Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 146-220. szám)

1918-08-10 / 180. szám

2 jslyírstoekl 1918, augusztus 10 Ötszáz osztrák gyermek Nyíregyháza, augusztus 9, (A Nyírvidék tudósítójától.) Huszonhat órás fárasztó, emberölő utazás után tegnap délután hat órakor megérkezett Nyíregyházára ötszáz osztrák gyermek, akik Károly, király, gyermeknya­raltatási akciója folytán négy hétig vendé­gei lesznek Nyíregyháza városának és a ,város közönségének. Szeretettel és meleg­séggel fogadta a gyermekeket a város la­kossága és ha megérkezésüket kellemet­len, disszonáns hangok előzték is meg, az osztrák tengerpart felől,Nyíregyháza vá ros közönsége nem éreztette, hogy fáj ne­ki, ami odalent délen a magyar gyerme­kekkel történt, hanem barátsággal, ma­gyar vendégszerettet fogadta a monarchia másik államának ifjú polgárait. Négy hé­tig lesznek itt az osztrák gyermekek és bizonyos, hogy nemcsak fogadtatásuk volt meleg és baráti, hanem ittartózkodásuk is kellemes lesz. Ez annál "kívánatosabb, mert a gyermeknyaraltatási akció van hi­vatva arra, "hogy a messze jövőben ki­egyenlítse azokat a régi félreértéseket, súr­lódásokat amelyek Ausztria és Magyar­ország között fönállanak. Ötszáz osztrák gyermek tanulja meg, hot van Nyíregyháza, hogy élnek itt az emberek. Ötszáz osztrák gyermek apja, anyja, testvére rokona, — sok ezer osztrák szive jön közelebb Magyarországhoz, ta­nulja megismerni, megbecsülni és meg­szeretni Magyarországot, gyermekük, hoz zátartozójuk leikér, érzésein keresztül. E­zert szép, hasznos a gyermeknyaraltatási akció, amerynelv ötszáz résztvevőjét sze­retettel fogadta magához tegnap "Nyíregy­háza polgársága. * Megérkezik a gyermekek vonata. Tegnap délben ment híre, hogy az osztrák gyermekeket hozó különvonat csak estefelé öt és hat óra tájban érkezik Nyíregyházám. Erre az időre nagy közön­ség lepte e! a pályaudvart, hogy szeretet­teljes kézszorítással, egy barátságos szó­val üdvözölhessék a nyaralni jött osztrák gyermekeket. A hatóságok képviseletében Mikecz Dezső udvari tanácsos alispán, Bencs Kálmán dr. polgármester, Oltvá­nyi Ödön főjegyző, Garay Kálmán dr. és Krecsányi Lajos tanácsnokok, Konthy Gyula dr. főorvos, Walter Géza dr. al­jegyző, Kiss Sándor főkapitány, Mo­ravszky Ferenc, a nyaraltató bizottság he­lyettes elnöke. Az egyházak vezetői közül Énekes János prépost főesperes, a leány­egylet részéről Régly Seréna és Klár Berta jelentek meg. Kivonult a főgimnázium cserkeszcsapata is Schárbert Ármin tanár vezetésével. Piros-fehér-zöld és sárga-feket zász­lókat, zsebkendőket lengetve a gyerme­kek az ablakokból, futott be a vonat Nyír­egyházára. Minden kocsiból 30—30 gyer­mek száll le szép rendben, fáradt, össze­tört, sápadt gyermekek, az arca legtöbb­nek halovány, beesett, csaka szemük csil­log csodálatos érdeklődéssel, kíváncsi né­zéssel várják, hogy mi lesz velük. A gyermekek fogadása A gyermekek sorbaállanak a kocsijuk előtt, ez alatt a vonat végéről előkerül a vonat parancsnoka, szemüveges, szikár, öregebb ur, aki rövid, közvetlen, formás beszéddel! kért szives vendéglátást * nya­raló gyermekek