Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-27 / 191. szám

; JtflMVútK 1918. augusztus 27 Uj rend 3 vasúti utazásnál Mikor kell kétszeres illetéket fizetni Budapest, augusztus 26 (Fővárosi munkatársunktól.) A Nyírvidék hírt adott már arról, — hogy a vasúti utazás terén szeptember hó elsején uj rend lép életbe és az uj rendet szabályozó 243.763. C. I. rendelet már meg is jelent. Miután a közönség körében az uj rendszerrelő különböző és egymással ellentétes hirek jelentek meg, de maguk a vidéki vasúti hatóságok sincsenek tisztában a követendő eljárással, illetékes helyen megkérdeztem, hogy ez az uj rend részleteiben miből fog állani. Kérdezősködésemre a következő felvilágosítást kapLam a Nyírvidék szerkesztősége számára: — Mindenekelőtt informálni kívánjuk a közönséget a bérelt szakaszokról elterjedt mende-mondákról. Bérelt szakasz ma jóformán nincs. Bérelt szakaszt kizárólag az igazgatóság engedélyezhet, ennek engedélyezésére sem az üzletvezetőségek, sem pedig az egyes állomások főnökei nincsenek feljogosítva. Az igazgatóság csak két esetben engedélyez bérelt szakaszokat. Olyankor, ha valaki hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy annyira beteg, hogy az ülve való utazás részére életveszedelemmel jár, vagy ha olyan valaki kér bérelt szakaszt, akinek egyébként termes kocsiban van joga utazni, de termes kocsi forgalmi akadály miatt pillanatnyilag nem áll rendelkezésre. Más esetekben bérelt szakasz nem használható és a bérelt szakaszt jelző cédulát senki nem ragaszthatja ki a fülkére. — Az anomáliák megszüntetése céljából rendeltetett el, hogy a vasúti jegy árának kétszeresét, de legkevesebb tíz koronát kell fizetnie annak, aki akár jegy nélkül, álcár érvénytelen jeggyel száll fel a vonatra, akár tovább utazik annál az állomásnál, amelyhez a jegye szól, akár magasabb kocsiosztályokba, vagy személy vonatról gyorsvonatra száll át. Ez utóbbi esetekben az alacsonyabb osztály jegyének és a magasabb kocsiosztály jegyének ára közötti különbözetet is duplán kell megfizetni, de ez esetben is az illetéknek legalább tiz koronát kell kilennie még akkor is ha a különbözet kétszerese nincs tiz korona. — Felemelt illetéket csak akkor nem kell fizetni az utasnak, ha jegynélkül száll át az érkező vonatról azért, mert a vonat érkezése és a tovább utazásra használt vonat indulása között tizenöt percnél nagyobb időköz nincs. Az esetben sem kell illetéket fizetni, ha valaki olyan állomásról száll fel jegy. nélkül, ahol nincsen jegykiadás. — Intézkedik a most kiadott rendelet arról is, hogy az az utas, aki alacsonyabb kocsiosztályba váltott jeggyel magasabb kocsiosztályba szállt fel, még ráfizetés esetén is haladéktalanul tartozik átadni ülőhelyét annak az utasnak, aki eredetileg e magasabb kocsiosztályba váltott jegyet és nem tud ülőhelyhez jutni. Ezzel az intézkedéssel megszűnnek azok a rendszertelenségek, hogy az első. osztályban az első osztályú utasok gyakran állni kénytelenek, mert helyüket másod-, vagy harmadosztályú utasok foglalják el. Városi Szinház-Mozgó. Hétfőn — Kedden Senzáeiós Repríz a Svaidé egy orvosi tragédiája Lenkeffy Ica Gsortos Gyulával MBf h*i' BHMf i y Munkaberek látszólagos nagysága Nem egy tudós, nem egy pénzember megállapította már, hogy ma, a háború ötödik esztendejében a pénznek nincs értéke és ezt az igazságot, még ha nem is nagyon töri rajta a fejét, bárki észreveheti. Mert hiszen az a jelenség, hogy egy lakatos például akármelyik gyárban minimum husz koronát keres naponta, csak nem jelenthet semmi mást, mint a pénznek hihetetlen olcsósságát és értéktelenségét. Panaszkodni pedig nem szabad, mert a valóságban egyál talán nem magas ez az összeg, sőt gyakran még alacsony is és semmi sem természetesebb, mint ha a munkások keveslik a nekik juttatott összegeket. Mégis a munkaadókra különösen a nagy vállalatokra nézve nagy teher a béreknek ez a magassága és többtermeléssel sem javíthatnak vajmi sokat helyzetükön. " Mennyiségileg megállapítva a vállalatoknak a háborus konjunktúrák okozta rezsi emelkedését, sajnos ez ma már nem egy száz percentre rug! Ehez járulí még az exportnak, mint leghatásosabb valutajavitási eszköznek teljes hiányában beállott nagy értékcsökkenése pénzünknek a külföldi piacokon, amivel szoros kapcsolatban vele járt a pénz vásárló értékének óriási csökkenése a békebeli pfenniggel! szemben ma mindössze 60 pfennig körül van s ami ma korona értékben még számot tesz, az márkára átszámítva vajmi jelentéktelen össezggé zsugorodik össze. Es ez a negyedmárkás értékcsökkenés nem a béke-márkához képest mutatkozik, hanem a háborus márkához, amelyek Né metországban ép ugy megcsappant az értéke, akárcsak minálunk a koronának, ha nem is oly nagy mértékben. De ily arányban nemcsak a Németországgal való forgalomban sülyedt a pénzünk értéke, hanem majdnem minden semleges országgal, különösen a Spanyolországgal való érintkezésben, mert ma a spanyol

