják. Bencs Kálmán dr. polgármester bejelentette a Sóstó apadását és azt, hogy a fürdőzés korlátozásán kivül egyelőre azt az intézkedést tette, hogy a tó északkeleti részéről vezettette le a vizet a fürdő melletti részre. Evvel az intézkedéssel sikerült biztosítani a sóstói fürdő üzemét a szezonnak még hátralevő részére, azonban ennek a kérdésnek megoldását alaposan meg kell beszélni és a városnak messzemenő intézkedéseket kell tennie arra, hogy jövőre biztosítsák a város közönségének a sóstói fürdést. Minden áldozattal meg kell akadályozni — mondotta a a ült; polgármester, — hogy a Sóstó elapadjon, mert ez nemcsak a közegészségügy szempontjából jelent nagy veszedelmet, hanem megfosztja a várost attól az üzemétől, amely ma már a legjövedelmezőbbek közé tartozik. Hosszú vita folyt le azután. Többen mindenképpen ellenezték azt, hogy a város most kezdjen hozzá a ldbővitéshez. amikor a meglevő berendezés mellett sem tud elegendő vizet adni, viszont a több- f ség amellett volt, hogy az egész kérdés j elintézését nem szabad könnyelműen el-1 odázni és tétlenül nézni, hogy a város j egyetlen kiránduló helye, messze földön j elismert gyógyhatású fürdője, amely avá- | Fosra igen nagy értéket képvisel, amelyen | a városnak százezrekre menő beépítései j vannak és amely emellett a városnak igen j jövedelmező vállalkozása, teljesen tönk-j re menjen. A fölszólalók azt hangoztatták, hogy f nem szabad követni azt a szerencsétlen I politikát, amelyet eddig tett a város, hogy I egyszerűen elodázta azokat a dolgokat, a ; melyek befektetésekkel jártak és amelye- j ket mostt arányltalanul drágábban kell } megvalósítani. j Meg is állapodott az ülés abban, hogy ! a sóstói fürdő kibővítését már most meg- 1 valósításra ajánlják a képviselőtestületnek. mert jövőre még nagyobb lesz az át- j alakítás költsége és mert a jövő szezon-j ban már használatba kell venni az uj j kádakat is. Megszívlelték a szakosztályook } azonban azt is, hogy biztosítani kell a tó vizét is és ezért azt javasolják, hogy mi- 1 előtt a város végleg dönteni a kibővítés j kérdésében, előbb sürgősen tegyen lépé- j seket a tó vizének a biztosítására. A legsürgősebb teendő az, hogy a város országosan elismert szakértővel vizsgáltassa meg a tavat és a tófenék alatt le- j vő földrétegeket, hogy nem lehetne-e a | fenék mélyítésével biztosítani a vizet. Ha \ pedig ez a megoldás nem volna megfe- i lelő, akkor a meghívandó szakértőtől más í megoldásra kérjen a város javaslatot. — ; Ezt úgyszólván napok alatt ei lehet intézni és véget lehet vetni annak a bizonytalan- , ságnak. amelyben évek hosszú sora óta f van a város pusztán azért, mert a vezető- i ség szűkkeblű volt ahhoz, hogy meghoz- • za a kellő áldozatokat a Sóstó vizének a 'i biztosítására. A kialakulatlan tervek egész halmazát tárgyal [a, csépelte éveken át a I város, de egyetlen egy terv megvalósitá- \ sát sem próbálta meg komolyan, aminek i az lett az eredménye, hogy ma már csak- i nem teljesen elapadt a viz és a védelmi I intézkedéseket az akkori költségek száz- 1 szorosaként kell most megcsinálni. Most már gyors és határozottt lépé- i sekre és kellő előrelátásra van szükség 1 hogy el ne pusztuljon a város legkelleme- jj sebb helye, veszendőbe ne menjen a vá-1 rosnak milliót érő berendezése és el ne | apadjon egyik legbővebb jövedelmi for- ' rása. 9árosi Szinház-Mozgó, Szerda—Csütörtök M1A MAY legújabb és legszebb szerepe aa fiiaiiiii tiyírcgyhw&s uugusztus Se 9 (A. Nyirvidék iudósitájától.) Csoda dráma. Most jelenik meg az alispán rendelete a sertéshúsnak, zsírnak és a hentesáruknak az uj áráról, amelynek megállapításánál a közélelmezési miniszter leirata szolgált alapul. A kiskereskedelmi forgalomban, akár a termelő, akár a viszonteladó árusít a közvetlen fogyasztó részére sertéshúst, zsírt, vagy hentesárut, tekintet nélkül az áru mennyiségére, a következők az árak: Friss, nyers, olvasztani való szalonna, bőrrel, sózott vagy sózatlan állapotban, akár forrázott, akár porzsolt sertésből származik kilogrammonként 1300 fillér. Lebőrözött vastag szalonna, vagy háj kilogrammonkint 1400 fillér. Olvasztott disznózsír kilogrammonként 1600 fillér. Füstölt, porzsolt, vagy paprikás kenyérszalonna kilogrammonkint 15C0 fillér. Nyers karaj kilogrammonkint 1400 fillér. Nyers oomb, lapocka, tarja, oldalas vagy egyéb nyers hus kilogrammonkint 1300 fillér. Nyers csü'ök vagy nyelv laogrammon kint 600 fillér. Nyers, vegyes kocsonyahús — fej, láb és bőrke együttesen — vagy zsiger — tüdő, máj vagy vese kilogrammonkint 600 fillér. Tőpörtyü kilogrammonkint 600 fillér. Füstölt nyers karaj kilogrammonkint 1600 fillér. Nyers füstölt hus — comb, lapocka, tarja, vagy oldalas kilogrammonkint 1500 fillér. Füstölt, nyers csülök, fej — állcsont és orcsont nélkül — vagy nyelv kilogrammonkint 900 fillér. Füstölt főtt karaj kilogrammonként 1900 fillér. Füstölt, főtt oomb, vagy lapocka felszeletelve kilogrammonkint 1900 fillér. Füstölt főtt oomb, vagy lapocka egészben kilogrammonkint 1700 fillér. Füstölt főtt tarja, vagy oldalas kilogrammonkint 1700 fillér. ' Füstölt lőtt csülök, fejhus, vagy nyelv kilogrammonkint 1100 fillér. Disznósajt 1. rendű — tisztán sertésfejhusbóü, csak kevés bőrkével és kocsonyás Iévcel — kilogrammonkint 1200 fillér. Disznósajt II. rendű kilogrammonkint 800 fillér. Hurka — véres, májas, vagy tüdős — kilogrammonkint 800 fillér. Sütnivaló nyers kolbász, tisztán sertéshúsból — foghagymás stb. — kilogrammonkint 1400 fillér. Füstölt kolbász — debreceni — tisztán sertéshúsból és bármiféle más tisztán sertéshúsból készült kolbászféle nyersen kilogrammonkint 1600 fillér. Ugvanez főzve kilogrammonkint 1700 fillér. Ezek az árak a további rendelkezésig vannak érvényben és aki ezeknél magasab árat követel, vagy igér, elfogad, vagy szolgáltat, vagy aki eme rendelkezéseket bármi módon kijátssza, vagy ilyenben közreműködik, ^at hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, azonkívül az ilyen uton nyert illegitim nyereség kétszeresével is megbírságolható. Nem büntetik azt. aki a rendelet ellenére a magasabb árat megígérte, vagy megadta, de a kihágást a hatóságnál följelenti.