Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-04-05 / 78. szám

jríyfcnrroÉK tilt. április 5 A mezőgazdasági szabadságok uj rendje Nyíregyháza, április 4. Nyirvidék tudó utójától.) Tegnap érkezett meg a honvédelmi miniszter legújabb terjedelmes rendelete a mezőgazdasági szabadságolások uj rendszeréről

1. A rendelét igen nagy Ion' íosságu és részletesen precizirozza a mezőgazdasági munkálatok ellátását. A rendelet száma: 2270 elh, mezőgazd. A. o. 1918., lényegesebb intézkedései ezek: A legénységnek az a része, mely a hadrakelt sereg részére mindenkor szükséges pótlás, a kiképzés és általában a katonai érdekek figyelembe vétele után rendelkezésre áli, a földek megművelése, konyhakertészel, len, kender, komló, cikória, repoe, mák, dohány, répatermelés, szőlőmunkák, — metszés is —,. továbbá szénakaszálás, aratás és cséplés, valamint fatermelési és szállítási munkák és általában minden mező- és erdőgazdasági munka elvégzése céljából a folyó évben is szabadságoltatni és katonai * munkásosztagokban rendelkezésre bocsáttatni fog, még pedig a múlt évi rendelkezésektől eltérőieg nemcsak a március l-től november 30-ig terjedő idő alatt, hanem az egész év folyamán, tehát a téli hónapokban is. Minthogy a gazdaság fronton való SZÍVÓS küzdelem, a szervezett, céltudatos és lankadatlan munka éppen oly követelménye a hadjárat sikeres folytatásának, mint a fegyveres erő egyöntetű és változatlan kitartása, a polgári és katonai hatóságokat, újból és legnyomatékosabban felhívom, hogy ezt a rendeletemet ct legnagyobb pontossággal, a feladat komolyságának teljes megértésével s az edlig "tapasztalt lelkiismeretességgel hajtsák végre Igém a szabadságra és annak tartama A' szabadságra igénnyel bírnak; ! az önálló mezőgazdák, bérlők, illetőleg azoknak legközvetlenebb hozzátartozói: fiu, vő, testvér2 a szőlőbirtokosok, vinceilérek és kádárok: 3 a bognárok és mezőgazdasági kovácsok. ha iparukat a mezőgazdaság érdekében önállóan űzik: 1 a f. önálló konyha- (bo'gár) kertészek A szabadság kérelmezése és engedélyezése A szabadságot kihallgatáson előterjesztett kérelemre engedélyezik. Szabadság engedélyezése céljából sem kérvényt szerkeszteni, sem községi bizonyítványt kiállítani nem szabad. Az a községi elöljáróság, mely kérvényt szerkeszt, vagy bizouyitványt kiállít, a legszigorúbban felelősségre fog vonatni K szabadságolt katonák szabadságolási igazolványának hátlapjára azonban a bevonulás alkalmával a községi előljáróság, illetőleg városi polgármester által hivataliból és díjtalanul rávezetendő, hogy a szabadságolt katonának hány hold földje van, hogy a hadbavonuitak, illetőleg mások földjeinek megművelésénél igénybe vétetett s hogy az-e foglalkozása. amelynek címén szabadságoltatott. A harctéri szolgálaloi teljesítő legénység szabadságolása Szabadságra igénye van az első c m alatt felsorolt egyéneknek. A szabadság tartama az utazási napokat is beszámítva, rendszerint 20 napnál több* nem lehet. A s/abadságot általában kihallgatáson kell kérni, mint a mögöttes országrészben szolgáló legénységnek, azonban a járási főszolgábirák föíhataimaztatnak, hogy egyes, kivételes méltánylást érdem 'lő esetben, ha a szabadságolás iránt, — a szabadságolás időtartamának feltüntetése nélkül, — a harctéri szolgálatot teljesítő egyén közvetlen csapatparancsnokságához előterjesztést tegyenek. Ilyen előterjesztés azonban csak a legki vételeseb b esetben tehető. A katonai munkásosztagok kivezénylése. Különösen szem előtt tartandó, hogy a katonai munkásosztagok kivezénylése iránti kérelmet csak a törvényhatósági gazdasági munkabizottság utján lehet élőterjeszteni. A munkaadók néhány katonai munkást rövidebb időre közvetlenül a póttesttől

1 vagy az álíomásparancsnokságtól is igényelhetnek, de csak az állomás közelében végzendő munkákra. A kivezényelt munkásosztag tagjainak nem engedélyezhető A napszámbért. mely legalább három koronát kell. hogy ki tegyen, nemkülönben az ugyanigv- megállapított szakmánybért is naponként vagy hetenként a munkásosztag tagjainak kell kifizetni. Az egész folyamán rendelkezésre bocsátott katonai munkásosztagok lehetőleg kétharmad részben mezőgazdasági munkához értő legénységből fognak összeállittatni A szabadságolt valamint felmentett mezőgazdák foglalkoztatása A szabadságolt, valamint a felmentett mezőgazdák, ha sürgős saját gazdasági munkájukat elvégezték, a m kir. földmi velésügy.' miniszter ur 1918. évi 128.000 számú rendeletben foglaüak értelmében foglalkozta tandók. A községi mezőgazdasági intézö-bizolts'ágok a megadott felhatalmazás alapján a szabadságolt és felmentett mezőgazdákat. ha saját sürgős gazdasági munkájukat elvégezték, bocsássák okvetlen azoknak rendelkezésére, akiknek földje j még műveletlenül áll. illetőleg kiknek sürgős gazdasági munkája el nem végeztetett és munkaerőre szükségük van. A hadbavonultak segélyezett családtagjainak foglalkoztatása A mezőgazdasági munkáknak idejében és lehetőleg teljes mértékben való elvégzése szükségessé teszi a hadbavonultak segélyezett családtagjainak a gazdasági munkák elvégzésénél való igénybevételét. Ennélfogva a hadbavonultak segéterelnök ur 1915. évi 888. elnöki szám alatt lyezett családtagjai is a m. kir miniszvatainennyi főispánhoz intézett rendelete értelmében fogla kozlatandók. Az emiitett rendeletnek annak idején közhírré tétetni rendelt rendelkezései értelmében az államsegély csak azoktól vonható meg, akiknek saját egészségi állapotuk, testi erejük és családi viszonyuknál fogva munkára mehetnének és akikről beigazolást nyert, hogy az általuk teljesíthető gazdasági munkára felhivattak és azt visszautasították. A hadbavonultak segélyezeti családtagjai a mezőgazdasági intéző-bizottság által kijelölt munkákra kirendelendők és a segély a fentebb emiitett rendelkezések értelmében csak azoknak a segélyezetteknek. fizetendő ki. akik mezőgazdasági niu n kákai végez tek. Megalakult a Zöldségszáritó Részvénytársaság Túljegyezték a részvényeket !fyíregyhá*R, áprili* A (/l Nyirvidék tudósítójától) Ma délelőtt tartotta meg u.akuló köz gyűlését a Szabolcsvármegyei Zöidségszá ritó Részvény társaság és evvel a ma: alá kulással Nyíregyháza legjelentősebb és legnagyobb gyártelepének a élesítése nyert biztosítást. Ezeken a hasábokon mái a megalakulás gondolatának a fölvetése kor megírtuk, hogy ugy a város fejlődése, mint az egész vármegye általános terme lésének az intenzitása szempontjából át alakitó fontosságúnak tartjuk in: és velünk a kérdés 'műiden ösmerője az uj gyárte lep létesítését. A fölvetett eszmének a ko molyságát, helyességét és népszerűségét mutatja, hogy a mai napig mintegy száz ezer koronával jegyezték tul'-a részvénye ket, sőt még ma is panasz hangzott el abban az irányban, hogy egyesek kima radtak a jegyzésekből. Ezek a tények is csak a mai alakulás nagy jövőjót, sokra termettségét mutatják és kétségtelen, hogy a részvénytársaság alapilói evvel az alapi tással emiékezetessé tették a nevüket Sza bolesvármegye közgazdaságának történetében. Ezen a helyen elismeréssel kelt adóz mink az alapitóknak különösen azért, hogy már az első pillanattól kezdődően amellett foglaltak állást, hogy az uj gyár telep Nyíregyházán épüljön fö és bár a vármegye más helyéről fölötte előnyös ajánlatokat kaptak, mégis kitartottak Nyír egyháza mellett Helyes volt a város vezetőségétől. hogy ezt elérendő áldozatok ra is kész volt, de annak, hogy ez a ha talmas alakulás Nyíregyházát vallja otl honának, föltétlenül az alapitóké és ezek kőzött elsősorban az elnöké, Meskó László dr. főispáné az érdem. Ezt az uj részvénytársaság alapitóinak Nyíregyháza közönsége mindig érdeméül fogja, elismer ni Meskó László dr, főispán elnök ésével délelőtt volt a vármegyeháza kistermében az uj részvénytársaság alakuló gyűlése, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés. Az elnök megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy január közepén jöttek össze először, akik a konzervgyár alapi tásónak a gondolatával foglalkoztak és nagy örömére szolgál, hogy alig harmadfél hónap alatt a fölvetett eszme teljes megértéssel eljutott a megvalósításhoz. Nemcsak azért volt ez lehetséges, mert a termelők fölfogták az alapítás mezőgazdasági fontosságát, hímem azért is, mert a közönség legszélesebb rétegében is pártolásra talált a fölvetett gondolat A fölvetett eszme életrevalóságát mutatja ez és biztositéka annak, hogy az igazgatóság helyes és célravezető munkával a vármegye hasznára és üdvére dolgozhatik majd Az általános helyesléssel fogadott el liöki megnyitó után megállapította az elnök, hogy bái- a törvény szerint elég volna liét részvényesnek 250 részvénnyel va ló részvétele is az alakuláshoz, a ma: gyűlésre 33 részvényes jelent meg hatszázná több részvényt képviselve. Ismertette azután az elnök, hogy a kiboesájtott aláírási iveken lll-en összesen 1093 részvényt Jegyezlek és igy tekintélyes túljegyzés történt, ami a jegyzések redukcióját vonta maga után. Az alapítók a redukciónál ugy jártak el, hogy csak a nagy jegyzé sekből töröltek, míg a kilencnél kisebb jegyzésekel érintetlenül hagyták.