1 pezeta a legdrágább pénz és egyúttal a legkeresettebb is, túlhaladva még a dollárt, vagy az angol fontot is. Jelenthet-e tehát az ilyen pénzügyi viszonyok között és a mai tízszeres árak mellett csak számbajöhető jövedelmet még a legnagyobb munkabér is? Egyszerűen azért nem, mert lehetetlen belőle rendesen megélni, a követelések tehát állandóan fokozódnak és egyre nagyobi) terheket raknak a munkaadók vállára. t S ez óriási rezsi mellett a vállalatnak vagy munkaadónak nem áll egyéb eszköz a rendelkezésére legalább a minimális haszon eléréséhez, mint a folytonos és állandóan erős áremelés. A legelfogulatlanabbull tekintve a viszonyokat, teljes mértékben indokoltnak kell tekintenünk, ha a munkaadók és vállalatok máről-hofnara felemelik az árakat. Emel az iparos, a kereskedő, a nagyvállalat és elsősorban maga az állam is: mi lesz ennek a következménye? Az, hogy az államnak kisjövedelmű polgárai, igy elsősorban a köztisztviselők, nem tudnak fizetésükből megélni, a »kisemberek« az elszegényedés útjára jutnak és mivel egyre olcsóbb lesz a pénz, kezdetét veszi a kereskedés legprivitimebb válfaja: a cserekereskedelem. Természetesen a mai rossz munkásviszonyok nem hozhatók fel oknak arra, hogy az áremelésen kívül még üzemzavarok is mutatkozzanak ezen abnormis helyzet kísérőjelenségeként. A fogyasztó közönség szívesen magára veszi a háború okozta súlyos terheket, de ezzel szemben megkövetelheti, még pedig joggal az ür zem zavartalan menetének biztosítását. A lap kihordására vonalkázó pmtz szokat kérjük azonnal közölni ktadéklm falunkkal. Telelőn 133, Nyiregjrházat.awsrwstffMs 26 (A Nyirvidék tudésitójától.) Orosz hadifogságból most már tömegesen jönnek haza sokat szenvedett véreink. Mielőtt szülőfalujukat megláthatnák. nagy táborokban gyűjtik őket öszsze, hogy egészségi állapotukat megfigyeljék. Tengersok időt töltöttek nyomorban, és piszokban és igy nem csoda, ha utolsó fehérnemüdarabjuk is leszakadt testükről, A gyüjtőtáborokban tehát nemcsak testi nyavalyáiktól, hanem rongyaiktól is meg kell őket szabadítani. A m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyező Hivatalának vezetője, —azt az ideát vetette fel: forduljon a hazatért hadifogoly elsősorban legközelebbi hozzátartozóihoz. Es. hogy ez idea minél hamarabb testet öltsön és hogy sokat szenvedett véreink minél sürgősebben megkapják a legszükségesebb fehérnemű darabokat: a m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyező hivatala sok százezer példányban több nyelvű levelezőlapokat nyomalolt, melyeket a gyiijlőtáborok parancsnokságai szétosztanak a fogságból visszatért véreink között. Néhány nap múlva tehát e levelezőlapokat megküldik a magyar fogolytáborokideiglenes lakói feleségüknek, anyjuknak, apjuknak, testvéreiknek, vagy sógoruknak, komájuknak, jó embereiknek. Aki ezek közül e levelezőlapokat megkapja: egy pillanatig ne habozzék, hanem sürgősen küldjön szeretettel vérének két inget, két alsónadrágot, két kapcaruhát, hogy mosással válthassa ezeket. Aztán irja le egy papírdarabra, hogy mit küld a cso-* magban és ezt az írást is csomagolja a fehérnemüek közé. Végül pedig külön még egy levelezőlapon is tudassa a táborban veszteglő hadifogollyal, hogy mi mindent tett az elküldötlt csomagba, mert ha netán a küldemény a postán elkallódnék, a kárt hamarabb lehetne megállapítani. Bár a m. kir. honvédelmi miniszte" rium Hadsegélyező Hivatala még a postánál is közbenjárt, hogy e csomagokat a legkörültekintőbb gondossággal szállítsa, mégis megtörténhetik, hogy a háború okozta nagy késedelmek miatt néhány csomag akkor érkezik a foglyokat gyűjtő táborba, mikor már a címzett onnan tovább utazott. Ez esetben a gazdátlan csomag tartalmát a tábor parancsnoksága oda adja egy másik szenvedő magyar bajtársnak. Aki azonban nem szívesen törődik aljba bele, hogy egy ismeretlen magyar emberrel jótettet gyakorolt, az, ha megtudja, hogy csomagját nem a címzett kapta: kérjen a m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatalától, Budapest, V., Akadémia-utca 17. sz. — kárpótlást. A vevény beküldése ellenében megkapja a katonai kincstár által megszabott térítési ösz szeget. Segítsünk tehát gyorsan hazavágyódó véreinken. B Hétfőn Rajah kincse • ~D — • —•••oosoDooooaoop Drána 4 felvonásban. • • a • • • O: