Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-04-14 / 86. szám

JNÍYÍOTIDÉK. ídiS. április 14 \m\ lesz a házaknál rekvirálás A szabolcsi jegyzők védelme Megszüntetik a hazárdjátékot Nyíregyháza, április 13. (/I Nyirvidék tudósítójától.) Ma délelőtt tartotta áprilisi ülését Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsá­ga, amelyen általános megnyugvást keltő kijelentések történtek a vármegye alispán­ja részéről. Nagy megnyugvást fog kelte­ni az alispánnak az a bejelentése, amely szerint elmarad a házaknál való rekvirá­lás, de jóleső érzést keltenek azok a sza­vak is, amelyek a vármegyebeli jegyzők érdekében hangzottak el. Fölötte érdekes és mindenképpen he­lyeslést érdemlő az a lépés is, amelyet a mai ülésből kifolyóan a nagyon is elhara­pódzott hazárdkártyázás elten tesz az al­ispán A főispán távollétében Mikecz Dezső udvari tanácsos alispán nyitotta meg a közigazgatási bizottság ülését, amelyen Mikecz István főjegyző ismertette az alis­páni jelentést. Ennek a jelentésnek leg­fontosabb része az, amely az uj rekvirá­Iásról szól és amelyet az alábbiakban köz­lünk: Kétszáz vaggon terményt követelnek Szabolcstól Az immár néhány hét múlva több mint négy éve tartó rettenetes háború a Magyar Szent Korona Országainak Vö­rös Kereszt Egylete anyagi erejét megle­hetősen kíiineritette — s igy az egylet vezetőségeinek kötelessége mindég ujabb iés. ujabb erőforrásokról gondoskodni s ebből kifolyólag — mint az elmúlt évben, ugy az idén is elhatározta a Péter-Pál na­pi országos gyűjtés megtartását s megke­resést intézett hozzám, hogy e gyűjtési ak­cióját a törvényhatóság területén megfe­lelő támogatásiban részesítsem. A megke­resés kézhezvétele után utasítottam Nyír­egyháza r. t. város polgármesterét és a járási főszolgabirákat, hogy mikéül a múltban, ugy az idén is, a tőlük meg­szokott odaadással karolják fel e nemes gyűjtési akciót. Szabolcsvármegye közélelmezési kor­mánybiztosává kinevezett Diószeghy Já­nos miniszteri osztálytanácsos, Sátoralja­újhely székhellyel folyó hó 4-én hivatalos működését megkezdette és folyó hő 6-án az alája rendelt vármegyék alispánjait, és közélelmezési ügyek előadóit értekez­letre rendel Le. A vármegye részéről kívü­lem az értekezletre a vármegyei főjegyző ós a m. kir.- gazdasági felügyelő utazott él. Az értekezlet főtárgya a vármegyékre ujabban kirótt terménykonlingensnek ka­tonai segédlettel való rekvirálás végrehaj­tásának mikénti keresztülvitele képezte. A kormánybiztos ur azonban több Íz­ben kijelentette, hogy a liázról-házra ka­tonai segédlettel történő legszigorúbb rek­virálás alól mindazon vármegyék mente­sül beinek, melyekkel az önként beszolgál­tatandó term énymennyiségre meg tud egyezni és amely megállapított menynyi­ség beszolgáltatására a vármegyék magu­kat kötelezik. A kormánybiztos ur a vár­megye által beszolgáltatandó lermény­mennyiséget a Idvelett 300 vagonnal', szem­ben 200 vaggonban volna hajlandó megál­lapítani, melybe azonban a folyó évi már­cius hó ll-töli rekvirált 67 vaggon ter­mény beszámíttatna, miért is ennek levo­násával a vármegyének még 133 vaggon terményt kellene beszolgáltatnia. Tekin­tetteli, hogv a vármegyeben eddig 1012 vaggon termény rekvirál tátott, kötel ezett­séget a 133 vaggon beszolgáltatására ott mindjárt vállalni nem voltam hajlandó és annak megál lapítása végett, hogy meny­nyi az a terménymennyiség, melynek be­szolgáltatására még kötelezettséget vál­lalhatok, 8 napi haladékot kértem és nyer­tem, miért is a járások i'őszolgabiráit és Nyíregyháza város polgármesterét, a Sza­bo les vármegyei Gazdasági Egyesületet, a Kisvárda vidéki Gazdakört, a Nyíregyhá­zi Gazdaszövetség elnökségét, több vár­megyebeli gazdát és községi jegyzőt folyó hó 11-re értekezletre hivtam meg. Nem lesz rekvirálás házaknál Ez az értekezlet meg is tartatott, a­melyen a szépszámban megjelent gazdák­nak az az óhajuk nyilvánult meg, hogy bár súlyos viszonyok között is, és nagy. áldozatok mellett is, a vármegyére kive­tett terménymemiyiséget felajánlás utján kívánják biztosítani, hogy igy a lokosság a liázról-házra való katonai rekvirálás zak 1 at ása i tó l mentesü 1 j ön. Megállapítottam azért az egyés já­rások és Nyíregyháza város részéről be­szolgál Latandó terménymennyiséget, mely mennyiséget, ugy a polgármester, mint a főszolgabiráí legnagyobb része a rekvirá­lás igénybe vétele nélkül biztosította. A további rekvirálások ellen Haas Ignác szólóit az alispáni jelen­téshez. A vármegye közönsége most, hogy njbót kétszáz vasúti kocsi terményt aján­lott föl, hogy a lakosságot a házról-házra való rekvirál ássál járó zaklatástól meg­mentse, elment az utolsó pontig. Annak a kidomboritá&át kéri, hogy az önkéntes fölajánlást ne tekintsék odafönt olyannak, mintha