számára, barátságos ott­nyíregyházi nyaralása hont az elhagyott otthon helyett. Bencs Kálmán dr. polgármester válaszolt a be­szédre és a város közönsége nevében me­leg szívvel üdvözölte a Károly király el­halározásából nyaralni hozzánk küldött gyermekeket. Ennek a városnak a lakos­sága barátságos, jó szívvel fogadja az osz­trák gyermekeket, a közmondásos magyar vendégszeretetet is felülmúló őszinte ba­rátsággal. Be a városba Közben a csoportvezetők sorbaálli­tották a gyermekeket és lassan megkezdő­dött a bevonulásn a polgári fiúiskola ud­varára, ahol a gyermekeket a vendéglátó családok között szétosztották. Különösen az egyszerűbb osztályhoz tartozók jelent­keztek gyermekekéri, a tehetősebbek túl­nyomó töobségc távoltartotta magát az akcióban való részvételtől. Iparos asszonyok, gazdák, kisebb tiszt viselők feleségei válogattak a gyermekek között, akiket aztán azonnal el is vittek magukkal. A fáradt, összetöri gyermekek nagyrészc szívesen ment uj otthonába, so­kan azonban csak testvérükkel, vagy paj­tásukkai együtt akartak menni és az lye­neket természetesen olyan családnál he­lyezték ei, akik több gyermeket vállal­tak. Walter Géza munkája. Nyugodtan, különösebb zavar és iz­galom nélkül folyt a szétosztás munkája a polgári fiu iskola udvarán ÍWalter Géza dr. aljegyző vezetése mellett, aki párat­lan lelkiismeretességgel és szeretettel in­tézte a szétosztás nehéz munkáját. ÍWalter dr. hetek öta dolgozott a nyaraltatási ak­ció előkészítésén és hogy az ilyen simán minden nagyobb zökkenés nélkül lolyl le, elsősorban és főképen az ő érdeme. A gyerekek szétosztását vacsorával való el­ellátását, ügyes-bajos dolgaik túlnyomó nagy részéi egymaga végezte és tegnap íi/ső éjszakáig tartott míg a szétosztást befejezték. Külön oicsérele' érdemelnek a cser­készek, akik Schárbert Ármin főgimnázi­umi tanár vezetésével 1 az intézőbizottság­nak, illetve ÍWalter Gézának mindenben segítségére voltak, valamint a leányegy­let vezetősége, akik különösen a kisebb gyermekek ellátásánál járlak el nagy gon­dossággal'. Uj jelentkezők a gyermekekért. A nyaralásra érkezett gyermekek túl­nyomó többségét még tegnap este a je­lentkezett családok között osztották szét, a többiek tegnap éjszakára iskolákban nyertek t sz< 4.! r.solást. Azonban ma i •> holnap ezek nagyrésze is külön-külön el­helyezést nyer, ugy, hogy csoportosan igen kevés gyermek lesz véglegesen elhe­lyezve. A gyermekek végleges összeírása és szétosztása ma délután történt meg a P'/igári fiúiskolában és még ma is igen sokan jelentkeztek gyermékért, különö­sen az intelligencia köréből, akik örömmel vitték haza a liszía, értelmes bécsi gyer­mekeket. Kevés liszt jött a gyermekekkel. Incidens nélkül természetesen nem ment a dolog. Ugy volt, hogy a Nyíregy­házára küldött 500 gyermekkel ötezer ki­ló !is/Jet és ötszáz kiló cukrot is külde­nek. Liszt jött ugyan, de csak 3800 kiló, cuk­rot pedig egy dekát sem küldtek a különvo­nattal, ugy, hogy azt táviratilag kellett meg­reklamálni a városnak. Epen ezért a gyerme­kenként megígért 1—1 kló cukor kiosztása pár napi halasztást szenved, a lisztet ellenben utalvány ellenében hiány nélkül kiadják a tűz­oltó laktanya udvarán, még pedig minden gyermek mtán tiz kilót. Höller Károly alezredes alapítványa a stanislaui csata emlékére Az 1917. julius hó B. 7. és 8-iki véres stanislaui csata évfordulóján az alábbi pa­rancspont érkezett jelenleg szabadságon levő, hőn szeretett ezredparancsnokunk­tól: »A dicső ós véres stanislaui csata emlékére 3000 koronás alapítványt teszek hadikölcsónben. A kamatok a stanislaui csata évfordulóján fizetendő ki kitűnő al­tiszteknek, kik az én parancsnokságom alatt szolgáltak. Sebesültek el ön}'ben része sütnek. Ha ilyen altisztek nincsenek, há­rom derék továbbszolgáló altisztnek fi­zetendő ki a kamat. Az alapítvány az én nevemet viseli. Az alapító levelet bevo­nulásom ulán fogom kiadni. Egyúttal fel­szólítom az ezred tehetős hozzátartozóit hasonló alapítványok téLelére. Többen is lehetnek egy aLapitványl. Gondoljunk leg­alább az özvegy és árvaalapunkra.« Möller sk Mikor e sorokat olvastuk a legőszin­tébb és legmélyebb hála érzete töltötLe el sziveinket. Ezen egyszerű szavak újra beigazolták azt a meggyőződésünkéi, mely műiden egyes Ludvig-baka szivébe kitö­rüthetelienüi bevésődölt nemes lelkű pa­rancsnokunk két évi parancsnoksága a­iatt, hogy a mi jóságos Möller apánk so­ha egy pillanatra sem szűnik meg gondos­kodni fiairól, a súlyos harcokban, a vé­res, de dicsőséges küzdelmekben kipró­bált jó, magyar Ludvig-bakáról, Bereg, Szabolcs, Zemplén és Üng derék' fiairól. Még élénk emlékezetünkben él a vé­res, de nem kevésbbé dicsőségteljes sta­nislaui csata, melyben oly sok magyar "vér folyt el a hazáért s amelyben a Ludvig baka tanúságot tett arról, hogy: »A haza minden előtt.«! Még fülünkben cseng a legfelsőbb hadurunk dicsérete az ezred derekas viselkedéseért. De fülünkbe cseng elesett hőseink árváinak és özvegyeinek zokogása is. Követni fogjuk mi is parancsnokunk példáját. A gyűjtést ezredünk kebelében szép sikerrel meg is indítottuk és legkő­selebb már be is fogunk számolni az ered­ményről, uj alapunk elnevezéséről és ren­deltetéséről. Nemes lelkű parancsnokunk tettének nem kell cégér. Hogy e sorok napvilágot látnak, ennek az a célja, hogy a Ludvíg­Bakák tehetősebb otthon levő hozzátar­tozóinak, ismerőseinek, barátainak fi­gvelméL felhívjuk hasonló akció megin­dítására. Meg vagyok győződve arról, hogy péJ­dánk nem marad követők nélkül. Mi ma­gunk sem riadunk vissza az anyagi á'ftío.ia toktól, pedig mi nem értünk "rá háború alatt vagyont gyűjteni, mint sok otthon lévő kortársunk, mert mi a harcok folya­mán életünket kockáztattuk és nem egy­szer vérünkte adtuk. Érzem és hiszem ennélfogva, hogy a mi példánknak meg lesz a hatása. Ilyen reményekkel eltelve hozzuk nyilvánosságra Möller apánk parancsát az ő nemes alapítványáról. Grráiirlí Béla sk. százados. •-»•»->•••• .. - - ~ ~ -. . . r - _| U_ xiJJLJ J Városi Szinház-Mo zgó. Vasárnap megnyitó előadás, teljesen ujon­aan felszerelt legmodernebb gépekkel. Szinre kerül Mai Landa közkedvelt zseni­ális művésszel a főszsrapben Titokzatos esernyő Érdekfeszítő dráma 4 fölvonásban.

Next

/
Thumbnails
Contents