Szabolcs vármegye gazdái még ezentúl is adhatnának, hanem lás­sák be, hogy evvel a gazdák már odaad­ták az utolsó esöppjét is a pillanatnyilag nélkülöző terményüknek csupán azért, (liogy megmentsék a vármegye lakosságát a zaklatástól, amelyet a házaknál katonák­kal való rekvirálás okozna. Attól fél, hogy a mostani fölajánlást odafönt félremagya­rázzák ós két hónap múlva esetleg újból követelni fognak tőlünk, ami pedig nagy veszedelmet hozna a vármegyére, nem­csak a lakosság élelmezése, de nyugalma szempontjából is. Ugyanebben az értelemben szólalt föl Szomjas Gusztáv is, aki rámutatott arra, hogy Szabolcsban becsületes szigorúság­gal hajtották végre a rekvirálást és ha még is fölajánlott a vármegye ujabb mennyi­ségeket, tette ezt a gazdaközönség azért hogy a rekvirálás kellemetlenségeitől meg­mentse a lakosságot és abban a remény­ben, hogy ezek a fölajánlás utján beszol­gáltatott mennyiségek előlegezések, ame­lyeket a korai cséplés megengedésével visszakap a gazdaközönség, hogy az el­látatlanokat és a munkásokat elláthassák terménnyel. Megyery Géza annak a nézetének ad kifejezést, hogy a későbbi rekvirálások el­len preventív intézkedést tenni nem le­het. Mikecz Dezső elnök maga is ugy lát­ja, hogy a fölszólalók sem kívánják, hogy a fölvetett kérdésben közvetlen intézke­dés történjék, hanem csak kidomboritása annak, hogy a vármegye az uj termésig mái- sem további fölajánlásra nem képes. sem pedig ujabb rekvirálást el nem bir. Ezt ő maga is osztja és amikor megálla­pítja, hogy csupán a kényszerítő körül­mények hatása alatt állott elő evvel az ujabb követeléssel, hiszi, hogy az uj ter­mésig már több igényt a vármegyével szeinben nem támasztanajk, mert hiszen Szabolcs úgyis elől járt az áldozatkész­ségben. Kérni fogja a főispánt, hogy eb­ben az értelemben legyen szószólója a vár megyebeli közönség érdekeinek. Ezen kivül íöliratban fogja kérni a minisztert, hogy már julius első felében pótolhassa a vármegye gazdaközönségc az elvett szük­ségletet olyanformán, hogy gyorsabban adják ki a cséplési engedélyeket és az uj termésből láthassa el magát és az ellátat­lanokat. Az alispán megnyugtató válaszát egy­hangúlag és helyesléssel vették tudomá­suk A zsirrekvirálás Szóvá tette Haas Ignác a zsirrekvirá­iás dolgát is és rámutatott arra, hogy Szabolcsvármegyében alig van annyi zsir és szalonna, amennyire a nyári mezei munkálatok elvégzéséhez okvetlen szük­ség van. Az a véleménye, hogy ha ez a kérdés, amellyel felsőbb helyen kétség­kívül foglalkoznak, aktuális lesz, akkor a vármegyének erélyesen kellene rámutatni arra, hogy ha a vármegyéből kiviszik a Bzalomiát, akkor a nyári munkálatok el végzéséhez nem lehet majd munkást kap­ni. Mikecz Dezső alispán kijelentette a felszólalásra, hogy a zsirrekvirálási rende­let kiadása esetén felsőbb helyen rá fog mutatni az abból eredő veszedelemre. A hazárdjátékok ellen Haas Ignác ismertette azután azt az erélyes mozgalmat, amelyet a kormány és a fővárosi államrendőrség a hazárdjáté­kok ellen indított. Köztudomásu, hogy Nyíregyházán is nagyban folynak a kár­tyázások. Egyes klubbokban, kávéházak­ban és magánházakban is botrányos fej­lődést vett már a hazárdjáték, százezer koronás differenciák vannak és Nyíregy­házának a kártyások előtt szégyenletes renoméja van. Egzisztenciákba vágó vesz­teségekről tud, botrányos dolgok történ­nek a zárt ajtók mögött és ha valamikor a jogos magánérdek leple védte is a kár­tyásokat, megengedhetetlen, hogy a há­ború alatt, rengeteg nyomorúság közepet­te, a hatóság szó nélkül tűrje a fosztoga­tásnak és a könnyelműségnek 'azt az el­dorádóját, amely Nyíregyházán van. — Hadimunkára kell kirendelni a kártyásokat! — szóltak közbe többen Szigorú pellengérre állítást kíván Haas Ignác és erélyes lépést kér a ható­ságtól a közerkölcs nevében. Az alispán válaszában kijelentette, liogy érintkezésbe lép a rendőri hatóság­gal és erélyes lépésre utasítja a hazárd­játékok ellen a rendőrséget. A jegyzők védelme Szomjas Gusztáv kifej tette, hogy a háború mindenkitől nagy áldozatokat vár, mindenkire nagy terheket ró és a hivatalnokok erejükön fölül tették meg kötelességüket a legnagyobb mértékben küzdve a megélhetéssel. De még ezek kö­zött is a jegyzők azok, akiknek a leg­nehezebb a helyzetük. Velük mindenki rendelkezik, olyan munkát végeztetnek ve­lük, ami egyenesen lejáratja, népszerűt­lenné teszi őket, akiktől pedig szociális eredményeket is várnak. A legnagyobb baj szerinte, hogy az egyes központok, ame­lyek pedig nagy hasznot húznak, a jegy­zőkkel dolgoztatnak nagyon is népsze­rűtlen munkát, holott a jegyzőnek az vol­na a kötelessége, hogy a nép érdekeit véd­je meg, — teljesen védtelen. Ha a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents